A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
189 Már tanonckorában kitüntetést kapott. 1912-ben önálló lett, üzemében 3 segédnek és 2 tanoncnak ád munkát; 1925-ben a Faluszöv. kiállításán aranyérmet és díszoklevelet nyert. Résztvett a világháborúban. Hatházi István épület- és bútorasztalos- mester, 513. h. sz. Született 1876-ban helyben és itt szabadult 1893-ban. Mint segéd Budapesten és Kalocsán dolgozott és 1925-ben megalapította a jelenlegi önálló üzemét, amelyben 2 tanoncot tart. Neje szül. Szabó Terézia. Egyik fiuk telekkönyvvezető. Hatházy Lajos ép.- és bútorasztalos, Ár- pád-u. 29. Szül. 1893-ban. Felszab. 1910- ben. Mint segéd Budapesten, Nagyváradon, Győrött, Egerben stb. gyakorolta iparát. 1924- ben önálló lett. 1914—1918-ig az orosz, olasz és román fronton védte a hazát, Egyszer megsebesült. Neje : Dála Rozália. Hodik József késesmester, Magyar-u. 7. Szül. 1896-ban. 1910-ben felszabadult s ezután mint segéd Szabadkán, Szenttamásiban és helyben működött 1922-ig, mikor megalapította vil lány erőre berendezett műhelyét, ahol 1 tanoncot foglalkoztat. 1925- ben a Faluszöv. kiállításán I. oszt. oklevelet nyert. Az orosz, olasz és román fronton küzdött; bronz vit. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje : Jurits Ilona. Horváth László úrifodrászmester, Nagyutca 21. Szül. 1909-ben. Felszab. 1919-ben Siklóson, ahol ezután mint segéd dolgozott. 1927-ben önállósította magát, üzemében 1 tanoncot alkalmaz. Farkas Lucát vette nőül. Iván Sándor könyvkötőmester, Zöldfa-u. Az Ipartestület könyvtárnoka, az Iparos Ifj. Önképző Kör elnöke, a kiskunhalasi A. G. vál. tagja. Szül. 1895-ben. 1911-ben Szegeden felszabadult, ahol mint segéd működött 1915-ig, mikor önállósította magát. A Városháza, az iskolák és egyházak szállítója. Neje : Rabbi Erzsébet. Özv. Jakus Benőné sütőmester, Nagy-u. 15. Az üzemben, melyet néhai férje 1903- ban alapított, 2 segédet és 3 tanoncot foglalkoztat. Férje halála óta, 1916-tól látja el a vezetést, ezen idő alatt 2 tanoncot felszabadított. Fia szintén a sütőipart tanulta, 1925- ben szabadult fel a szakmában. Ifj. Kincztler Sándor ép.-és bútorasztalos- mester. Szül. 1893-ban. Felszab. 1910-ben. Budapesten, Szabadkán stb. működött mint segéd. 1923-ban létesítette mai műhelyét, ahol 1 segéddel köz- és magánépületek szakmunkáit végzi. A világháborúban az olasz és orosz fronton védte a hazát ; egyszer megsebesült ; kitüntetései : kis- ezüst, bronz vit. é. és K. cs.-k. Neje: Ivanics Terézia. Kiss Illés Antal cipész- és cipőfelsőrész- készítő mester, Sziládi Áron-u. 8. Az Ipartest. vál. tagja, a Lábbelikészítők Orsz. Szöv. helyicsoportjának elnöke, mester- vizsg. bizotts. elnöke, Tanoncvizsg. bizotts. tagja, az iparosság tevékeny szószólója. Szül. 1893-ban. Felszab. 1911-ben. 1920. óta. önálló mester, 3 segédet és 2 tanoncot oktat. Az orosz és olasz fronton harcolt ; 2x/2 évig fogságban volt. Kiss László esztergályosmester, Nagy-u. 8/b. Ipartestületi számvizsgáló. Szül. 1890- ben. 1907-ben szabadult fel. Budapesten, Bécsben, Pettauban stb. praktizált mint segéd. 1920-ban megalapította műhelyét, felszerelte 1 drb 12 HP motorral és 2 segédet, 1 tanoncot foglalkozhat. 1925-ben a Faluszövetség kiállításán ezüstérmet, ezüst oklevelet és díszoklevelet kapott. A szerb és román fronton küzdött a háborúban ; megsebesült ; bronz vit. é., szóig, é., mozgósítási é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje : Meskó Margit. Kiss Pál kovács- és kocsigyártómester, Kárpát-u. 4. Szül. 1881-ben. Felszab. 1900-ban. Budapesten, Losoncon, Szabadkán, Nagyváradon mint segéd szaktanulmányokat végzett; patkolószakvizsgát téve, oklevelet nyert. 1906-ban létesítette műhelyét és 2 tanoncot tart. 3 évig városi kovács volt. 1914—1918-ig résztvett a háborúban. Neje : Cséri Krisztina ; fia : Pál kovácstanonc. Kolozsvári Lajos sütőmester, Tábor-u. 17. Szül. 1905-ben. 1924-ben felszabadult és mint segéd Kalocsán stb. dolgozott. 1927-ben önállósította magát s azóta saját műhelyében folytatja iparát. Neje : Hegyes M. Mária. Kovács Antal cipészmester, Kórház-u. 10. Szül. 1900-ban. 1918-ban szabadult fel és ezután a fővárosban, Kalocsán és helyben mint segéd folytatja mesterségét 1924-ig, mikor megalapította saját műhelyét, ahol egy tanonccal dolgozik. Kovács Ferenc kádármester., Sarló-u. 2. Az Ipartest, v. vál. tagja. Szül. 1873-ban. Felszab. 1890-ben. Mint segéd hosszabb ideig Budapesten, majd Amerikában gyakorolta iparát. 1904-ben önálló lett, üzemében 1 segédet és 1 tanoncot alkalmaz. A háborúban a szerb fronton védte a hazát. Neje : Molnár K. Krisztina. Kövér Gyula cipészmester. Vihar-u. 3. Szül. 1902-ben. Budapesten és helyben tökéletesítette szakismeretét mint segéd. 1926- ban önállósította magát. Cserháti Nyerges Margitot vette feleségül. Özv. Kupa Lajosné cipészmester, Bem-u. 3. Néhai férje alapította az üzemet, aki 1858-ban született; felszab. 1868-ban. Már Amerikában önálló lett, majd itt helyben, 1886-ban megnyitotta cipészműhelyét, melyet halála óta özvegye vezet 1 segéddel. Mindérlein Károly kádármester, Vas-u. 4.
