A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Az iparosok adója
108 üzeme, üzlete, árúraktára van, vagy aki belföldön akár személyesen, akár bizományos, vagy képviselője által, akár pedig belföldi irodája útján üzleteket köt. Az állampolgárság az adókötelezettségre befolyással nincs. Az a keresetűző, aki az üzleteket belföldön nem személyesen köti, csak azon esetben köteles forgalmi adót fizetni, ha a belföldön irodát tart fenn, vagy pedig jogérvényes ügyletek megkötésére megbízott képviselője van. Mi után kell fizetni forgalmi adót? Általános forgalmi adót kell fizetni az önálló kereseti tevékenység körében történt árúszállítás vagy bármely munkateljesítmény után. Árúszállítás minden ingó testi dolgok visszterhes elidegenítése. Munkateljesítmény alatt bármely árúnak vagy anyagnak visszteher mellett való feldolgozását el- vagy kikészítését, továbbá ellenszolgáltatás fejében teljesített bármily természetű — testi vagy szellemi — tevékenység kifejtését vagy bármilyen természetű, az árúszállítástól eltérő szolgálattételt kell érteni. Az olyan okiratok átruházását, amelyeknek megszerzése magának az azokban megjelölt árúk tulajdonjogának átruházását foglalja magában (letétjegyek ,raktárjegyek stb.), továbbá zálogjegyeknek és az árúkra vonatkozó zálogjogról kiállított egyéb okiratnak átruházását az illető árú tulajdonjoga átruházásának kell tekinteni. A csere két önálló árúszállításnak számít. Az árúk ismételt átruházása esetében minden alkalommal le kell róni a forgalmi adót még akkor is, ha az árú a maga természetében nem ment át minden egyes szerzőnek tényleges birtokába. Valamely vállalatnak a maga egészében való visszterhes átruházása általános forgalmi adó alá esik, hacsa-k az átruházás után az ingóságok visszterhes átruházására megszabott illeték lerovását, illetve az átruházásról kiállított okiratnak illetékkiszabás céljából való bemutatását nem bizonyítják. Mily bevételek mentesek a forgalmi adó alól? Nem esnek általános forgalmi adó alá : 1. A posta, távíró és távbeszélő bevétele. 2. A magyar államvasút bevételei. 3. A községi és törvényhatósági, víz, légszesz és villamossági műveknek kizárólag a víz, légszesz és villanyáram szolgáltatásából származó bevételek, úgyszintén a községeknek fürdő- és gyógydíjakból származó bevétele. 4. Az állami értékjegyeknek, továbbá az állami egyedárúságok tárgyainak az állam által megbízott szervek által való eladása, (tehát a trafikosoknak, dohány, szivar, bélyegek után való bevétele). 5. A hitel-és kölcsönügyletekből, valamint a külföldi fizetési eszközök forgalmából származó bevételek. 6. Az értékpapír forgalmi adóról szóló törvényben felsorolt ügyletekből származó bevételek. 7. A részvénytársaságok és szövetkezetek igazgatósági, felügyelőbizottsági és választmányi tagjainak és napibiztosainak az ebben a minőségben élvezett nyugtatványi illeték alá tartozó bevételei. 8. A vasúti és gőzhajózási személy- és árúszállításból származó bevételek.
