A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

I. rész - Az iparosok adója

97 í helyett elegendő, ha a beadott általános kereseti adó bevallására hivatkozik az adózó. Ha olyan jövedelemről van szó, amelynek összegét csak becsléssel lehet megállapítani, az adózó tartozik arra is rámutatni, hogy milyen adatok alapján becsülte ezt a jövedelmet a bevallott összegben s különösen tartozik üzletének évi forgalmát, a földbirtoknál pedig a beszedett termények mennyiségét és a mellékhaszonvételek terjedelmét bevallani. Kamat- és járadékjövedelmeknél azok összegén kívül be kell vallani a fize- tésrekötelezetteknek lakhelyét. Ha az adózó nyereség-veszteség számla alapján kíván adózni, a nyereség- veszteségszámlát és a mérleget, valamint a leltárt a bevalláshoz hiteles alakban csatolni kell. A bevallást az illetékes községi elöljáróságnál kell benyújtani. A megadóztatás helyét illetőleg általános szabály az, hogy a jövedelemadót rendszerint abban a községben kell fizetni, ahol az adóköteles állandóan lakik, vagy tartózkodik. Több lakóhely esetében az adókivetés helyének megválasztása elsősorban az adókötelest illeti meg, aki ebbeli elhatározását legkésőbb február hó végéig az illető községek elöljáróságainak bejelenteni köteles. Ha a választás jogát igénybe nem vette, a községi elöljáróságoknak a lakhelyeket felemlítő külön jelentése alapján az adókivetés helyét — szükség esetében a fél újabb meghall­gatásával — a pénzügyigazgatóság, illetőleg több pénzügyigazgatóság illetékes­sége esetében a pénzügyminiszter állapítja meg. Azok a külföldön lakó magyar állampolgárok, akiknek az ország területén sem lakhelyük, sem tartózkodási helyük nincs, itteni utolsó lakóhelyükön I vonandók adó alá. Az országban nem lakó külföldiek ott adóznak, ahol az adó alá eső jöve­delem forrásául szolgáló ingatlan, ipari vagy kereskedelmi vállalat vagy telep fekszik. Az adóköteles jogi személyek igazgatását illetőleg törvényes képviseletük helyén adóznak. A pénzügyigazgatóság évenként egyszer 1. minden ház tényleges birtokosát, vagy ennek képviselőjét arra kötelez­heti, hogy a házban lakók nevét és foglalkozását, ezek évi lakbérét, továbbá minden albérletbeadó lakónál az albérlők nevét és foglalkozását és az ezek által fizetett bérösszegeket kimutassa ; 2. mindenki, aki bárminő szolgálati illetmény vagy nyugellátás kifizetésére van kötelezve, arra kötelezhet, hogy azokat az illetményre vagy nyugellátásra jogosítottakat, akiknek az adóévet megelőző évben 3600 pengőnél nagyobb összegű illetményt fizetett ki, a név, foglalkozás, lakás, valamint az adóévet megelőző évben kifizetett illetmények összegének megjelölésével egyénenként kimutassa. A jövedelemadót az adókötelesek bevallásai és a rendelkezésreálló egyéb adatok felhasználásával a magyar királyi adóhivatal évenként veti ki. Ha az adóbevallásra kötelezett adózó nem ad bevallást, a magyar királyi adóhivatal az illetőt záros határidő alatt bevallás nyújtására szólítja fel. Amennyiben be­ható vizsgálat után az adóhivatalnak a bevallás adatai helyessége tekintetében kételyei volnának, az adót azon ténykörülményeknek felderítése alapján kell kivetnie, amelyek a jövedelem helyes felbecslésére vezetnek. Ilyenek hiányá­ban külső ismertetőjelekböl állapítja meg az adót. Ugyanígy jár el, ha az adózó felhívásra sem adott bevallást. A magyar királyi adóhivatal a beérkezett be­vallások és egyéb módon beszerzett adatok alapján minden egyes adózóra 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom