A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
134 5 segédet és 3 tanoncot foglalkoztat. Nevezetesebb munkái : a pénzügyminisztérium, mezőgazdasági múzeum, Klotild-palota, gödöllői járásbíróság és községháza szakmunkái. Az 1926. évi gödöllői kiállításon ezüstérem és díszoklevél kitüntetést nyert. A világháborúban az orosz és szerb fronton harcolt. Staudt Boldizsár fodrászmester. Stiegler Béla szabómester, Horthy Mik- lós-út 29. Üzemét eredetileg 1898-ban Rákospalotán alapította s ott 10 évig működött. 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestület vál. tagja, a vizsgáztató bizottság elnöke, a Hangya szövetkezet felügy. biz. tagja, a tanonciskola, a Néphitelszövetkezet felügy. biz. tagja. A világháborúban az 1. honv. gy. e. kötelékében szolgált. Szauer Géza fodrász, Horthy Miklós-út 5. Telefon 7. Üzletét 1922 óta vezeti önállóan, 3 segéd és 1 tanuló segédkezésével. Volt ipartestületi jegyző. A nagy ezüst, kisezüst (kétszer), bronz (kétszer), vitéz- ségi érem, Károly csapatkereszt, koronás ezüst érdemkereszt, koronás vaskereszt, német vaskereszt tulajdonosa. Szántai Kálmán kádármester, Szilhát-u. 11. Ipartestületi alelnök, az Iparos Ifjak Önk. Köre elnöke, képv. test. tag. Üzemét 1907-ben alapította és 2 segéddel és 1 ta- nonccal folytatja. Az 1896. évi kiállításon díszoklevél, az 1926-iki gödöllői járási kiállításon aranyérem és díszoklevél kitüntetést nyert. Szorgalmas, tehetséges iparos, aki iparában tisztes nevet szerzett. G\ érmékéinek 4 középiskola elvégzése után szintén ipari pályát szánt. Szepessy Sándor hentesmester, Üllői-út. Tóth Lajos cipészmester, Kossuth Lajos- utca 18. Gödöllőn született, ugyanott 1923- ban önálló lett és 1 segéd és 3 tanonccal folytatja iparát. Az 1926. évi gödöllői kiállításon aranyérem és díszoklevél kitüntetést nyert. Élénken részt vesz a sportéletben. GYENESDIÁS Bujtor Antal cipészm. (271). Szül. 1897- ben, felszab. 1903-ban, önálló 1923-ban lett. 1 segéddel és 1 tanonccal dolgozik. Bujtor Antal • Német József Végigküzdötte a háborút. 1923-ban volt esküvője Bujtor Máriával. Gazda Sándor kovácsm. (335). 1881-ben szül., 1898-ban felszab., 1905-ben önállósította magát. Műhelye saját házában van. A háború alatt katona volt. Neje : Csiszár Margit. Sándor fiát az iparra nevelte. Németh Géza cipészm. (30). Akaiin 1879- ben szül., Keszthelyen 1895-ben felszab. Atyjánál dolgozott mint segéd, aki 1906- ban alapította a vállalatot. Egész háború alatt a fronton volt. Neje : Csanaky Ilona. 2 fiúk van. Németh József cipészm. Szül. Akaiin 1878-ban, felszab. Keszthelyen 1894-ben. Önálló műhellyel 1902 óta bír. 1903-ban volt az esküvője Nidovics Máriával. Nevelt leányuk : Bözsike. GYÜD Ács Lajos kovácsmester, házszám 54. Szül. 1900-ban. Siklóson szabadult fel Rácz Ferencnél, ahol 2 évig működött, mint segéd. 1925 óta önállóan folytatja mesterségét. Részt vett a világháborúban. Neje : Szintai Mária. Bárdonicsek Ádám kőmívesiparos. 1868- ban született, 1885-ben felszabadult Mering Jánosnál Siklóson, akinél 17 évig volt segéd. Üzemét 1901-ben alapította. Részt- vett a háborúban 1916—1918-ig. Ott Juliannát vette nőül, fiai Ádám, József és Miklós szintén a szakmában dolgoznak. Bogdanov Sándor kovácsmester, 76. sz. Tagja a Tűzoltó Egyletnek. Szül. 1896-ban, felszab. 1911-ben. Mitrovicán, Újvidéken, Trencsénben tanulmányozta iparát segédkorában. 1926 óta önállóan saját üzemében dolgozik. Az orosz fronton harcolt, 2 évig orosz fogságban volt. Neje : Papp Katalin. Hóhner József fodrászmester. 1900-ban született. Iparát Pécsett tanulta, ahol 1915-ben felszabadult. 1926 óta önálló mester. A Tűzoltó test. segédtisztje és szer- tárnoka, a baranyai Villamossági R. T. helyi megbízottja. Résztvett a világháborúban, a K. cs.-k. tulajdonosa. Neje : Reith Mária. Juhász Lajos cipészmester. A Tűzoltó Egylet alap. tagja, Iskolaszéki gondnok, a helyi Zárda templom volt gondnoka, az Olvasó Kör volt pénztámoka. Szül. 1874- ben. Felszab. 1890-ben. 1898-ban létesítette mai műhelyét, ahol fiával, Bélával együtt dolgozik. Az orosz és olasz fronton szolgált. Lauli Rózát vette nőül. w Király József asztalosmester. Szül. 1894- ben. Iparát Mohácson tanulta, ahol 1914- ben szabadult fel. Ettől fogva Budapesten működött mint segéd 1919-ig, mikor önállósította magát s azóta saját üzemét vezeti. 23 havi frontszolgálata közben megsebesült. Neje : Aut Anna.
