A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Az iparosok adója
60 szükséges magyarázatokat a bevallási íven, vagy ahhoz melléklendő felvilágosító iratban köteles megadni. A kitöltetlen bevallási ív beterjesztése nem tekinthető bevallásadásnak. A bevallást keltezni és aláírni kell. Az adóév folyamán újonnan keletkezett üzletről vagy foglalkozásról és más jövedelemforrásról csak a keletkezést követő év február hónapjában kell bevallást adni. A bevallási kötelezettségen semmit sem változtat az a körülmény, hogy az adóköteles jövedelem egészben vagy részben ideiglenesen adómentes, sem az, hogy nem mutatkozik adóköteles jövedelem. A bevallást rendszerint maga az adóköteles tartozik kiállítani és benyújtani. A nem önjogú természetes személyek, valamint a jogi személyek nevében a törvényes képviselő, aki képviseltjének érdekeit az egész kivetési eljárás során felelősség mellett képviseli, bányavállalatnál pedig a bánya művelője, adja a bevallást. Csődeljárás, továbbá zárgondnoki kezelés esetében a csőd, illetőleg a zárgondnoki kezelés tartama alatt keletkezett jövedelemről a csődtömeggondnok, illetőleg a zárgondnok tartozik a bevallást beadni. A bevallás beadására kötelezett, a bevallás beadására vonatkozó, valamint a törvényben, illetőleg törvényes rendelkezésekben előírt minden egyéb kötelezettségének meghatalmazott által is eleget tehet, ennek eljárásáért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős. Az illetékköteles meghatalmazást a bevalláshoz kell csatolni. A vagyon kezelésével vagy gondozásával megbízottat — külön meghatalmazás nélkül is — meghatalmazottnak kell tekinteni. Ha a bevallás adására kötelezett a bevallási ívet nem tudná kiállítani, a községi (vái’osi) közegek kötelesek a bevallási ív kiállításánál segédkezni, illetőleg a bevallást az adózó bemondása alapján kitölteni s ennek megtörténtét a bevallási íven hivatalból igazolni. Az adózó azonban ilyen esetben is köteles a bevallási ívet aláírni. Az adóbevallás beadására kitűzött határidőt a m. kir. adóhivatal az adózó kérelmére indokolt esetekben, legfeljebb egy hónappal meghosszabbíthatja. Mi az adó rögzítése ? A pénzügyminiszter azokra az adózókra nézve, akiknek kereseti adóalapja a 10.000 pengőt el nem éri, akár általánosan, akár csak az adózók egy-egy csoportjára nézve elrendelheti, hogy a jogerősen megállapított kereseti adóalapok, új kivetés mellőzésével a következő adóévre változatlanul fenntartassanak. Ezek az adózók az adóbevallás beadásának kötelezettsége alól felmentetnek. Ennek megfelelően a pénzügyminiszter elrendelte, hogy a jogerősen megállapított kereseti adóalapot a következő évre — új kivetés mellőzésével - általában rögzíteni kell, foglalkozásra és jövedelemforrásra való tekintet nélkül minden olyan adózónál, akinek jogerősen megállapított adóalapja a 10.000 pengőt nem éri el. Ez vonatkozik nemcsak természetes, hanem jogi személyekre is (társas cégek). A kereseti adó rögzítése szempont jából teljesen közömbös az, hogy az adózónak jövedelem- és vagyonadó alapját is változatlanul fenntartják-e vagy sem. A 10.000 pengős határ megállapításánál az adózónak ugyanazon község (város, kerületi adófelügyelőség) területére nézve megállapított adóalapot kell számításba venni. Az értékhatár szempontjából az ideiglenesen adómentes jövedelmet is tekintetbe kell venni. Nem lehet rögzíteni, ha az adóalap még nem
