Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924)

A. Általános rész - Rövidítések és jelek magyarázata

iizoltótestületek parancsnokaikkal, szóval mindazok, akiknek nevei iparosok és kereskedők részére — kü­lönösen szállítások alkalmával — fontosak. Országos jellegű közintézmények az A részben találhatók. Helység-adatok. Legújabb felvétel alapján általá­nos földrajzi leírás, tengerszin fölötti magasság, a la­kosság száma, vasúti, postai, távirati, távbeszélő (tele­fon) és hajózási állomások. Templomok, tanintézetek és rendházak. Állami, vármegyei és városi hivatalok, közigazgatási, igazságügyi, kamarai hovatartozás ; a több ipari, kereskedelmi és íöldmivelési ágazatok. Hely­ségeknél, amelyek nem feküsznek vasútvonalak men­tén, a legközelebbi vasútállomás és az attól való távol­ság kilométerekben. A Címtárban felvételt nyert min­den község, a lakosság számára való tekintet nélkül. Az abc-be való szedésnél az á és é betűk a, illetve e betűk gyanánt jutottak elhelyezéshez. Vásárok. Minden helységnél föl vannak sorolva országos vásárok határnapjai az 1924-es naptári re való érvényességgel. (C rész). A Szakmajegyzék abc- jrrendben közli a Címjegyzékben előforduló összes szakmákat. Minden szakma elején találhatók a helysé­gek, ahol az illető szakma képviselve van. Aki tehát egy szakma összes címeit keresi, — természetesen azt Js kutatva, hogy azok Magyarország mely helységeiben [álhatók, — használja a Szakmajegyzéket. Itt utmu- Ist találunk a rokonszakmákra vonatkozólag is. A szakmanévsor tárgymutatója a Szakmajegyzék (alamennyi szakmáját felsorolja. Azok részére, akik (»agyarul nem értenek, adunk » é m e l-magyar, a n- i l-magyar. franci a-magyar, o r o s z-magyar, eh (tó t) -magyar, r o m á n-magyar és horvát (szerb) -magyar Szakmajegyzéket. Képes Ipari és Kereskedelmi Útmutató (D rész). Ezen rész a külföldi cégek részére van fentai'tva, hogy azoknak kereskedelmi összeköttetések létesítésére al- ►liiiat adjunk. Ortsstatistik. Auf Grundlage der neuesten Daten die allgemeine geographische Bescnreiking, die Höhe über dem Meeresspiegel, die Einwohnetahl, die Eisen­bahn-, Post-, Telegraphen-, Fernspren- (Telephon-) und Schilfsstationen. Gotteshäuser, Lehranstalten und Ordenshäuser. Staats-, Komitats- und stdtische Ämter, die zuständigen Verwaltungs-, Gerichts- und Kammer­behörden, die hauptsächlichen industrielen, kommer­ziellen und landwirtschaftlichen Betriebe Bei Ortschaf­ten, die nicht an Eisenbahnlinien geigen sind,» die, nächste Bahnstation und die Entfernung in Kilometern. In das Adressbuch wurden sämtliche Ortchaften, ohne Bücksicht auf deren Einwohnerzahl, aufgenommen. Bei der alphabetischen Zusammenstvlhág fanden die Buchstaben á und é als a, beziehungswese als e ihre Einteilung. Märkte. Bei jeder Ortschaft sind die Termine der Landesmärkte mit Gültigkeit pro 1924 angegeben. Branchen Verzeichnis (Teil C). Dis Branchen . Verzeichnis führt in alphabetischer Reihenfolgir-säUllI liehe im Adressen-Verzeichnis enthaltenen Branchen auf ; an der Spitze jeder Branche sind die Orte aul­gezählt, in denen die betreffende Branche vertreten ist. Wer also sämtliche Adressen einer Branche sucht, be­nütze das Branchen verzeichnis. Es enthält ausserdem Hinweise auf verwandte Branchen. Register zum Branchen Verzeichnis. Dem Bran­che»»-Verzeichnis ist ein Register aller in ihm enthal­tenen Branchen beigegeben. Für den Ausländer, der der ungarischen Sprache nicht mächtig ist, geben wir je ein deutsch ungarisches, englisch-ungarisches, fran­zösisch-ungarisches, russisch-ungarisches, tschechisch (slovakisch) -ungarisches, rumänisch-ungaiisches und kroatisch (serbisch) -ungarisches Register. Illustrierter Industrie- und Handelsanzeiger (Teil D). Dieser Teil ist für die ausländischen Firmen re­serviert, um auch diesen Gelegenheit zur Anknüpfung, von Handelsbeziehungen in Ungarn zu geben. áli. — állami — dnaílich áll.-pénzt. — aiampénztár — Staatskasse b;- .