Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
76 XSASZEG—KEREPES végigharcolta a háborút, több kitüntetés tulajdonosa. Kiripolszki József, Vas Péter. Kőművesek: Csajkovszki Mihály, Mokai Béla. * Lisztkereskedő: Adler Vilmos. Malomtulajdonosok: Torna Ferenc. Mogyoródon 1902-ben született, iparát Ör- sízentmiiklósoin tanulta és 1921-ben szabadult fel. Mint segéd négy évig dolgozott, 1927-től helyben önálló. Ipairtestületi tag. Urbán László. Műszerész: Szegedy Gyula. Pékek: Lukács József, Mandl Lászlóné, Steiner Samu. Rövidárukereskedő: Weisz Jenő. Szabók: Csillag Ferenc, Markot András. Temetkezési vállalkozók: Haas Géza, Strizs Ferenc. Tüzelőanyagkereskedők: Haas Jenő, Hangya Szöv., Szűcs Henrik. Vitézek: Horváth János MÁV kapuőr, Somlói István sofőr, Polgár Pál gy. m., Kuruc András gy. munkás, Vértes Ferenc posta altiszt. KEREPES Nagyközség’. — Hozzátartozik: Belső- és Fiútó-major, Borber-1., Helvetia-, Korona-, Széphegy- és Szőlő-telepek, Zsófia kertváros. Az 1633—34. évi török kincstári adólajstromokban a pesti nahije községei közölt találjuk. Ekkor hat adóköteles házat vettek fel itt az összeírásba. A református egyház az 1626—29. években már fennállott. A török hódoltság végén a község elpusztult és 1690-ben az elhagyott helyek között írták össze. Még 1695-ben sem volt benépesülve és csak a XVIII. század elején települt újból. 1715-ben már 22, 1720-ban 52 háztartást vettek fel e helységben. Bél Mátyás 1737-ben már jelentékeny népességű helyként említi. Ä XVIII. század közepén gróf Grassalkovich Antal birtokába jutott és azóta a gödöllői uradalom sorsában osztozott. A róm. kát. anyaegyházat, mely már 1676-ban fennállott, a XVIII. század elején szervezték újra. Anyakönyvei 1719-ben kezdődnek. A tagosítás 1844-ben történt. A Magyar Éjszaki Vaspálya kiépítéséig, a Pest és Gödöllő közötti postavonalon. Kerepes volt az első postaállomás. Jelenleg a Koronauradalomnak van itt- nagyobb birtoka. A világháborúban bevonult katonák száma: 365, hősi halottaké: 52, hadiözvegyeké: 34 hadiárváké: 78. A földreform folytán a község igénylői 18 kát. hold 1121 négyszögölet kaptak. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1930. népsz. szerint: 3197 lélek. Magyar: 2830, német: 8, tót: 338. Róm. kath.: 2889, ref.: 219, ágii. ev.: 120, unitárius: 3, g. kath.: 17, izr.: 32. Házak száma: 695. Területe: 4432 kh., melyből a községé: 30 kh. Szántó: 2537 kh., rét: 47, legelő: 630, erdő: 835, szőlő: 121, egyéb: 262 kh. Erdőbirtok: M. kir. kincstáré 715 kh., volt Úrbéreseké 120 kh. Termények: gabonafélék és gyümölcsök. Vas áll.: HÉV megálló helyben. Szállás Rapavi György vendéglősnél. Posta, Táv., Tel., Cső.: helyben. Főszb., Járásb., Tkv., Adóh.: Gödöllő. Törvsz., Pü. ig., Mezőg. Kamara, Keresk. Kamara, Ipar fii., OTI, Vál. kér.: Bpest. Pü. bizt.: Gyömrő. Pü. szak.: Cinkota. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: 3. Vezető jegyző: Laucsek Béla, 1919 szept. 1. óta a község főjegyzője. Adóügyi jegyző: Mátyus József. Aljegyző: dr. Keresztúri János. Közs. bíró: Tunkl József. M. kir posta Postamester: Bleha Etelka. Kerepesen született, iskoláit, valamint a postám, vizsgát is Bpesten tette le 1912-ben, azóta helyben önálló vezetője a hvatalnak. Édesatyja helyben mint kánt ontani tó működött. Fivére részivétt a háborúban. HÉV állomás All. főnök: Keresztes Bezső.
