Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
ISASZEG 75 Szűcs Henrik. Malackán 1877-ben született, tanulmányait a kassai m. (kiír, gazdasági tan’ntézetlben végezte, Pályáját a diószegi cukorgyár .gazdaságában —■ miiint gyakornok — kezdte, Aszódon, báró Sohlosberger, később Weisz Manfred a háború után Szabó Károly uradalmát vezette, 1927-től — mint épüleitfakeres- ikedő —- önálló helyben. A háborúban 1914— 1918-:g .az orosz és albán fronton küzdött. Kitüntetése1: koronás ez, érdem kér.. szalaggal, koronás vas érdem kér., bronz v. é., Károly cs, kér. Fényképész: Guzi L. Ernő. Bpesten 1902-ben született, u, ott érettségizett 9 a képzőművészeti főiskola három osztályát végezte el. Iparát Bpesten tanulta s 1921 óta helyben önálló, A gödöllő' kiállításon .aranyéremmel tüntették ki, Töibb ífivére harcolta végig a háborúit. Földbirtokosok: Koronauradalom 6545, Szabó Károly 120, Közbirtokosság 445, Richter József 20, Ragács Gábor 31, Grezvár Mihály 29, Túrái Vin- céné 34, Zsilyák Gábor 31, Ragács Fülöp 42, Paulovics Ferenc 29, Orosz Mihályné 26, Hajdú István 33, Hajdú Lukácsné 31, Király János 40, Hajdú János 31, Klincsek Mihály 20, Ragács József 30, Rag ács Vince 32, Ragács Mihály 45, Polega Istvánná 47, Mandl Sándorné 21, Precnik János 20, Klincsek János 25, I. tagos közbirtokosság 80, Maiina István 22. Fűszer- és vegyeskereskedők: özv. Glück Lajosné. Pállházám született 1925-ben, elhalt férje szatócsüzletéit folytatja, dohány kistőzsdés. Ipartestületi tag. Miklós fia 1914-től küzdötte végig a háborút, mint e. é. ö, tizedes szerelt le. Hannover Ferencné. Helyben születet, üzletét atyja 1878-ban alapította, mely a község legrégibb üzlete. Kis doh, tőzsde 'tulajdonos. Férje a háborúban az orosz harctéren küzdött, sebesült és tagságba esett, hol 32 hónapot töltött. Madarász István. Isaszegen 1910-ben született, iparát a helybeli Hangyánál tanulta, 1918-ban szabadult fel, 1928-ban szülei támogatásával önállósította magát helyben, trafikéngedé 1 y tulajdonosa, A MOVE lövészegyesület és Levente- egyesület tagja. Atyja végigküzd ötté a háborút, Adler Vilmos, Eperjessy László, Farkas Lajos, Haas Géza, Hangya Szöv., Steiner Aladárné, Steiner Samu,. Tikon József. Géplakatosok: Kosik Róla, Sári János. Hentesek és mészárosok: Szathmáry Zoltán. Gödöllőn 1901-ben született, iparát ott és Bpesten tanulta, hol 1917-ben szabadult fel. 1928-ban helyben önállósította magát. Ipartestületi, gödöllői ifjúsági egyesület, bpesti Könyvbarátok Szöv, tagja, a helyi ref. társadalmi egy. megbízott vezetője, egyházi presb tér, a gödöllői cserkész csapat és ifjúsági egyesület szerzője, Berbucli Károly, Meleghegyi Sándor, Menartovits Lajos. Kocsmárosok és vendéglősök: Kovács József. Urin 1873-ban született, iskoláit ott és Budapesten — hol iparát is tanulta — végezte. Az is,aszegi , Hangya" vendéglőnek négy év:g volt üzletvezetője, 1928-tól önálló vendégbe. Atyja 24 éven át volt Isaszegen kántor tanító, Arany és ezüst érdemkereszt tulajdonosa és Ferenc József lovag volt. Isaszegi viril’s, az Iparos és Rákóczi Körnek tagja, a Mentőegyesületneik megalapítója és a Lövészegyesületnek lelkes támogatója. Menartovits Lajos. Tiszafüreden 1875-ben született, vendéglős szakmát Nagyváradon tanult. 1893-ban szabadult fel, 1899-től önálló, 1911 óta helyben, 19'25-ben hentes- és mészárosüzletet nyitott. Ipartestület, köz®, képviselőtesf., dalárda tag. Két fivére küzdött a háborúban. József fogságba esett, Albert Ferencné, Bobay Árpád, Gabrielli Hugó, Grosz János, Haas Géza, Hangya Szöv., Hannover Ferencné, Juszi Péter. Kovácsok: Nagy József. iCsöngén 1874-ben született, iparát Párádon tanulta. Előbb uradalmi gépészkoiváes volt. 1919-től /helyben önálló és cséplőgép túl. Tagja az Iparos és Rákóczi Körnek. Több fivére és sógora küzdötte végig a háborút. Túrái Vince. Isaiszegen 1886-ban született, iparát atyjánál tanulta, hentes- és mészáros ipart is tatamiit. 1893 óta önálló kovácsmester helyben. A Hitelszövetkezetnek előbb titkára, majd elnöke lett. A szövetkezetét anyagilag is támogatta, A háborúba 1914-ben, vonult be, de 1915-ben a község felmettette. Az .oláhok a megszállás alatt elvették műhelyét s tönkretették. Tagja az Iparos és Gazda Körnek, a Lövészegyesületnek. Az Iparos Kör könyvtámoka, Bátyja — mint szds —
