Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924)

A. Általános rész - Védjegy- és mintaoltalom

62

Védjegy- és mintaoltalom

Warenzeichen- und Musterschutz

A védjegyek oltalmáról az 1890. évi II., az azt kiegészítő 1895. évi XLL és az 1918. évi XII. törvénycikk gondoskodik.

Védjegyek alatt oly jelvények (jegyek, vignetták stb.) értendők, .melyek a kereskedelmi forgalomra szánt készítményeknek és áruknak más hasonló készítményektől és áruktól való megkülönböztetésére szolgálnak. Annak megítélésénél, vájjon valamely jelvény ily megkülönböztetésre alkalmas-e, figyelembe kell venni az összes ténykörülményeket, különösen a védjegy használatának időtartamát.

Aki valamely védjegy kizárólagos használati jogát magának biztosítani kívánja, azt be kell lajstromoztatnia.

Valamely védjegynek kizárólagos használati joga nem zárja ki azt, hogy ugyanazon védjegy más árunemre, más vállalkozó által ne használtassák.

A védjegy azon vállalathoz tartozik, melynek védelmére szolgál, •ugyanazzal megszűnik és birtokváltozás esetében az uj birtokosra át- .száll. A vállalat uj tulajdonosa abban az esetben, ha a vállalatot nem jogelődjének változatlan cége alatt folytatja, köteles a vállalathoz tartozó védjegyet saját nevére átíratni. Amig ez az átírás meg nem történt, az uj tulajdonos a védjegyek oltalmáról szóló törvényben biztosított jogait nem érvényesítheti és a hatóság a védjegyre vonatkozó értesítéseket továbbra is, még pedig teljes joghatállyal, a bejegyzett tulajdonossal közli.

A védjegyek (árujegyek) lajstromozása azon kereskedelmi és iparkamarától kérendő, melynek területén az illető iparvállalat van.

A kérvénynek tartalmaznia kell :

1. annak nevét, akinek részére a védjegy belajstromoztatik ;

2. a vállalat megnevezését és helyét, vagyis igazolandó iparigazolvánnyal, illetve cégbejegyzési végzéssel, vagy adóívvel, szabadalmi okirattal, a bejelentő foglalkozása, hogy van, vagy legalább is létesít egy vállalatot, ahol a védjeggyel ellátott árukat előállítja, illetve forgalomba fogja hozni ;

3. az árunemnek a megjelölését, melyre a védjegy alkalmaztatni fog ;

4. a védjegy alkalmazási módját, t. i. hogy miképpen fogja azt az árun feltüntetni. (Pl. papíráruknál viznyomás gyanánt, üvegárukba •edzve, égetve, szappanba sajtolva, stb.)

A kérvényhez csatolandók :

1. A forgalomban megjelenő védjegy képe, hat (6) példányban

2. A védjegy nyomtatásra alkalmas kliséje. A klisé a védjegynek ;a „Központi Védjegy-Értesitő“-ben történt kihirdetése után a félnek visszaadatik.

3. Lajstromdij lefizetését igazoló nyugta.

4. Öntés, beütés, sajtolás, beégetés, edzés stb. által közvetlenül íém, üveg és hasonló anyagon alkalmazandó védjegyeknél, a nyomda utján előállított fekete, lenyomatokon kívül 3 próbanyomat és pedig ugyanazon anyagból, melyre az áruvédjegy alkalmaztatni fog. (Pl. 3 drb üveg, szappan, vagy fémlemez, melybe a védjegy már be van edzve, sajtolva, vagy ütve.) A próbanyomatnak minden egyes példánya átlyukasztandó, hogy a lyukon áthúzott zsinegen oly jegyzés legyen alkalmazható, mely a védjegylajstrom megfelelő számára utal. A próbanyomatnak a védjegyképet természetes nagyságban kell feltüntetnie és oly méretű legyen, hogy a védjegyképen kívül ne maradjon több, mint 2 cm üres szél.

Oly védjegyekről, melyek pléhdobozokra festve, vagy zománcozva alkalmaztatnak, a lajstromba való beragaszthatás végett, papírra készített lenyomatok mutatandók be, még pedig abban a színben, melyben a védjegy alkalmaztatni fog. Ha a bemutatott védjegy több részből áll, amelyek az áru, vagy csomagolás (göngyölés, tartály stb.) különböző helyein alkalmaztatnak, úgy ezen körülmény a védjegy- lajstromba való feljegyzés végett külön kérelmezendő, ami azért is szükséges, hogy már a védjegy bejelentése alkalmával megbírálható és eldönthető legyen ama kérdés, vájjon ezen önálló részek együttvéve egy védjegynek tekinthetők-e ? Ily több részből álló védjegy egy lajstromtétel alatt belajstromozható és ily védjegy után a dij is csupán egyszer fizetendő.

Minden ténybeli adat, amely a védjegyábrában foglaltatik, pl. alapítási év, idegen név, orvosi vélemények, testületekkel való összeköttetés, szabadalom bírása, idegen származásra utaló adat, kiállítási érmek, rendjelek, vegyelemzések, idegen szövegű felírások (hiteles fordítása stb.) szintén igazolandók.

