A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

130 Pálfy György szabóm. Steiner Sándor cipészm., Fertőendréd 1. Ipartest, tag. Szül. 1895-ben Sopronban és ugyanott szabadult fel és mint segéd is ott dolgozott. 1920-ban önállósította ma­gát. 1 tanoncot szabadított fel. 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. 1915—1918-ig vett részt a világháborúban. FERTŐSZENTMIKLÓS A fertőszentmiklósi Ipartestület 1908-ban Sterlik Lajos kezdeményezésére és az ö elnöksége mellett alakult meg. Kebelébe Fertőszentmiklós, Süttör, Eszterháza, Sarród, Fertöszéplak, Petőháza, Endréd, Agyagosszergény és Csapod községek tartoznak. Tag­jainak száma 243. Régi, szép céhbeli emlékek, levelek és zászlók vannak a testület birtokában, melyek­kel az 1921. évi kapuvári kiállításon elismerő oklevelet nyert. Sterlik 21 évig, haláláig volt megszakítás nélkül a testület elnöke. Alatta a leghar- monikusabb volt a tagok együttműködése. A jelenlegi elnök Bokori István. A testület jegyzője Gruber József. Ábrahám István kovácsmester. Bokor János úri-szabómester. 1898-ban született Sopronban s ott is szabadult 1915- ben. Miután Budapesten, Sopronban és Fertőszetmiklóson segédkedett, ugyanitt 1922-ben üzemet alapított. Résztvesz az ipartestületi életben, a Sport Egyesületnek működő tagja. A világháborúban 13 havi frontszolgálat után megsebesült. Neje Haiz- ler Erzsébet. Bokori István kocsigyártó-, nyerges- és fényezőmester. Született 1881-ben és 1897- ben Budapesten szabadult fel. 1906-ban alapított üzemét kocsi, autófényezés és bé­lelésre s azt saját házában folytatja. Üze­mében 3 HP motor dolgozik. Az ipartestü­letnek 18 évig alelnöke, az Iparos Ifjak Körének elnöke, a Takarékpénztár igaz­gatósági tagja, iskolaszéki tag, közs. elöl­járó volt. Két éven át szolgált a ’Világhá­borúban. Neje Folyi Ágnes. Bokori Jenő kovácsmester. Szül. 1886- ban és 1901-ben szabadult fel s 10 éven át a Petőházi cukorgyárnál mint üzemlakatos volt, majd helyben folytatta segédi gyakor­latát. Feleségül vette 1912-ben Varga Eme- renciát. Saját házában 1920-ban önálló üzemet alapított, melyben gazdasági mun­kákat végez. A világháborúban annak kez­detétől az összeomlásig szolgált 19 havi frontszolgálattal. Cseh Imre cementgyártó. Kemenesszent- péteren 1881-ben született és mesterségét Sárváron tanulta, ahol 1907-ben szabadult és mint segéd is dolgozott. Majd 1907-ben Fertőszentmiklóson, ahol háza, földje van, üzemet alapított, amelyben egy sajtoló gép­pel dolgozik. Nőül vette 1906-ban Varga Terézt. Hazáját 15 havi frontszolgálattal 1915-től 1918-ig szolgálta a háborúban. Fábián Pál (I.) sütőmester, aki 1899-ben Fertőszentmiklóson született, Szombathely - lyen 1917-ben szabadult és segédi gyakor­latot 3 éven át Ausztriában, majd Sopron­ban és szülőföldjén folytatott, ahol 1925- ben üzemet alapított. Feladógéppel dol­gozik. Tagja a tanoncvizsgáztató bizottság­nak és az Iparos Körnek. Kilenchavi olasz frontszolgálatából bronz vit. éremmel jött haza. Felesége Kovács Mária. Fábián Pál (II.) sütőmester, Fertőszent­miklóson 1907-ben született és 1924-ben szabadult. 1925-ben átvette az üzemveze­tést az apja üzemében, melyet az — Fábián János — 1910-ben alapított. A fiatal nőtlen mester résztvesz az ipartestületi életben s tagja az Iparos Ifjak Körének. Feiglstock Viktor vendéglős. 1859-ben született és 1898-ban alapította mai ven­déglőüzemét, melyet saját házában folytat. Tagja az Ipartestületnek. Felesége, akit 1888- ban vett nőül, Rosenberg Hermina. Fodróczy Mihály úri- és nőicipészmester. Gruber József kereskedő, Fertőszentmik­lóson 1894-ben született és 1915-ben Sop­ronban szabadult fel. Fertőszentmiklóson 1919-től mint önálló vendéglős működött, majd Szergén, Agyagoson a Hangya üzlet- • vezetője volt, végül 1924 óta mint önálló kereskedő, fűszer- és rövidárú-kereskedést vezet. Az Ipartestületnek agilis tagja, 1926 óta jegyzője. Az Iparos Ifjak Körének p.- tagja. Á világháborúból 17 havi frontszol­gálat után a bronz vit. éremmel, a Károly cs.-kereszttel került haza. Neje Sterlik Mária. Haiszig Ferenc lakatosmester. Haizler József bognárm. Kunszigeten (Győr m.) 1872-ben született és 1890-ben szabadult fel 10 év múlva, 1900-ban Fertőszentmiklóson kocsi- és szekérkészí­tésre üzemet alapított. Az üzemalapítás évében nősült is meg, neje Radics Erzsébet. Alelnöke a tanoncvizsg.-bizottságnak. A világháborúban 20 havi frontszolgálatot teljesített. Herczeg István borbély- és fodrászmester. Holper Lajos mészárosmester. Horváth Imre vendéglős Szarvadon. 1889- ben született és 1906-ban szabadult, Mint segéd volt Baden, Bécs, Bécsújhely és Sopronban. 1919-ben alapította önálló üzemét, melynek keretében vendéglős-, szállodai-, mészáros- és hentesipart folyta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom