A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Az iparosok adója
107 Mi a teendő a vagyonadó tárgyában ? Bevallásában az adózó köteles vagyonáról s annak értékéről számszerű részletes adatokat szolgáltatni. Az adókivetés helyére, az adókivetésére, jogorvoslatokra és büntető rendelkezésekre a vagyonadónál ugyanazok a szabályok alkalmaztatnak, mint a jövedelemadónál. C) A KÖZVETETT ADÓK A magyar adók közül a közvetett adók csoportjába tartoznak a forgalmi adók és a fogyasztási adók. A fogyasztási adók : a szeszadó, a söradó, az ásványolajadó, a gyújtószeradó, a szivarke hüvely és szivarkapapír adó, a cukoradó és a vonatkozó kincstári árrészesedések tulaj dón képen speciális érdekköröket érintenek s ezért itt nem tárgyaltainak. A közúti gépjárművek adója közül a budapesti géperejű bérkocsik 16 lóerő teljesítményig minden lóerő után 23.80 pengőt, 16 lóerőnél erősebb kocsiknál az első 16 lóerő után 35.70 pengőt fizetnek. Autóbuszok és tehergépkocsik évi közúti adója az önsúly minden 100 kg-ja után 15 pengő, ha pedig ezek pneumatikus gummiabroncso- zással vannak ellátva, 12 pengő. A forgalmi adók közül a legfontosabbak az általános forgalmi adó és a fényűzési forgalmi adó. Ezenkívül vannak még az állatforgalmi adó, amelynek megszüntetése csak rövid idő kérdése és végül az értékpapír forgalmi adó,, amely az értékpapirkereskedéssel foglalkozókat érdekli. I. A FORGALMI ADÓK Ki fizet forgalmi adót? Általános forgalmi adó alá esik mindenki, aki belföldön az őstermeléstől különböző bármilyen önálló bevétel elérésére irányuló tevékenységet fejt kk Az őstermelésnek számít a mező- és szőlőgazdaság, állattenyésztés, kertészet, gyümölcs- vagy zöldségtermelés, méhészet, vadászat és halászat. Nem számit azonban őstermelésnek a terményeknek iparcikkekké feldolgozása s feldolgozott állapotban való értékesítése, továbbá a föld terményeinek nyílt üzlethelyiségben akár a föld tulajdonosa, akár más által forgalombahozása. Nem számít végül őstermelésnek az erdőgazdaság sem. Önálló keresetűző az, aki saját számlájára, saját felelősségére, másoktól függetlenül folytat kereseti tevékenységet, tehát szolgálati viszonyban állónak nem tekinthető. Közcélú társaságok, egyesületek, amelyek nem rendszerint űznek kereseti tevékenységet, forgalmi adót nem fizetnek, azonban rendszeres kereseti tevékenységet űző részvény- társaságok vagy más jogi személyek kötelesek forgalmi adót fizetni, úgyszintén jótékonycélú és közhasznú intézmények, ha ipari és kereskedelmi tevékenységet is folytatnak. A forgalmi adó szempontjából nem tekinthető önálló kereseti tevékenységnek az oly tevékenység, amidőn valaki bér- vagy szolgálati viszonyban munkaerejét egy vagy több munkaadó számára köti le. Az adókötelezettség szempontjából nem fontos az, hogy a kereseti tevékenység valamely testi dolgok előállításából vagy pedig testi vagy szellemi munka elvégzéséből áll és hogy a keresetűző főfoglalkozása vagy mellékfoglalkozása. Belföldön folytat kereseti tevékenységet mindenki, akinek a belföldön
