Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924)

A. Általános rész - A találmányi szabadalmakról

jegy beJaj ström ozásától számított két év alatt nyújtandó be a kereskedelemügyi miniszterhez. A törlési kereset folytán a törölt védjegy olyannak tekintendő, mintha soha belajstromozva sem lett volna.

A fenti a) és b) pontok alapján törölt védjegyek másnak,'mint az .utolsó tulajdonosnak, vagy jogutódjának javára ugyanazon, vagy hasonló árunemre, csak a törlés napjától számított két év után lajstromozhatók újból.

Aki másnak kizárólagos használati jogát képező védjeggyel jogtalanul ellátott árut, ezt tudva, forgalomba hoz, vagy árul, továbbá az, aki valamely védjegyet ily célból utánoz, kihágást követ el és pénz- büntetéssel, visszaesés esetén pedig két hónapig terjedhető elzárással büntetendő. Amennyiben a cselekmény a büntető törvénykönyv szerint súlyosabb beszámítás alá esik, különösen pedig amennyiben csalás büntette, vagy vétsége forog fönn, a büntetőtörvénykönyv rendelkezései alkalmazandók. Ugyanez áll azok ellen, kik belföldi termelő, iparos vagy kereskedő nevével, cégével, címerével, vagy üzletének elnevezésével jogtalanul megjelölt árukat — ezt tudva — forgalomba hoznak, vagy árulnak, továbbá azok ellen, kik ily célból a fölsorolt jelzéseket előállítják.

Az a külföldi, akinek cége az országban bejegyezve nincs, csak abban az esetben érvényesítheti jogait, ha olyan megfelelően meghatalmazott képviselőt nevez meg, aki Magyarország területén állandó lakással bir. Egyébként nemzetközi szerződés, vagy egyezmény hiányában külföldi vállalatok tulajdonosait a védjegyek oltalmáról szóló törvényben biztositott védelem annyiban illeti meg, amennyiben az illető állammal viszonosság áll fenn.

e) die Löschung der Schutzmarke kann auch aus dem Grunde erfolgen, weil diese bereits früher für eine ähnliche Warengattung registriert wurde und mit dem unter Schutz stehenden Warenzeichen so sehr identisch ist, dass der Unterschied zwischen den beiden Schutzmarken von dem einfachen Käufer nur bei besonderer Aufmerksamkeit wahrgenommen werden könnte.

Die Löschung einer Schutzmarke kann ferner verlangt werden, wenn der Gesuchsteller nachweist, dass das von ihm für eine ähnliche Warengattung unregistriert benutzte Warenzeichen als Erkennungsmarke der Waren seines Unternehmens dient und in den betreffenden Verkehrskreisen bereits bekannt war, als die angefochtene und zur Irreführung geeignete Schutzmarke registriert wurde.

Die auf Grund der obigen Punkte a) und b) gelöschten Schutzmarken können für einen anderen, als den letzten Inhaber oder seinen Rechtsnachfolger für dieselbe oder eine ähnliche Warengattung nur nach zwei Jahren vom Tage der Löschung an gerechnet neuerdings registriert werden.

Ausländer, deren Firma in Ungarn nicht protokolliert ist, können nur in dem Falle ihre Rechte geltend machen, wenn sie einen mit entsprechenden Vollmachten versehenen Vertreter nominieren, der in Ungarn eine ständige Wohnung besitzt. Ansonsten kommt den Besitzern ausländischer Unternehmungen, insoferne kein internationaler Vertrag oder ein Abkommen besteht, der in dem Gesetze über den Schutz von Warenzeichen gesicherte Schutz nur in <Jem Masse zu, als mit dem betreffenden Staate eine Reziprozität besteht.

63

A találmányi szabadalmakról

Über die Erfindungspatente

1895. évi XXXVII. törvénycikk, módositva az 1908. évi II. és 1913. évi XII. t.-c. által tí.-A. XXXVII: 1895, modifiziert durch die Gesetzartikel II: 1908 und XII: 1913

Szabadalmazható minden uj találmány, mely iparilag értékesíthető.

Szabadalom nem engedélyezhető oly találmányra, melynek gyakorlatba vétele törvénnyel, rendelettel, vagy a közerkölcsiséggel ellenkezik, tudományos tantételekre és elvekre, emberi és állati élelmezésre szolgáló cikkekre, gyógyszerekre és oly tárgyakra, amelyek vegyi utón állíttatnak elő. Utóbbiak előállításánál alkalmazandó eljárás azonban szabadalmazható.

A szabadalmak tartama a találmány bejelentésétől számított lő év. Megszűnik korábban is a szabadalom, ha annak tulajdonosa sza- bádalmáról a szabadalmi hivatalnál Írásban lemond, vagy ha az esedékes szabadalmi dijakat kellő időben nem fizeti be.

