Magyarország iparosainak és kereskedőinek cím- és lakjegyzéke (Budapest, 1892)
Előszó
IV ELŐSZÓ. Boldog emlékezetű Baross Gábor kereskedelemügyi m. kir. minister úr Ő Nagyméltósága, mint a hazai ipar és kereskedelem kiváló gondozója, a népszámlálás alkalmával begyült becses anyagot, egy kimeritő foglalkozási és iparstatisztika kidolgozásán kivül az ipar és kereskedelem érdekében oly módon óhajtotta értékesíteni, hogy annak felhasználásával hazánk és a külföld gyárosai, kereskedői és iparosai, nemkülönben az érdekelt hatóságok és testületek egy teljesen megbízható, a magyar korona országainak összes iparosait és kereskedőit foglalkozási ágak, név és lakhely szerint feltüntető hivatalos kiadvány birtokába jussanak. E mű összeállitása az orsz. m. kir. statisztikai hivatalban elrendeltetvén, a kitüntető, de nem kevésbé terhes feladat megoldása reám alulírottra, mint az 1885-ik évben kiadott hason tartalmú kézikönyv szerkesztőjére ruháztatott. Egyidejűleg a pénzügyi és földmívelési ministeriumok-, valamint a bányakapitányságok- és iparkamaráktól a kereskedelemügyi ministeriumhoz összegyűjtött czímtári anyag, nemkülönben Budapest fő- és székváros statisztikai hivatala által első feldolgozásban összeállított adatok, a kereskedelemügyi minister úr ŐNagy- méltósága intézkedésére az orsz. m. kir. statisztikai hivatalnak megküldettek. Első tekintetre a mily kimerítőnek látszik ez az adathalmaz, ép oly lelkiismeretes és szakavatott munkálkodást igényelt a felmerült hézagok pótlása; mert míg egyrészről a jelenlevő polgári népesség megállapítása czéljából készült népszámlálási felvételek az ipari és kereskedelmi czégek és azok üzleti telepeire, valamint a kereskedelem és gyáripar különlegességeire igen kevéssé lehettek tekintettel, addig más részről az iparkamarai jelentések is csak a 100 írtnál magasabb kereseti adót fizetők névsorát nyújtják. A kisipartól a gyáriparig emelkedő czégek egész sora szorult tehát pótlólagos beiktatásra, mit némely forrásmüvek használata, de legkivált a kereskedelmi muzeum tudakozó irodájának szives közreműködése mellett sikerült is elérnem annyira, hogy »Magyarország iparosainak és kereskedőinek czíro- és lakjegyzéke« czímü kézikönyv jelenleg új, teljes és megbízható adatokat tartalmaz. Mert a mű becséből mit sem von le a talán itt-ott előforduló névferdités, melyet némely számlálólap hieroglifszerű kitöltése mellett egyáltalában elkerülni nem lehetett. A munka négy részből áll, úgymint: I. a szorosabb értelemben vett Magyarország (Budapest nélkül), II. Budapest, III. Fiume és IY. Horvát-Szlavonország kereskedőinek és iparosainak czím- és lakjegyzékéből; s megjegyezni óhajtom, hogy a horvát-szlavonországi anyag a
