A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
181 lágháborúban részt vett a román és olasz fronton. A K. cs. k. tulajdonosa. Verestoy Domokos vendéglős, Percei Mór-u. 68. Az Ipartestület elöljárósági tagja, a vendéglős szakosztály alelnöke, a vizsgáztató bizottság elnöke, a Dunántúli Vendéglős Szövetség elnöki tanács tagja, a Dalárda ellenőre. 1 segédet alkalmaz. A világháborúban hosszabb frontszolgálatot teljesített, 1 évig olasz fogságban volt. A kisezüst, bronz v. é., K. cs.-k., sebesülési érem tulajdonosa. Wenczlik György és Miklós csizmadia- mesterek, Széchenyi-u. 41. Az üzemet György 1884-ben alapította s azóta 15 tanoncot szabadított fel. Jelenleg 1 segédet és 2 tanoncot foglalkoztatnak. György az Ipartestület,tanoncvizsg. bizottság tagja. Mint választmányi tag 15 éven át küzdött iparostársai érdekében. Miklós az 1921. évi Dunántúli kiállításon aranyérem és díszoklevél kitüntetést nyert. Wenczlik József lakatosmester, Szé- chenyi-u. 41. Iparában 1900 óta dolgozik. Önálló lett 1922-ben. 3 tanoncot szabadított fel. 2—3 segédet és 1 tanoncot. alkalmaz. Az Ipartestület tagja, a szakvizsgázó bizottság alelnöke. A világháború frontján 28 hónapig harcolt, 2-szer sebesült. A bronz v. é., K. cs.-k., sebesülési érem birtokosa. Zapletál Gyula cipészmester, cipöfelső- részkészítő, Kossuth Lajos-u. 409. Önálló lett 1927-ben. 3 segédet, 1 tanoncot alkalmaz, egyet már felszabadított. Az Ipartestület mestervizsg. bizottság tagja. A világháborúban az orosz fronton harcolt és a K. cs.-keresztet kapta. KISCSŐSZ Ifj. Kovács Imre kocsmáros. Németh Ambrus kovácsmester, az Ipartestület kiscsőszi megbizottja. Üzletét 1900-ban alapította és azt 1 segéddel folytatja. Mint segéd Kisszőllősön, Tétényben és Győrött dolgozott. A világháborúban 40 hónapig volt a fronton. Szili Imre ácsmester. Kiscsőszön, Iszkán szerzett gyakorlat után 1916-ban önállósította magát. 1924 óta tagja az Ipartestületnek. A világháború frontjain 36 hónapig harcolt. Megsebesült. K. cs.-k. kitüntetése ■ van. Zsarnóczay László asztalosmester. KISFALUD Emődy József kőművesmester. Szül. Kecskeméten 1886-ban és ott szabadult fel 1904-ben. Azután mint alkalmazott dolgozott, amíg 1920-ban megalapította jelenlegi üzletét. Az Ipartestületnek tagja. 1914-ben bevonult, 24 hónapig volt a fronton. Sebesült. Két évig orosz fogságban szenvedett. 1911-ben nőül vette Tar Esztert. Győrvári István cipészmester. Halász József vendéglős. Kiss Péter férfi szabómester. Major László gépészkovácsmester. Szül. Mihályin 1864-ben és 1883-ban szabadult fel. Háza, földje van és önálló üzeme, amelyben fia segédkezik, 1897 óta. Az Ipartestületnek 1926 óta alelnöke, 1894-ben nőül vette Fodor Kornéliát. Szabados János fodrászmester. KISKŐRÖS ' < v o A kiskőrösi Ipartestület 1886-ban alakirlt Ötvös Géza főszolgabíró elnökletével. Az Ipartestület első jegyzője Revaló Pál, akkori járási írnok, később községi főjegyző volt, aki nagy buzgalmat fejtett ki szakszövetkezetek létesítése és a betegsegélyző központjának Kiskőrösre helyezése dolgában. 1894-ig intézte az ügyeket, ekkor a segédjegyző vette át tisztét és 1903-ig töltötte be. Ezen idő óta a jegyzői tisztséget mindig egy iparos viseli. Az Ipartestület nagy takarékosságot fejtve ki, szép tőkét gyűjtött össze, ezt azonban a háborúban hadikölcsönnek jegyezte s így az elveszett. A világháborúban a testület tagjainak több, mint a fele hadbavonult, közöttük Szikora József, a testület jegyzője is. 1916 aug. óta a jegyzői tisztséget Kelemen Lajos tölti be, Trepák István elnök és az ő buzgalmából, valamint a testület tagjai nemes áldozatkészségéből 1928 július hó 3-án a testületnek székházat vásároltak. Adamics Pál kovácsmester, Vattai-u. 18. Üzemét 1919-ben alapította, 1 segédet foglalkoztat. Felszabadult 1912-ben, mint segéd Budapest, Nagykőrös, Szeged és Tolnán dolgozott. A vizsg. bizottság tagja, községi kovács. A világháborúban az orosz fronton harcolt. Bronz vitézségi érem tulajdonosa. András Lajos kovácsmester, Rákóczi-u. 23. Üzemét 1923-ban alapította, 1 segédet foglalkoztat. A világháborúban a 38. h. gy. e. keretében szakmájánál dolgozott. Ádám József szabómester, Kossuth L.-u. 12. Az Ipartestület alelnöke, az Iparos Kör volt alelnöke, majd jegyzője, jelenleg választmányi tagja, Egyházi presbiter, a helybeli Iparosok takarékpénztári szövetkezete megalapítója, a »Hangya« fogy. szöv. felügyelő bizottsági tagja, a Keresztény iparos dalárda működő tagja, alelnöke. A kecskeméti vidéki ipari kiállításon 1901-ben elismerő oklevéllel kitüntetve. Üzemét 1893* ban alapította. A világháború alatt mint egészségügyi katona teljesített szolgálatot.
