Budapesti háztulajdonosok címtára (név- és lakjegyzéke) 1938 (Budapest, 1938)

I. kerület

43 F) A fővezetékek méretezése. Fővezetékek alatt az Elektromos Művek hálózatának csatlakozásától: szekunder kábelfejtől, transzformátorállomástól, vagy légvezetéki oszloptól kiinduló csatlakozó vezetéket és az emeletekre vezető felszálló vezetékeket együttesen értjük. A fővezetékről emeletenként leágazó vezetékek a kör, vagy tápvezetékek. Az Elektromos Művek a fogyasztók érdekeinek megvédése céljából és az áramszolgáltatás biztonsága és zavartalansága érdekében a fővezetékek méretezésére előirásokat készített, amelyek alapján a megadott terhelés mel­lett alkalmazható legkisebb vezeték keresztmetszet meghatározható. Budapesten kizárólag világítási terhelésnél a megengedett legnagyobb feszültségesés a csatlakozástól az árammérőig 2%, az árammérőtől a legtávo­labbi fogyasztási helyig, világításnál további 2%, erőátvitelnél pedig csupán 5% lehet. Az alkalmazható legkisebb keresztmetszetű vörösrézvezeték 4 m/m2. Csupán világítási terhelés esetén, családi házaknál célszerű a teljes berende­zést számításba venni, míg bérházaknál az összes felszerelendő izzólámpák legalább kétharmad része veendő alapul a fővezeték méretezésénél. Amennyiben a házban forróvíztárolókat is szándékoznak üzembehelyezni, és ezek igénybevétele a világítási terhelést meg nem haladja, a fővezeték méretezésénél szerepet nem játszanak, tekintve, hogy éjjel vannak bekap­csolva. Villamos tűzhelyekkel felszerelt házakban a fővezeték méretezése követ­kezőképpen történik: Családi házakban, ahol csak egy tűzhely van felszerelve, a fővezeték méretezésénél a tűzhely névleges igénybevétele szolgál alapul, hozzáadva a világítási terhelést. Azokban a házakban, melyekben több villamos-tűzhelyet szerelnek fel, a tűzhelyek számának növekedésével az egy-egy tűzhelyre eső fajlagos igény- bevétel erősen csökken. Ugyanis a villamosfőzés természetéből következik, hogy a különböző ételek elkészítése más-más időt és hőfokot kíván, így egy tűzhelyre eső fajlagos igénybevétel mindig kisebb a kapcsolási értéknél. Az alanti táblázat mutatja a fajlagos igénybevételek és a tűzhelyek száma közötti összefüggést egy 5 kilowatt kapcsolási értékű tűzhelynél. Egy támponton levő tűzhelyek száma (így-egy tűzhelyre eső maxi­mális fajlagos igénybevétel kilowatt 1 3.6 2 2.7 6 1.7 18 0.98 54 0.91 90 0.885 Mivel a világítási és főzési csúcsterhelés általában nem esik össze, az összterhelés kellő biztonsággal úgy számítható, hogy a tűzhelyek terhelésé­hez 15% világítási pótterhelést adunk hozzá. Ezen az alapon készült a túloldali táblázat, amely az eredő terhelések és a háztartások száma közötti összefüg­gést mutatja:

Next

/
Oldalképek
Tartalom