Gyógyszerek, illetve háziszerekre alkalmazandó védjegyeknél, amennyiben azokat nem gyógyszertárosok jelentik be (a közegészségi tanács véleményezése alapján), a m. kir. belügyminisztertől nyert forgalomba hozatali engedély bemutatandó.

A csupán szóból vagy szavakból álló, szabályszerűen belajstromozott védjegyre vonatkozó kizárólagos használati jog a védjegynek nem csupán a letett alakban való használatára, hanem annak minden oly kiállítására is kiterjed, mely a védett szót vagy szavakat akár egészben, akár részben más betüjegyekkel, színekben vagy nagyságban adja vissza.

A védjegy törlendő :

a) a védjegy tulajdonosának kérelmére ;

b) ha a lajstromozás a bejegyzés idejétől számított 10 évenként a •dij újbóli lefizetése mellett nem ujittatik meg ;

c) ha a kereskedelemügyi minisztérium határozata szerint a védjegy nem volt belajstromozható ;

d) a keresk. miniszter által valamely védjegy használati jogának fennállása iránti vitás ügyben hozott és törlést rendelő határozata alapján.

e) A védjegy törlése azon okból is elrendelhető, mert az már korábban egy hasonló árunemre belajstromozott és a még oltalom alatt álló védjegyhez annyira hasonló, hogy a két védjegy közötti különbség a közönséges vevő által csak különös figyelem mellett volna •észrevehető.

Valamely védjegy törlését az is kérheti, aki igazolja, hogy az általa hasonló árunemre belajslromozatlanul használt árujegye, mint vállalata áruinak ismertető jele, az illető forgalmi körökben azon időben ismeretes volt, midőn a megtámadott és megtévesztésre alkalmas védjegy belajstromoztatott. Törlés iránti kereset a védjegy birtokában levő jogutóddal szemben is indítható. Nincs azonban helye törlési keresetnek, ha a belajstromozott védjegy tulajdonosa beigazolja, hogy a védjegy belajstromozása a panaszos beleegyezésével történt, vagy ha igazolja, hogy a megtámadott védjegyet belajstromo- zatlanul épp oly régen, vagy régebben haszná'ta, mint a törlést kérő fél. Ez alapon a védjegy törlését célzó kereset legkésőbb a védDen Schutz von Warenzeichen (Schutzmarken) sichern der G.-A.,

II : 189U und die ihn ergänzenden Gesetzartikel XLI : 1895 und XII : 1913.

Unter Warenzeichen sind Bezeichnungen (Zeichen, Vignetten usw.) zu verstehen, die dem Zwecke dienen, für den Handelsverkehr bestimmte Erzeugnisse und Waren von anderen ähnlichen Erzeugnissen und Waren zu unterscheiden. Zur Beurteilung des Umstandes, ob irgend ein Zeichen zu einer derartigen Unterscheidung geeignet ist, ist der gesamte Tatbestand in Betracht zu ziehen, besonders die Dauer der Benutzung des Warenzeichens.

Wer das ausschliessliche Benützungsrecht eines Warenzeichens sich sichern will, hat dieses registrieren zu lassen.

Das alleinige Benützungsrecht einer Schutzmarke schliesst nicht aus, dass dieselbe Schutzmarke von einem anderen Unternehmer für eine andere Warengattung benützt wird.

Die Schutzmarke gehört zu dem Unternehmen, dessen Schutz sic dient, sie erlischt mit ihm und geht bei einem Besitzwechsel auf den neuen Eigentümer über. Der neue Eigentümer des Unternehmens ist in dem Falle, wenn er das Unternehmen nicht unter der unveränderten Firma seines Rechtsvorgängers fortführt, verpflichtet, die zu dem Unternehmen gehörende Schutzmarke auf den eigenen Namen umzuschreiben. Insolange diese Umschreibung nicht erfolgt ist, kann der neue Eigentümer die ihm in dem Gesetze über den Schutz von Warenzeichen gesicherten Rechte nicht geltend machen und die Behörde stellt die auf die Schutzmarke bezüglichen Verständigungen mit voller Rechtskraft auch weiter dem registrierten Eigentümer zu.

Um die Registrierung von Schutzmarken (Warenzeichen) ist bei der Handels- und Gewerbekammer anzusuchen, auf deren Gebiet das betreffende Unternehmen sich befindet. Das Gesuch muss enthalten :

1. den Namen desjenigen, für den die Schutzmarke registriert werden soll;

2. die Benennung des Unternehmens und dessen Domizil. Es ist also mit einer Gewerbelegitimation, beziehungsweise einem Bescheid über die Firmenprotokollierung, oder einem Steuerbogen und Patentdokument die Beschäftigung des Anmelders nachzuweisen, ob er ein Unternehmen besitzt oder zumindest ein solches errichtet, wo die mit der Schutzmarke versehenen Waren hergestellt, beziehungsweise in Verkehr gebracht werden;

3. die Bezeichnung der Warengattung, auf die die Schutzmarke angebracht werden wird ;

4. die Art der Anbringung der Schutzmarke, das heisst, wie sie auf der Ware kenntlich gemacht wird. (Zum Beispiel : bei Papierwaren als Wasserdruck, bei Glaswaren geätzt oder eingebrannt, in die Seife gepresst usw.)

Dem Gesuche sind beizuschliessen :

1. Das Bild der im Verkehr erscheinenden Schutzmarke in sechs

(6) Exemplaren ;

2. Ein zum Abdrucken der Schutzmarke geeignetes Klischee. Nach der Publizierung der Schutzmarke in dem Blatte „Központi Védjegy Értesítő“ wird das Klischee der Partei zurückgestellt ;

3. Eine Bestätigung über die Entrichtung der Registrierungsgebühr ;

4. bei Schutzmarken, die durch Guss, Einschlagen. Pressen, Einbrennen, Atzen usw. unmittelbar auf Metall, Glas und ähnliche Materialien angebracht werden, sind ausser den auf dem Wege des Buchdruckes hergestellten schwarzen Abzügen auch 3 Probeabdrücke■, und zwar aus demselben Materiale, auf der sich die Schutzmarke befinden wird. (Zum Beispiel: 3 Stück Flaschen, Seife oder MetallplaU ten, in die die Schutzmarke zuerst eingeätzt, gepresst oder eingeschlagen ist.) Jedes Exemplar der Probeabdrucke ist zu durchlöchern, damit auf einem durch das Loch gezogenen Bindfaden eine Bemerkung angebracht werden kann, die auf die betreffende Nummer des Schutzmarkenregisters hinweist. Die Probeabdrücke müssen das Bild der Schutzmarke in natürlicher Grösse veranschaulichen und einen solchen Umfang haben, dass ausser dem Bilde der Schutzmarke ein. freier Rand von nicht mehr als 2 Zentimeter verbleibt.

Von Schutzmarken, die auf Blechschac.hteln gemalt sind oder emailliert Anwendung finden, sind zwecks der Einklebbarkeit in das Register auf Papier angefertigte Abzüge vorzulegen, und zwar in der Farbe, in der die Schutzmarke in Gebrauch gelangt. Wenn die vorgelegte Schutzmarke aus mehreren Teilen besteht, die an verschiedenen Stellen der Ware oder Verpackung (Emballage, Behälter usw.) angewendet werden, so ist um Aufnahme dieses Umstandes in das Schutzmarkenregister besonders anzusuchen, was auch deshalb notwendig ist, damit schon bei Anmeldung der Schutzmarke beurteilt und entschieden werden kann, ob diese selbständigen Teile zusammen als eine Schutzmarke betrachtet werden können? Eine aus mehreren Teilen bestehende Schutzmarke kann unter einem Registerposten registriert werden und auch die Gebühr nach einer solchen Schutzmarke ist nur einmal zu entrichten.

Auf Fakten sich beziehende Daten, die in dem Schutzmusterbilde . Aufnahme finden (zum Beispiel : Gründungsjahr, ein fremder Name, ärztliche Gutachten, Verbindung mit Korporationen, Besitz eines Patentes, Angaben, die auf eine fremde Herkunft hinweisen, Ausstellungsmedaillen, Orden, chemische Analysen, fremdsprachige Aufschriften — diese durch authentische Übersetzungen — usw.) sind gleichfalls nachzuweisen.

. Bei Schutzmarken, die auf Arzneien, beziehungsweise Hausmitteln anzubringen sind, ist insoferne sie nicht von Apotheken angemeldet werden, eine vom kön. ung. Minister des Innern (auf Grund des Gutachten des Sanitätsrates) erlangte Bewilligung der Inverkehrsetzung beizubringen.

Das ausschliessliche Benützungsrecht einer bloss aus einem Worte oder mehreren Worten bestehenden, vorschriftsmässig registrierten Schutzmarke bezieht sich nicht ’ nur auf die Benützung der Schutzmarke in der vorgelegten Form, sondern auch auf jede Ausführung, die das geschützte Wort oder die geschützten W’orte, sei es im Ganzen, sei es zum Teile, mit anderen Schriftzeichen, in anderer Farbe oder in anderer Grösse wiedergibt.

Die Schutzmarke ist zu löschen :

a) auf Ansuchen des Besitzers der Schutzmarke ;

b) wenn die Protokollierung in je 10 Jahren von der Zeit der Registrierung an gerechnet bei abermaliger Entrichtung der Gebühr nicht erneuert wird ;

c) wenn laut einer Entscheidung des kön. ung. Handelsministers die Schutzmarke nicht registriert werden konnte ;

d) auf Grund eines Löschungsbescheides, den der Handelsminister in Angelegenheit eines strittigen Falles über das Bestehen des Benützungsrechtes einer Schutzmarke erbracht hat ;