A szabadalom egészben vagy részben megvonható, ha a szabadalom tulajdonosa szabadalmazott találmányát sem maga, sem a szabadalom használatbavételére jogosított belföldi vállalkozó által lényegileg és kellő terjedelemben gyakorlatba nem vette és félbeszakítás nélkül nem gyakorolja, vagy megbízható belföldi vállalkozónak a szabadalmi hivatal által megállapított kárpótlás és biztosíték nyújtása mellett használati engedélyt adni vonakodik, kivéve, ha igazolja, hogy a találmány gyakorlatba vételére és a gyakorlás folytatására a maga részéről mindent megtett, ami a hazai viszonyokhoz és a saját viszonyaihoz képest lehetséges volt. A szabadalom a megadásának kihirdetése napjától számított három év letelte előtt meg nem vonható.

Az érvényét vesztett szabadalom nem léphet többé hatályba ; köztulajdonná válik és mindenki által szabadon használható, föltéve, hogy ugyanazon találmányra adott más szabadalom a használatnak útját nem állja.

A felek a szabadalmi hivatal előtt ügyeikben személyesen eljárhatnak. A szabadalmi hivatal előtt a felek képviselésére csakis ügyvédek és hatóságilag jogosított szabadalmi ügyvivők- vannak jogosítva.

A szabadalmi ügyvivői jogosítványt a kereskedelemügyi miniszter » közigazgatási hatóság meghallgatása után oly magyar állampolgároknak adja ki, kik műszaki képesítésüket belföldi műegyetemnek vagy külföldinek honosított oklevelével igazolhatják. Ezen jogosítvány fegyelmi utón visszavonható. Az ügyvivők külön szakvizsga és eskü letételére kötelesek. Az ügyvivői jogosítvány a szabadalmi hivatal ügy vivő jegyzékére bevezetendő.

A találmány bejelentése a szabadalmi hivatalnál írásban nyújtandó be. A bejelentésnek magába kell foglalnia : a) a bejelentő nevét és la- sát és lakhelyét ; ha külföldi, úgy belföldi képviselőjének nevét és lakását is ; öl a találmány cimét vagy általánosságban való megjelölését,

c) a feltaláló nevét, állását és lakhelyét az okirat megjelölésével, melyre a bejelentő jogát alapítja, vagy nyilatkozatot, hogy ő a szabadalmazandó tárgy feltalálója.

A bejelentéshez csatolandók :

a) a bejelentési dij ,lefizetését igazoló állampénztári elismervény ;

ö) ha a bejelentést rpegbizott nyújtja be, az erre vonatkozó hitelesített meghatalmazás ;

c) a találmánynak leírása két példányban borítékba zárva, amelyen a találmány cime, a bejelentő' neve és lakhelye kiteendő ;

d) ha a bejelentő a feltaláló jogutódja, csatolandó az átruházást vagy átszállást tanúsító okirat is. ‘

Ha a bejelentési osztály, vagy’ felfolyamo'dás esetében a birói osztály, a bejelentést helyesnek és a szabadalom engedélyezését lehetőnek találja, a- bejelentésnek közzétételét és a felhívási eljárás megindítását rendeli el.

A közzétételtől számított két hónapon belül a bejelentett találmány szabadalmazása ellen felszólalás adható be.

A szabadalom engedélyezése tárgyában hozott határozat jogerejüvé váltóval a szabadalmi hivatal a~ jogósitottnak szabadalmi okiratot ad ki.

A szabadalom, engedélyezése után, a szabadalmi hivatalnál vezetett külön lajstromba azonnal beiktatandó.

A szabadalomhoz tartozó leirások, rajzok, minták és modellek és az érdekeltségek kérelmére eszközölt bejegyzések alapját képező okiratoknak hiteles másolatai a szabadalmi hivatal levéltárában meg- őrizendők.

A szabadalmi lajstrom és a szabadalmi levéltár a megállapított hivatalos órák alatt mindenki részére nyitva áll. Szabadságában áll bárkinek saját költségén a szabadalmi lajstromról, a leírásokról, rajzokról, a mintákról, modellekről másolatot' venni és ezeket hivatalosan hitelesíttetni.

Minden szabadalomért, valamint pótszabadalomért a bejelentéssel egyidejűleg bejelentési dij fizetendő. Minden szabadalomért az igénybe vett oltalom tartamára való tekintettel évi dijak fizetendők. Az évi dijak éve.nkint előre esedékesek és vagy évenkint, vagy több évre, vagy végre mind a 15 évre lefizethetek. Az első évre járó dij legkéJede neue Erfindung, deren gewerbliche Ausnützung möglich ist, kann patentiert werden.

