A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
182 Baksa Ferenc bognármester. Baksa György gépész, kovácsmestei*1, Ár- pád-u. 7. Az Ipartestületnek 4 éve szám- vizsgálója, ezenkívül számos ipari egyesületnek aktív tagja. Üzemét 1922-ben alapította, 1 segédet foglalkoztat. A világháborúban résztvett. Kisezüst, bronz, német kisezüst, Károly cs.-kereszt tulajdonosa. Balog Lajos borbélymester. Balogh László bognármester. Balogh Sándor sütőmester, Luther-tér 12. Felszabadult 1878-ban, mint segéd Magyar- ország nagyobb városaiban dolgozott. Üzemét 1893-ban alapította, 1 segédet és 1 ta- noncot foglalkoztat. Az Ipartestületnek volt elnöke. Csengődy József szabómester, Rákócziéi. 24. Üzemét 1924-ben alapította, a közelmúltban még 6—7 segédet foglalkoztatott. A világháborúban az orosz és olasz frontokon harcolt, megsebesült. A nemzeti hadseregben is szolgált. Csongódy Mihály bádogosmester, Pozsonyim. 3. A helybeli polg. iskola, Városháza, evang.-, baptista-, izraelita-, vadkerti kath. templomok és ezenkívül számos magán: és középületek munkálatait készítette. Üzemét 1911-ben alapította, 1—2 segédet foglalkoztat. A világháborúban résztvett az összes frontok harcaiban. Czeffer Pál ácsmester, Rákóczi-u. 25. Üzemét 1924-ben alapította. Helybeli épületek építkezését vállalja. A világháborúban 21 hónapi frontszolgálat után megsebesült. Davidovics Samu sütőmester, Bem-u. 4. Felszabadult Máramarosszigeten, mint segéd Szamosújváron és Erdélyben dolgozott. Üzemét 1922-ben alapította, 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Deil Sándor kovácsmester. Fülöp János bognármester. Gyökér János épület- és bútorasztalos - mester, Thököly-u. 39. Felszabadult Solt- vadkerten 1926-ban. Üzemét 1928-ban alapította. A világháború összes harctereit megjárta. A bronz vitézségi érem és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. Horlik Mátyás késes- és köszörüsmester, Kubinyi-u. 11. Felszabadulása után több üzemben dolgozott, hogy szaktudását tökéletesítse. Üzemét 1923-ban alapította, 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat, üzemében 1 HP géppel dolgozik. A világháborúban az olasz fronton harcolt, fogságban is volt. Káprai József kádármester, Gr. Bethlen - u. 63. Felszabadult 1909-ben, Vácon. Mint segéd Budapesten, Aradon és Esztergomban dolgozott, majd Kiskőrösön 1925-ben üzemet alapított. Az Ipartestület elöljárója. A világháború több frontjain harcolt. Kitüntetve kisezüst és bronz vitézségi éremmel. Kelemen Antal csizmadiamester, Horthy Miklós-u. 13. Iparát atyjánál, Mihálynáf tanulta, 1920-ban önállósította magát. Négy ízben sebesült meg a harctéren. Kitüntetve kisezüst, kétszer bronz vitézségi érem és Károly cs.-kereszttel. Kelemen Lajos asztalosmester, Horthy Miklós-u. 6. A helybeli adóhivatal berendezését és ezenkívül számos magánépület asztalosmunkáit készítette. 20 éve méhészettel is foglalkozik. Mint mezőgazda is kiváló helyet foglal el. Az Ipartestületnek 1916 óta jegyzője, községi képviselő, a róm. kath. egyházközség tanácstagja. A montenegrói fronton harcolt, ugyanott megsebesült. Klepácz Antal asztalosmester, Vattai-u. 75. Az üzemet 1880-ban alapította atyja, kinek halála után 1921-ben átvette és azt bővítve ma már 2 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Keresztény Iparos Dalkörnek tagja. Klepacz Jenő órásmester, Kossuth Lajos- u. Mint segéd Budapesten dolgozott, majd Kiskőrösön önállósította magát 1923-ban. Az adókivető bizottság véleményező tagja. Az olasz fronton megsebesült. A bronz vitézségi éremmel és Károly cs.-kereszttel kitüntetve. Korsós András bognármester, Pozsonyiutca 25. Felszabadult 1905-ben. Mint segéd Kalocsán, Kiskunhalason és Kecskeméten dolgozott. 1914-ben önállósította magát, 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. A ta- noncvizsg. biz. tagja volt. Több fronton harcolt. A kisezüst és bronz vit. érem tulajdonosa. Kósa József cipészmester, Kubinyi-u. 15. Szaktudását gyarapítani Magyarország nagyobb városaiban, sőt külföldön is dolgozott. Helybeli üzemét 1916-ban alapította. 2 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Kath. egyházi iskolaszéki tag volt. A világháborúban résztvett, megsebesült. Kovács József hentes- és mészárosmester, Kossuth L.-u. 62. Iparának tökéletesítése céljából mint segéd számos nagyobb városban dolgozott, majd Kiskőrösön 1928- ban üzemet alapított. Kovács Sándor kovácsmester, Vattai-u. 22. Felszabadult 1896-ban, mint segéd Budapest, Komárom, Győr és Nyitrán dolgozott, majd 1907-ben önállósította magát, 1 tanoncot foglalkoztat. A tanonc- vizsg. biz. tagja, az Ipartestület volt szám- vizsgálója. A világháborúban résztvett, kitüntetve bronz, kisezüst vit. érem és a K. cs.-kereszttel. Kudron S. Lajos csizmadiamester. Kudron M. János csizmadiamester. Lálity Mihály szabómester, Attila-u. 10. Szaktudásának gyarapítására, mint segéd Zenta, Óbecse, Zimony, Belgrád, Budapest, Szabadka és Kiskunhalason dolgozott.