A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
133 fronton. Megsebesült és mint 50%-os rok- kant szerelt le. 1 segédet foglalkoztat. Horváth István kovácsmester. Keresztesy Géza műbútorasztalos, Szil- hát-u. 31. Üzemét 1915-ben alapította s azt villanyeröre berendezve (3.3 HP), hat Keresztesi/ Géza segéddel és 3 tanonccal folytatja. Mint a Ganz-Danubius kőbányai telepének és a Lipótvári Szabadalmi Bútorgyár művezetője sajátította el iparát, amelyet szorgalommal és kitartással fejleszt. A világháborúban a román és olasz fronton harcolt. Kőmíves Tibor cipészmester. Kövesi Rezső pékmester. Kupcsik József hentesmester. Lelovits János szabómester. Mandl Antal cs. és kir. udvari asztalos, Darányi-u. 4. Harmincrfégy éven át a Király, valamint 4 év óta a Kormányzó asztalosa. Az Ipartestület választmányi tagja, •a Rokkantegyesület helyi elnöke. Egy-két segéddel és 1 tanonccal dolgozik. A jubiMandl Antal leumi érem és udvari érem tulajdonosa. A világháborúban tábori csendőrszolgálatot teljesített. Mihlhoffer József pékmester, Grassal- kovics-u. 1. 1920 óta működik Gödöllőn, 1926 óta a fenti házában. Egy segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Üzeme 2 lóerős dagasztógéppel és 2 kemencével van felszerelve. Résztvett a világháború szerb és orosz frontján. Neje : Schwarcz Mária. Miró József nyerges és szíjgyártó, kárpitos és fényező, Rudolf-u. 18. Az 1897-ben alapított üzemét Sándor nevű, 4 középiskolát végzett fia közreműködésével folytatja. 1890-ben szabadult fel. Mint segéd Zsolnán és Budapesten dolgozott. Molnár József vendéglős. Müller testvérek sütőmesterek, Rákos-u. 19. A cég tagjai : Jakab, aki 1921-ben szabadult fel és József, aki 1926-ban lett segéd. 1928-ban Gödöllőn önállósították magukat. Mindketten tagjai voltak a nemzeti hadseregnek. Ocsenás István cipészmester. Polcz Károly szabómester, Petőfi-tér 1. A tanoncvizsg.-bizottság tagja. Üzletét 1918-ban alapította s azt 1 segéddel és 1 tanonccal folytatja. A gödöllői 1926. évi kiállításon ezüst érem-kitüntetést kapott. Fiait is, akik középiskolai tanulók, iparában foglalkoztatja. Rézmán Pál sütőmester, Kossuth Lajos- utca 22. Önálló lett 1897-ben. Ercsibe, onnan Hartára, majd 1912-ben Gödöllőre Rézmán Pál költözött. Ő a község legidősebb sütőmestere. Nyolc gyermek atyja, kik közül három pék, egy pedig cukrász, de neje szül. Lovász Nagy Katalin is résztvesz az üzlet vezetésében. Rézmán Károly király udvartartásának, a kormányzó tisztikarának volt szállítója. Az Ipartestület elöljárója, községi képviselő, iskolaszéki póttag, a tűzoltótestület vál. tagja. Schwarczkopf Alajos bádogos- és vízvezetékszerelő-mester, ipartestületi elnök, Bakos-u. 6. Született 1886-ban, felszabadult 1901-ben, németországi és belgiumi tanulmányút után önálló lett 1911-ben.
