A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Az iparosok adója
99 alkotó közös háztartásnak adóköteles jövedelme, illetőleg vagyona a törvényes rendelkezések ellenére : 1. egészben vagy részben több helyen és mindenütt tévesen, vagy 2. csak részben lett megadóztatva és a fél ellen jövedéki büntető eljárás megindításának nincs helye. Az adózó is kérhet a fenti határidőn belül új adókivetést, amely esetekben a helytelen kivetés évének lejártától számított harmadik év végéig be\ állást köteles adni. Becslés útján a valóságnál kisebbértékű jövedelem megállapításánál újabb adókivetésnek nincs helye. Jogorvoslatok A jövedelemadót megállapító fizetési meghagyás ellen az adózó az adó- felszólamlási bizottsághoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 nap alatt írásban kell a magyar királyi adóhivatalnál benyújtani. Az az adózó, akinek jövedelemadója vagy vagyonadója rögzíttetett, az adókivetés helyesbbítését csak akkor kérheti, ha az adóakp helytelen összegben hozatott át, vagy ha helytelen adótétel alkalmaztatott. A kellő időn belül beadott fellebbezésnek annyiban van halasztó hatálya, hogy ilyen esetben csak a megelőző évre kivetett adónak megfelelő összeget, vagy a bevallásban, illetőleg a fellebbezésben foglaltaknak változatlan elfogadása esetében kivelhető összeg ennél nagyobb, ezt az összeget lehet behajtani. A pénzügyigazgatóságnak a kivetett jövedelem- és vagyonadó elengedése kérdésében hozott határozata ellen annak kézbesítését követő 15 nap alatt a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához van fellebbezésnek helye. A m. kir. adóhivatalnak a soronkívüli kivetést és biztosítást elrendelő végzése ellen a kézbesítést követő 15 nap alatt a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezni. A m. kir. adóhivatalnál benyújtandó fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Az adóköteles a fellebbezésben bizonyított állításait bizonyítani köteles, illetőleg az állításainak igazolására szolgáló bizonyítékokat már a fellebbezésben köteles megjelölni. A bizonyítékok csatolása, illetőleg megjelölése nélkül beadott fellebbezéseket az adófelszólamlási bizottság érdemi tárgyalás alá nem veheti. Ha az adózó az elsőfokú kivetési eljárás során nem ad számszerű bevallást, az elsőfokú kivetés mérve ellen beadott fellebbezést az adófelszólamlási bizottság csak abban az esetben veheti érdemi tárgyalás alá, ha az adózó fellebbezéséhez számszerű adóbevallást csatol. Ha az adófelszólamlási bizottság úgy találja, hogy valamely észrevétellel vagy fellebbezéssel meg nem támadott jövedelem, illetőleg vagyon az adózó valószínű jövedelménél, illetőleg vagyonánál kevesebb, az illető adózót beidézheti és az adót felemelheti. Az adófelszólamlási bizottságnak a jövedelem- és vagyonadó jogossága és mérve kérdésében, valamint a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának a kivetett jövedelem- és vagyonadó elengedése kérdésében hozott másodfokú határozata ellen minden esetben úgy az adózó, mint a bizottság előadója a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasszal élhet. A panasznak nincs halasztó hatálya. A pénzügyigazgatóságnak a soronkívüli kivetés és biztosítás kérdésében hozott határozata ellen a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni. 7*
