A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
188 Majta-u. 9. 1897-ben fejezte be tanulmányait, mint segéd Budapesten dolgozott. 1903-ban létesített üzemében 6 segédet foglalkoztat. Üzemgépeit egy 8 HP gőzgép hajtja. A Mezög. Takarékpénztár felügy. biz. tagja, az Egységes párt intézőbiz. tagja, a Gazdasági Egyesület tagja, stb. A világháborúban résztvett. Zsadányi Franciska cukrászmester. Zsibrita András kovácsmester, Régi vásártér. Üzemét édesatyja, Mihály, alapította 1882-ben, iparát is tőle sajátította el, 1919-ben végezte be tanulóéveit. Tagja az Ipartestületnek. Zsibrita Mihály kovácsmester, Lehel-u. 23. Iparát édesatyjánál tanulta. 1906-ban szabadult fel. Mint segéd Budapesten és Szegeden dolgozott. 1914-ben alapított üzemében 2 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Résztvett a világháborúban. KISKUNHALAS Az Ipartestület elnöke: Tallér Antal asztalos, Jegyző : Tallér Gyula villanyszerelő. Pénztárnok : Babos Antal cipész. Könyvtárnok : Iván Sándor könyvkötő. Előljárósági tagok: Schön Elemér, Cseh Gábor, Murgács János, Garlih Pál, Nagy Szeder István, Virágh István, Németh Félix, Kovács Ferenc, Schnautigál László, Ternyák Ignác. Babó Elek kalaposmester, Kígyó-u. 9. A helység legrégibb iparosa ezen szakmában. Szül. 1866-ban. 1881-ben Debrecenben, majd 1901-ben Kecskeméten bronzérmet nyert. Üzemét 1888-ban alapította s jelenleg 1 segéddel dolgozik. A ref. egyház presbitere, városi képv. A háborúban az orosz és román fronton harcolt. Neje : Kupa Erzsébet. Babó Sándor szikvízgyártó, Kígyó-u. 7. Tevékeny résztvesz az iparostársadalom életében, mint az Ipartestület jegyzője, majd elnöke volt, iparkamarai kiküldött, városi képviselő, presbitere a ref. egyháznak ; tűzoltótestületi parancsnoksága alatt 3 éremmel és elismerő oklevéllel tüntették ki. Szül. 1864-ben. Mint tanonc bronzérmet nyert. Jelenlegi üzemét 1911-ben alapította. Résztvett a boszniai hadjáratban. Neje : Ábrahám Mária. Babos Antal cipész- és felsőrészkészítő- mester, Sziládi Áron-u. 4. Az iparosság egyik vezetője. Az Ipartestület pénztárnoka ; a Szakoszt. elnöke, a Lábbelikészítők Szöv. volt pénztárnoka és szabásza. Szül. 1890-ben. Felszab. 1907-ben. 1913- ban a budapesti Technológia szaktanfolyamát elvégezte. 1921-ben önállósította magát. A háborúban a szerb és orosz fronton védte a hazát. 1920-ig orosz fogságban volt. Solti Máriát vette nőül. Bártfai Dezső cukrász- és sütőmester. Fő-u. 25. A Művészeti Szakoszt. v. elnöke. Szül. 1884-ben. Felszab. 1900-ban. Cukrászdáját 1909-ban alapította, sütödéjét 1923-ban. Villanyerőre berendezett modern üzemében 8 alkalmazottat tart. 1925- ben a Faluszöv. kiállításán aranyérmet és díszoklevelet kapott. A világháborúban az orosz fronton megsebesült. Neje : Grosz Hona ; fia : Dezső felszab. cukrász. Benedek István szűcsmester, Fő-u. 23. Szül. 1898-ban. Budapesten szabadult fel 1915-ben, ahol ezután, mint segéd a legnagyobb cégeknél működött. 1924-ben önállósította magát, műhelyében 1 tanoncot alkalmaz. A Faluszöv. 1925-iki kiállításán arany éremmel és díszoklevéllel jutalmazták. A háborúban az olasz fronton harcolt, ahol fogságba esett. Neje : Bacsó Zsu- zsánna. Búvári István cipészmester, Fő-u. 20. Szül. 1901-ben. 1917-ben történt felszabadulása után, mint segéd Szentesen és Kun- szentmártonban gyakorolta iparát. Jelenlegi üzemét 1923-ban létesítette ; azóta 2 tanoncot felszabadított, most egyet tart. A Nemzeti Hadseregben szolgált. Gyevi Júliát vette nőül. Csapi Lajos ép.-és bútorasztalosmester. Sziládi Áron-u. 39. Szül. 1899-ben. Felszab. 1914-ben. Budapesten, Csepelen és helyben végezte szaktanulmányait, mint segéd, 1926 óta mint önálló mester, 1 tanonccal dolgozik. Résztvett a világháborúban. Neje: Brecska Mária. Csehó István kőművesmester, Petőfi-u. 38. Ipartestületi háznagy. 1887-ben született. Felszab. 1905-ben. Budapesten, Salgótarjánban és helyben működött segédkorában, 1912-ben letette a mesteri vizsgát és önállósította magát. 4 segédet és 3 tanoncot alkalmaz. A háborúban a szerb fronton harcolt. Neje : Kovács Mária. Deutsch Ferenc bútorasztalos- és géplaka- tosmester, Sziládi Áron-u. 32. Szül. 1882- ben. Iparát atyjánál tanulta, akinél 1926- ban felszabadult, Az üzemét még atyja létesítette 1872-ben. Résztvett a háborúban, az orosz fronton megrokkant. Neje : Adler Frida. Farkas Lajos kötélgyártómester, Hon- véd-u. 11. Született 1896-ban, Halason és ott az apai házban szabadult fel 1913-ban. Mint segéd Fajszon és Kiskőrösön működött. Jelenlegi önálló üzemét 1923-ban alapította. 1915^-1918-ig szolgált a 30. honv. gyalogezrednél, az orosz és román fronton harcolt és megsebesült. Grünwald Simon úriszabó, Fő-u. 23. A Vizsg. bizotts. tagja, a Szakoszt. v. jegyzője. Szül. 1888-ban. Felszab. 1903-ban.