Patente werden nicht bewilligt für Erfindungen, deren Ausführung Gesetzen, Verordnungen und der öffentlichen Moral widerspricht, für wissenschaftliche Lehrsätze und Prinzipien, für Artikel die der menschlichen und tierischen Ernährung dienen und für Arzneien und Artikel, die auf chemischem Wege hergestellt werden. Das Verfahren aber, das bei der Herstellung der letzteren Artikel benützt wird, kann patentiert werden.

Die Dauer von Patenten erstreckt sich auf 15 Jahre von der Anmeldung des Patentes an gerechnet. Ein Patent kann auch früher aufhören, wenn der Besitzer seines Patentes vor dem Patentamte schriftlich entsagt oder wenn die fälligen Patentgebühren nicht zu rechter Zeit eingezahlt werden.

Ein Patent kann im Ganzen oder zum Teile entzogen werden, wenn der Besitzer des Patentes dieses weder selbst, noch durch einen zur Ausnützung des Patentes berechtigten inländischen Unternehmer wesentlich und in entsprechender Form zur Ausführung bringt, es nicht ohne Unterbrechung ausführt, oder sich weigert, die Benützungskonzession einem verlässlichen inländischen Unternehmer zu einer vom Patentamte festgesetzten Entschädigung und unter Gewährung einer Sicherstellung zu übertragen, ausgenommen, wenn er nachweist, dass er im Interesse der Verwertung des Patentes und der fortsetzungsweisen Ausführung alles unternommen hat, was den heimischen und eigenen Verhältnissen entsprechend möglich war. Das Patent darf vor Ablauf von drei Jahren vom Tage der Publi- zierung der Patenterteilung nicht entzogen werden.

Ein Patent, das seine. Gültigkeit verloren hat, kann nicht mehr in Wirksamkeit, treten, es wird zum allgemeinen Besitz. Die Benützung steht jedermann frei, vorausgesetzt, dass ein auf dasselbe Patent erteiltes andere Patent die Ausnützung nicht verhindert.

Die' Parteien können in ihren Angelegenheiten vor dem Patentamte persönlich vorgeheh. Zur Vertretung von Parteien sind aber nur Advokaten und behördlich befugte Patentanwälte berechtigt.

Die Anmeldung eines Patentes hat bei dem Patentamte schriftlich zu erfolgen. Die Anmeldung muss enthalten : a) dén Namen des Anmelders, Stellung und Wohnung ; ein Ausländer hat auch den Namen und die Adresse seines inländischeh Vertreters anzugeben ; b) die Benennung der Erfindung als ihre Bezeichnung im allgemeinen ;

c) den Namen des Erfinders, Stellung und Wohnung, ferner die Angabe des Dokumentes, auf das das Anmelderecht basiert oder eine Erklärung, dass er der Erfinder des zu patentierenden Gegenstandes ist.

Der Anmeldung sind beizuschliessen :

a) eine Quittung der Staatskasse über die Entrichtung der Anmeldegebühr ;

b) wenn die Anmeldung durch einen Vertreter erfolgt, die hierauf bezügliche beglaubigte Bevollmächtigung ;

c) eine Beschreibung der Erfindung in zwei; Exemplaren in einem Umschlag verschlossen, auf das die Benennung der Erfindung, der Name des Erfinders und sein Wohnort anzugeben sind ;

d) wenn der Anmelder der Rechtsnachfolger des Erfinders ist, ist ein Dokument beizuschliessen, das die Übertragung oder das Übergehen bekundet.

Wenn die' Anmeldeabteilung oder im Falle einer Appellation die Richterabteilung die Anmeldung als richtig und die Bewilligung des Patentes als möglich erachtet, werden die Publizierung der Anmeldung und die Einleitung des Aufgebotverfahrens angeordnet.

Binnen zwei Monaten von der Publizierung an gerechnet, kann gegen die Patentierung der angemcldeten Erfindung ein Rekurs ein- gcreicht werden.

Wenn die in Angelegenheit der Patentbewilligung erbrachte Entscheidung in Rechtskraft erwächst, stellt das Patentamt dem Berechtigten ein Patentdiplom aus.

Das Patent ist nach der Bewilligung sofort in das bei dem Patentamte geführte besondere Register einzutragen.

Beglaubigte Abschriften der zu dem Patent gehörenden Beschreibungen, Zeichnungen, Muster und Modelle und die Dokumente, welche die Basis der auf Wunsch der Interessenten vorgenommenen Eintragung bilden, sind im Archiv des Patentamtes aufzubewahren.

Das Patentregister und das Patentarchiv sind während- der festgesetzten Amtsstunden für jedermann zugänglich. Es steht jedem frei von dem Patentregister, den Beschreibungen, Zeichnungen. Mustern und Modellen auf eigene Kosten Kopien anzufertigen und sie amtlich beglaubigen zu lassen.

Für jedes Patent und Zusatzpatent ist gleichzeitig mit der Anmeldung die Anmeldegebühr zu entrichten. Für Patente sind unter