= betéti társaság Komman■ ditgeseUschalt c — cim, címzetes — Tito, Titular cs. ö. — csendőrörs — G*í»darme- riewache ev. == ágostai evangélÍKUs — Evan­gelisch Augsburger Konfessioi» A6 tan. — főtanácsos — Oberrat *g. k. = görög katholikus — griechisch-katholisch g. kel. — görög keleti — griechisch-orientalisch hely. — helyettes — Stellvertreter hív — hivatal, hivatali — Amt, amtlich id. =c idősb — Seni ír ifj. — ifjú — Junior igazg. (ig.) — igazgató (igazgató­ság) — Direktor (Direktion) Igt. — igazgatósági tag — Direk- ttonsmitglied izr. — izraelita — israelitisch járásbir. — járásbíróság — Be­zirksgericht > kf. — korlátolt felelősségű, korlátolt felelősséggel — Mit beschränk­ter Haftung — királyi — königlich s. — körjegyző — Kreis not är . — körút — Ring közs. == községi — Gemeinde ' lásd — Siehe Máfv.. — Magyar Királyi Állam­vasutak — Königlich Ungarische Staatsbahnen kir. — magyar királyi — königlich ungarische J. — Nagy — Gross uel. — Belgyógyász — Internist Rövidítések és jelek magyarázata Erklärung der Abkürzungen und Zeichen ia Bőr. — Bőrgyógyász — Der mát )log E — Emésztőszervek — Verdauung sor ganc Eg. tan. — Egészségügyi , tanácsos — Sanitätsrat Eg. főtan. — Egészségügyi főtaná­csos — Obersanitätsrat Fog. — Fogorvos — Zahnarzt Fül. — Fülorvos — Ohrenarzt Gy. — Gyermekorvos — Kinderarzt Horn. — Homoeopatha — //omőo- patli T — Ideg- és elmegyógyász — Ner- 'lenarzt, Psychiater J — Tárásorvos — Bezirksarzt Kf — Kórházi főorvos — Spitals- oberairt Gab. = Laboratorium M — Mütőotvos — Operateur N — Nőorvos — Frauenarzt Ni — Nemi Utegségek — G-s- schlech tskrankiioitea Nsz — Nőorvos, szülész — Frauen­arzt, Geburtshelfer O — Orr-, gége- és tálorvos — Nasen-, Kehlkopf- u. Ohrenarzt Orth. — Orthopedia - Ortho­pädie Ph. — Physikai gyógymód-—Phy­sikalische Heilmethode Prof. — Tanár — Professor Prof. r. — Rendes tanár — ordentlicher Professor Prof. rk. — Rendkívüli tanár — ausserordentlicher Professor Po — Pénztári orvos — Kranken­kassenarzt R. — Röntgen Seb. — Sebész — Chirurg Száj. — Szájorvos — Mundarzt Szem. — Szemorvos — Augenarzt T. — Tüdő — Lunge U — Urológus — Urolog Ub — Urologus-bőrgyógyász — Urolog-Dermatolog Víz. — Vizgy ógyász — Hydropath özv. — özvegy — Witwe p. ü. — pénzügyi — Finanz Rt. R. T. — Részvénytársaság — Aktiengesellschaft (A. G.) ref. — református — reformiert rk. — római katholikus — römisch- katholisch sz. — szám — Nummer, Zahl sz. kir. — szabad királyi könig­lich priv. szüV — született — geboren tan.^— tanácsos — Rat tb. — úszteletbeli — Honorar techn. —- technikai — technisch titk. — titkár — Sekretär trvszék^— törvényszék — Gericht ^1- — tulajdonos — Eigentümer tvj- — törvényha• ósági joggal fel­ruházva — Städte mit Munizi­pal recht u. — utca — Gasse udv. tan. — udvai* tanácsos — Hofrat unit. — unitárius — unitarisch urad. — Uradalom — Domäne ügyn. — ügynök — Ageir. űgvv. — ügyvezető — Gofchöfts­l. führ er üzlett. — üzlettulajdonos — Oe- m schäftsinhaber üzktv. — üzletvezető — Geschäfts­führer v. b. 1.1. — valóságos belső tit­kos tanácsos — Wirklicher Ge­heimer Paf ^áll. — vállalkozó — Unternehmer vár. — város, városi — Stadt, städtisch vm. — vármegye, trmegyei — Komitat, KomiUts- vez. — vezető — Liite, vili. — villamost viamossági — Elektrisch, Elekrteäts- WG — vasúti álorás személy-, podgyász- és u forgalommal, marharakodó . hiy»l — Eisen­bahnstation mit 5esonenGe­päck-, Warenuerkk und Vieh- vcrladestelle x — vasúti álldis személy-, | podgyász- és áruft^alommal — J Eisenbahnstation rii Personen Gepäck- und Wartierke.hr WZ xx — vasuti álbnás személy- és podgyászforgalcntial — Eisen­bahnstation mit Jnonen- und Gepäckverkehr — postahivatal — Postamt = táviróhivata — Telegra- phenamt = távbesz»'*lőh'4al - Te- lephonamt ijj — hajóállom^; —Schiffsstatioir ki) — templon p— otteshaus < — törvényszékileg ejegyzett cég — Handelsgerichibh eingetra­gene (protokollierte Firma Kk — Kereskedelmi é iparkamara — Handels- u. Geierbekammcr Mk — Mezőgazdasági kamara — Landwirtsch^ftMEr^T^unnier Bk — Bankkonto 1 BanfcTwriP G — Girószámla fz Állami Je£>-- intézetnél — uinkonto beiiTl staatlichen Notciinititut. •>s — Postatakarékpéiztáír csekk­számla — Postspatl issen Schcck­Tc ^ Távirati cin - Tclcgramm- adi\sse Ha a (WZ) jel után nem áll helységnév, úgy a megfelelő állomások helyben vannak ; *llci?kező esetben a legkt/elei jégben van, melynek neve a jel után következik. Ez esetben a vasútállomás minemüs$ge a megne-v»»»** - - - * 1 ^Wenn nach dem (WZ) Zeiunen kein Ortsname steht, dann sind die entsprechenden Stationen Icc<^ äjnd die jyghsten Stationen in jener Ortschaft, deren Nam- dem Zeichen folgt. In öfcs iiion ilR namenT^e^ angeführten Ortschaft gemäss. íiás abban ' módosul. 1‘gcnh'esl |iarakteil

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom