A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Az iparosok adója
■98 nézve kiszámítja az adó alapját, az adó összegét és az esetleges bírságot. Ezt fizetési meghagyás útján, megokolás kíséretében közli az adózóval. Azok az adózók azonban, akiknek jövedelemadója rögzített, fizetési meghagyást nem kapnak. Az adóhivatal a kivetett adókról és bírságokról lajstromot készít. Ezt a lajstromot a községi elöljáróságok közszemlére teszik ki, ezeket mindenki megtekintheti, a mások adójára vonatkozó írásbeli észrevételeit a lajstrom közszemlére tételének utolsó napját követő 15 napon belül a magyar királyi adóhivatalnál benyújthatja. Ezek az észrevételek az adófelszólamlási bizottsághoz jutnak. Ha azonban a benyújtott észrevételekből vagy fellebbezésből a magyar királyi adóhivatal vagy a pénzügyigazgatóság azt állapítja meg, hogy az adó hibásan számíttatott ki, illetve tévedés folytán helytelenül állapíttatott meg, az elsőfokú kivetést saját hatáskörében helyettesíti, erről fizetési meghagyással az adózót értesíti. Ezen fizetési meghagyás ellen is a rendes jogorvoslatnak van helye. Évközi változások Jövedelemadóval rendszerint csak azokat a természetes és jogi személyeket lehet megróni, akiknek vagy amelyeknek az adóévet megelőző évben adókötelezettséget megállapító jövedelmük volt. A jövedelem- és vagyonadó kivetése minden adózóra nézve rendszerint a rendes adókivetés során történik. Ha azonban a m. kir. adóhivatal megítélése szerint a jövedelem- és vagyonadó beszedése valamely adóalanynál veszélyben forog, a m. kir. adóhivatal a rendes adókivetés bevárása nélkül a jövedelem- és vagyonadó kivetése és biztosítása iránt soronkivül intézkedik. Ez esetben is azonban az adózótól vallomást kell kérni. Ha a kivetési eljárás befejezése után, akár jövedéki eljárás során, akár más úton megállapíttatik, hogy az adózónak akár az adóévet megelőző, akár a korábbi években a megállapított jövedelemnél tényleg nagyobb jövedelme volt, vagy valamely adóköteles vagyontárgyat nem vallott be, az eltitkolt jövedelem, illetőleg az eltitkolt vagyontárgyak értéke az adó alá vont jövedelem összegéhez, illetőleg a vagyontárgyak értékéhez hozzászámítandó és az adótétel az elévülési időn belül minden egyes évre külön-külön megfelelően helyesbítendő. Az adókötelezettség megszűnik : 1. ha az adózó természetes személy meghal, az elhalálozás napjával ; 2. ha az adózó természetes személy külföldre költözik és ezáltal Magyar- országon az adókötelezettsége megszűnik, a külföldre költözés napjával ; 3. jogi személyeknél és vagyonösszességeknél azon a napon, amelyiken a jogi személy vagy vagyonösszesség megszűnik (felosztatik). Az adózó halála után a hátramaradt vagyon után adó vetendő ki és a hagyatékot terheli. Ha a jövedelem, illetőleg a vagyon az adóévben az adóalanytól függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülmények folytán oly módon csökkent, hogy az adónak behajtása az adózó anyagi helyzetét lényegesen megrontaná, az apadást előidéző esetnek bekövetkeztével még nem esedékes adónak arány - lagos része vagy annak teljes összege is kivételesen elengedhető. Az erre vonatkozó folyamodványok az adóév végéig az illetékes magyar királyi adóhivatalnál nyújtandók be. A pénzügyminiszter új adókivetést rendelhet el akkor, ha megállapítják, hogy az adózónak vagy az egy adóalanyt
