A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

I. rész - Az iparosok adója

58

nem vonható le az üzleti jövedelemből. Kárbiztosítás esetén csak a biztosítás által nem fedezett érték vonható le. Az előző évi veszteség levonásának csak akkor van helye, ha az adózó jövedelmét mérleg- és nyereség-veszteségszámla alapján állapítják meg.

Behajthatatlan az olyan üzleti követetés, illetőleg a követelésnek az a része, amelynek behajtása bírói úton megkíséreltetett, de azt behajtani nem lehetett. Behajthatatlannak minősíthető valamely követelés akkor is, ha az adózó hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy az adósa fizetésképtelen és hogy a követelésnek bírói úton való behajtását — a behajtási eljárással kapcsolatos költségek megtakarítása végett — csakis ebből az okból nem kísérelte meg. Azt, hogy a követelés behajthatatlan, az adózó minden esetben köteles bizonyítani. A kétes követelés tehát még nem minősíthető behajthatatlannak.

Az adózó a behajthatatlan követelésekről az adósok neveit és lakó helyeit, a behajthatatlan követelések keletkezési éveit és összegeit feltüntető részletes kimutatást köteles a bevalláshoz, illetőleg a nyereség-veszteségszámlájához mellékelni. Úgyszintén köteles az előző évben vagy években kimutatott és a legutóbbi üzleti évben egészben vagy részben befolyt behajthatatlan követelésekről a követelés keletkezési évét feltüntető hasonló listát mellékelni.

4. A tényleg fizetett kamarai illetékek és kárbiztosítási díjak, továbbá az üzletet (üzemet) terhelő állami és községi (városi) közvetett és forgalmi adók, illetékek és vámok, valamint azok a járulékok és összes költségek, amelyeket az adózó a gazdasági, ipari és egyéb, az adó alá eső haszonhajtó foglal kozás céljából tartott alkalmazottak (cselédek) után fizet.

Ha az adózó az alkalmazottak kereseti adóját a sajátjából fizeti, akkor ennek összege is a jövedelemből levonásba hozható.

Az adóévet közvetlenül megelőző évben fizetett általános kereseti adó a nyers bevételből nem vonható le. Az adókkal egyenlő elbánás alá esnek az azok után fizetett késedelmi kamatok, behajtási illetékek és pótlékok.

5. Az üzlet érdekében keletkezett adósságoknak és egyéb üzleti (üzemi) terheknek kamatai, amelyek a jövedelmet apasztják.

Ehhez képest csalás az üzletbe fektetett idegen, kölcsönvett tőkék és az üzlet részére hitelben történő bevásárlásokból származó üzleti adósságok után tényleg fizetett kamatok vonhatók le, másféle adósságok kamatai azonban nem vonhatók le. Úgyszintén nem vonható le az ú. n. »csendes társak« -nak kifizetett nyereségrészesedés sem.

6. Az első adóévben az első szervezés (alapítás) alkalmával felmerült költségek, amelyek közé azonban a felszerelés költségei nem sorozhatok.

Az üzletbe fektetett saját tőkének kamatait nem szabad levonni.

Ha az adóköteles tiszta jövedelem nem a kiadások levonása mellett a nyers bevételből, hanem becslés útján állapíttatik meg, az említett kiadások levonásának nincs helye.

Az adóköteles tiszta jövedelem kiszámításánál a nyers bevételből a felsoroltakon kívül más tételek nem vonhatók le.

Így különösen nem vonhatók le :

1. azok az összegek, amelyeket az adózó az üzlet (üzem) nagyobbítására, az alaptőkeemelésére, vagy üzleti (üzemi) adósságok törlesztésére, továbbá olyan új leltári (felszerelési) tárgyak beszerzésére fordított, amelyek nem tekinthetők a régi leltári (felszerelési) tárgyak pótlásának ;

2. az adóköteles által üzletébe (üzemébe) fektetett tőkéinek vagy a jőve-