Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924)

A. Általános rész - Pénz- és gazdaságpolitikai intézmények és intézkedések

1

Magyar Nemzeti Bank — Ungarische Nationalhank

• Budapest, V., Szabadság tér 8—9.

Kivonat a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924. évi V. törvényeikkből.

Az állam bankjegyek kibocsátásának kizárólagos jogát 1943. évi december hó 31, napjáig bezárólag terjedő időre a Magyar Nemzeti Bankra ruházza át.

Azzal a rendelkezésével kapcsolatban, amely szerint a Bank a m. kir. állami jegyintézet egész államjegyforgalmát és giroszámlatartozásait átveszi, az államnak a Bank irányában való adósságát fogják alkotni a következő összegek:

a) az állam által az erre vonatkozó külön törvényes felhatalmazások alapján a m. kir. állami jegyintézelnél államjegyekben felvett előlegek és ezeknek még ki nem egyenlitett kamatai,

b) az Osztrák-magyar banknak az állam és a m. kir. állami jegyinézel állal beváltott jegyei,

c) az Osztrák-magyar bank felszámolási tömegéből visszaváltott állami pénztárjegyek,

d) a m. kir. postatakarékpénztár által kibocsátott és a m. kir. állami jegyintézet által beváltott jegyek,

e) az a hiány, amely egyrészről a m. kir. állami jegy- intézetnek a Bank által átvett egész államjegyforgalma és girótartozásai, másrészről a m. kir. állami jegyintézetnek az uj jegybank által átvett aktívumai között netalán mutatkozni fog.

A külföldi fizetési forgalom szabályozására alakult központi szervezet (Devizaközpont) a Bank üzleti működésének megkezdésével megszűnik. Tennivalóit a fennálló szabályok keretében. ,és a rendeleti utón teendő további intézkedésig a Bank látja el.

A Bank saját jegyeinek kibocsátásáig jogosítva vám az 1921. évi XIV. törvénycikk alapján kibocsátott államjegyekével azonos kiállítású államjegyeket kibocsátani. A Bank üzleti működésének megkezdésekor már forgalomban levő államjegyek úgy tekintendők, mintha azokat a Bank bocsátotta volna ki.

A Bank üzleti működése megkezdésének napjától takarékkoronára szóló ügyletek nem köthetők. Azok a takarék- koronára szóló pénztartozások,' melyek a Bank üzleti működése megkezdésének napján vagv később teljesittetnek, azon értékviszony alapján teljesitendők, amelyet a Bank üzleti működése megkezdésének napját megelőző utolsó hétköznapon, az akkor érvényben álló jogszabályok szerint megállapítottak.

A Magyar Nemzeti Bank alapszabályai

A Magyár Nemzeti Bank alapszabályai, amelyek a Bank kiadásában nyomtatásban megjelentek, nagyjában egyeznek a Magyar Kir. Állami Jegyimtézet (illetve az Osztrák-Magyar Bank) alapszabályaival. (Lásd 18—23. oldalon.) Eltekintve az alaki eltérésektől (úgymint részvénytőke stb.), a Magyar Nemzeti Bank alapszabályai a következő uj rendelkezéseket tartalmazzák :

A Bank jogosult idegen és saját váltókat leszámítolni, amelyek valamely kereskedelmi ügyletből erednek és amelyek a Magyarországon érvényes országos értékre szólnak és legfeljebb három hónap alatt a belföldön fizetendők.

A leszámítolandó váltóknak rendszerint három, mindenesetre azonban két, fizetésképesnek ismert kötelezettnek aláírásával kell ellátva lenniük.

Az előző bekezdésben megállapított egyéb követelmények fennforgása esetén és am ennyiben ez a bank likviditásával összeegyeztethető, a bank mezőgazdasági célokra olyan váltókat is leszámítolhat, amelyek legfeljebb hat hóna]) alatt a belföldön fizetendők, ha a váltókötelezetteknek legalább egyike mezőgazda.

A készfizetések megkezdéséig 25 millió aranykoronát kell mindig követelésekben vagy betétekben Európa és Amerika főbb piacain tartani. Ezt az összeget csakis a főtanács olyan határozatával lehet apasztani, amelyhez legalább nyolc főtanácsos és az elnök hozzájárult.

Auszug aus dem Gesetzartikel V. vom Jahre 1924 betreffend die Errichtung und das Privileg der Ungarischen Nationalhank.

Das ausschliessliche Recht zur Ausgabe von Banknoten ist auf die Zeitdauer bis einschliesslich 31. Dezember 1943 vom Staat der Nationalbank übertragen.

Im Zusammenhänge mit jener Verfügung, der gemäss die Bank den ganzen Notenumlauf und die Giroverbindlichkeiten des .kön. ung. staatlichen Noteninslitutes übernimmt, werden folgende Posten die der Bank gegenüber bestehende Schuld des Staates bilden :

a) die durch den Staat auf Grund der diesbezüglichen besonderen gesetzlichen Ermächtigungen bei dem kön. ung. staatlichen NoteninMitut im Staatsnoten behobenen Vorschüsse und deren noch nicht entrichtete Zinsen ;

b) die vom Slaiate und dem kön. ung. staatl. Nolen- institute eingelösten Noten der Oest.-ung. Bank ;

c) die aus der Liquidationsmasse der Oesterreichisch- ungarischen Bank rückgelösten Staatskassenischeine ;

d) die durch die kön. ung. Postsparkasse ausgegebenen und vom k. u. staatlichen Noteninslitul eingelösten Noten ;

e) jener Fehlbetrag, der sich zwischen dem vom kön. ung. staatl. Noteninstitut durch die Bank übernommenen ganzen Staatsnotenverkehr und den Giroverbindlichkeiten einerseits, und den durch die neue Notenbank vom kön. ung. staatlichen Noteninstitut übernommenen Aktiven anderseits, allfällig ergeben wird.

Die zur Regelung des Zahlungsverkehrs mit dem Ausland errichtete Zentralstelle (Devisenzentrale) wird mit Beginn des Geschäftsbetriebes der Bank aufgelassen. Die Agendeni derselben werden im Rabmen der bestehenden Vorschriften und bis zu einer im Verordnungswege zu veranlassenden weiteren Verfügung durch die Bank versehen.

Die Bank ist bis zur Emission ihrer eigenem Noten berechtigt, den auf Grund des Gesetzartikels XIV. v. J. 1921 ausgegebenen Slaatsnoten in der Ausführung gleichkommende Staatsnoten auszugeben. Die zu Beginn der Geschäftstätigkeit der Bank bereits im Umlaufe befindlichen Staatsnoten sind so zu betrachten, als wenn dieselben durch die Bank ausgegeben w’orden wrären.

Vom Tage des Beginnes der Geschäftstätigkeit der Bank an können auf Sparkronen) lautende Geschäfte nicht geschlossen werden. Jene auf Spa'rkronem lautenden Barschul- den, welche am Tage des Beginnes der Geschäftstätigkeit der Bank oder später bezahlt werden, sind auf Grund jenes Wertverhältnisses zu begleichen, das an dem, dem Beginn der Geschäftstätigkeit der Bank vorangehenden letzten Werktage, auf Grund der zu jenem Zeitpunkt in Geltung stehendem Rechtsnormen festgesetzt wurde.- Statuten der Ungarischen Nationalhank

Die Statuten der Ungarischen Nationalbank, die im Selbstverlag der Bank im Druck erschienen sind, stimmen im grossen und ganzen mit den Statuten des Kgl. Ung. Staatlichen Noteninstilutes, beziehungsweise der Oester- reichisch-Ungarischen Bank überein (siehe Seite 18—23.). Abgesehen von den formellen Abweichungen (Aktienkapital u. a.) enthalten die Statuten der Ungarischen Nationalbank die folgenden neuen Bestimmungen :

Die Bank ist berechtigt, gezogene und eigene Wechsel zu eskontieren, die einem Handelsgeschäfte entspringen, auf die im Ungarn gesetzlich bestehende Währung lauten und längstens binnen drei Monaten im Tnlande zahlbar sind.

Die zu eskontierenden Wechsel müssen in der Regel mit der Unterschrift von drei, jedenfalls aber mit der Unterschrift von zwei als zahlungsfähig bekannten Verpachteten versehen seim.

Im Falle des Vorhandenseins der im vorhergehenden Absatz festgesetzten Erfordernisse und sofern dies mit der Liquidität der Bank vereinbar ist, kann die Bank für landwirtschaftliche Zwecke auch solche Wechsel eskontieren, die längstens binnen sechs Monaten im Inlande zahlbar sind, w^enn mindestens einer der Wechselverpflichteten Landwirt ist.

Bis zur Aufnahme der Barzahlungen sind 25 Millionen Kronen .Gold in Guthaben oder Depots jeweils an den Hauptplätzen) Europas und Amerikas zu halten. Dieser Betrag kann nur durch einen Generalratbeschluss herabgesetzt