A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

131 tott. Az összeomlásig állandóan frontszol­gálatot teljesített. A 6 éves szolgálati érem mellett Károly cs.-keresztje van. Neje: Kellner Olga. Kalmár Kálmán felsőrészkészitőmester. Született helyben 1906:ban és felszabadult Sopronban 1922-ben. Önálló üzemét 1928- ban alapította. Az Ipartestület, az Iparos Kör és a Sportegylet r. tagja. Koloszár Sándor korcsmáros, Fertőszent- miklóson született 1872-ben. A kovács- mesterséget tanulta ki és 1888-ban szaba­dult. Azonban 1905-ben bor-, sör- és pá­linkamérést alapított. Van háza, földje és büszke öt fiára, akik közül kettő résztvett a világháborúban, melyben ö is két évet szolgált. Neje : Horváth Krisztina. Kovacsics István mészáros- és hentesm., 1871-ben született és Bécsben tanult, ahol 1885-ben szabadult s gyakorlatra kiment Amerikába. 1914 óta önálló mester saját házában. Az ipartestületi életben nagy tevékenységet fejt ki. Tagja a tanoncvizsg. bizottságnak. Neje : Kóbor Katalin. Kőmives László asztalosm., aki 1900-ban született, mesterségét Eszterházán tanulta s ott szabadult 1919-ben. Szülőföldjén lett önálló mester. Üzemét családi házában folytatja. Tagja az Ipartestületnek, az Ip. Ifjak Körének, az Iparoskörnek és mű­ködő tagja a dalárdának és önkéntes tűz­oltó. Kulcsár Pál kép. kőmüvesm. és építke­zési vállalkozó Petöházán született 1870- ben s 1888-ban szabadult fel. 1910-ben Sopronban elnyerte a képesítő oklevelet. Önálló üzemet folytat 1907 óta és cement- áragyártással is foglalkozik. Üzemének megérdemlett tekintélye van. A kapuvári kiállításon méhész- és kisgazda-oklevéllel tüntették ki. Elnöke az Iparoskömek és a tanoncvizsg. bizottságnak. Lukács Imre kovácsmester. Markó Kálmán asztalosm., 1894-ben született és 1912-ben szabadult fel. 1920- ban önálló mester lett, aki épület- és bútor­szakmunkákat végez. Tagja az Ipartestü­letnek és az Iparoskörnek. A világháború­ban 1915-től 1918 végéig szolgált s egyévi frontszolgálatért megkapta a Károly cs.- keresztet. Neje : Heiszig Karolina. Maront Gyula úri- és nőicipészmester. Szül. Budapesten 1891-ben és felszabadult Bicskén 1906-ban. Önálló üzemét 1921-ben alapította. Egy tanoncot tart. Az Ipar- testület tagja. Bevonult 1914-ben és 1915- ben az orosz fronton fogságba került, ahol 1920-ig szenvedett. Neje : Kőmives Lujza. Pápay János úri- és nőicipészmester. Szü­letett helyben 1905-ben és itt felszabadult 1922-ben. Önálló üzemét 1925-ben alapí­totta meg. Egy segédet és 1 tanulót tart. Az Ipartestület és Iparos Kör tagja. Háza van. Pesszer Antal úri- és nőicipészmester. Pozsgay László vendéglős és mészárosm. Radics Ferenc cipészm., Fertőszent- miklóson született 1892-ben és 1909-ben szabadult. Önálló mester 1920 óta. Az ipar- testületi életben élénken vesz részt. Az Ipa­roskömek rendes, a Dalegyesületnek mű­ködő tagja s tagja a Tűzoltó Testületnek. Hazája iránti kötelességének a nagy világ­romlásban háromévi frontszolgálattal tett eleget. A háború után 1920-ban nőül vette Rauchbauer Katalint. Ratatics Péter asztalosm., Felsőszent- miklóson 1899-ben született és 1917-ben szabadult fel. Három évvel később átvette édesatyjának 50 éves üzemét, ahol a csa­ládi házban épület- és bútormunkákat végez. Ipartestületi tag. Neje Radics Mária, akit 1925-ben vett nőül. Schrenckh Hermann cementárugyártó, aki 1880-ban Bécsben született és 1925-ben alapította mai üzemét. Gyárt és szállít kútgyürüket, kávákat, hídcsöveket, épít­kezési blokköveket, cementkerítéseket. A kapuvári 1928. évi kiállításon ezüst érmet nyert. Tagja a helybeli és a csepregi Ipar- testületnek, a Sopronvm. Gazdasági Egye­sületnek, a Mezőgazd. Szövetkezetének és a Sopronvm. Hubertus Vadászegyesület­nek. A háborúban 191 ü—16-ban szolgált és Signum-Laudist kapott. Neje : Braun Mária. Simon Ferenc bognármester. Született helyben 1872-ben és itt szabadult fel 1892-ben. Mint segéd Ausztriában és főleg Bécsben dolgozott. Háza van és önálló üzeme 1899 óta. Az Ipartestület tagja. Neje : Horváth Ágnes. Fia is a szakmá­ban dolgozik. Sövegjártó János úri- és nőicipészmester. Szül. 1885-ben és felszabadult 1903-ban. Önálló üzemét, amelyben 1 segédet tart, 1911-ben alapította. Saját háza van. Az Ipartestület tagja, az Iparos Kör alelnöke, községi elöljáró. 1915—1918-ig katona volt ; 28 hónapig volt a harctéren. Bronz és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje : Foróczy Gizella. Sövegjártó Sándor cipészmester. Sterlik Lajos sütőm, és kávéháztulajdo­nos, ipartestületi elnök, Kapuváron szüle­9* I , Kulcsár Pál,

Next

/
Oldalképek
Tartalom