Budapesti háztulajdonosok címtára (név- és lakjegyzéke) 1938 (Budapest, 1938)

I. kerület

44

Háztartások száma

Tűzhelyek kapcsolási érteke-kilowatt ! 4 5 6 7

2

5.65

6.9

8.7

10.0

11.3

4

8.1

9.8

11.8

13.3

15.4

6

9.8

11.8

14.4

16.2

18.0

8

11.3

13.8

16.2

18.5

20.5

10

12.8

15.4

18.0

20.5

22.8

12

13.8

16.3

19.8

22.5

24.9

14

14.9

17.9

21.0

23.8

26.4

16

15.4

18.5

21.8

24.6

27.2

Amennyiben a háztartásokban tűzhelyeken kívül forróviztárolókat is szerelnek, s ezek 100 liternél nagyobb ürtartalmnak, a forróvíztárolók igénybevétele esetleg nagyobb is lehet a tűzhelyekénél, úgy, hogy a fővezetékek méretezésénél a forró víztárolók igénybevétele mérvadó.

A fővezeték keresztmetszetét nem csak számítással, hanem grafikus úton is megállapíthatjuk. E célra előnyösen használható az „Elektrotechnika“ 1932. évfolyam 19—20. számában közölt nomogramm.

A fővezeték feszültségesés szempontjából kiszámított kereszmetszetét melegedés szempontjából is szükséges ellenőrizni. Erre vonatkozik a következő táblázat, amely megmutatja, hogy a vezetékek maximálisan milyen áramerősségig terhelhetők. Ha a táblázatban a kiszámítottnál nagyobb keresztmetszet van előírva, úgy azt kell végleges értéknek tekinteni.

Kereszt-metszet

m/m2

Legnagyobb állandóan megengedhető áramerősség ampere

A megfelelő olvadó biztosító névleges áramerőssége

4

25

20

6

31

25

10

43

35

16

75

60

25

100

80

35

125

100

50

160

125

70

200

160

95

240

200

Ha az eredő terhelés ismeretes, a fővezeték keresztmetszete a következő képletekből határozható meg:

Háromfázisnál ............................................................... q —

57

. p . E2

egyfázisú váltó és egyenáramnál: q = i) i . p . E"

q = keresett keresztmetszet m/!m2

1 = eredő terhelés és a csatlakozási hely távolsága méretekben W = eredő terhelés kilowatt p = megengedhető feszültségesés %-ban E = feszültség (háromfázisnál láncolt feszültség).