Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
CEGLÉD 277 is u, ott végezte. A M. kir. csendőrség kötelékébe 1905-bem lépett, 1906-iban a bpes'ti III. csendrőkerület'hez osztották be, melynek körzetében változó őrsökön szolgált a háború kitöréséiig, A háborúban saját kérelmére — a tábori tüzérségnél orosz harctéren küzdött, megsebesült s mint 25 százalékos rokkant a csendőrség kötelékében 1916—1928-ig szolgált. Törzsőrmesternek 1921-ben léptették elő, 1928-ban vonult nyugalomba. Kitüntetése: kis ez. kétszer bronz v. é., Károly cs. kér. és seb. érem. özv. Szedlay Ernöné, ny. Máv. főmozdonyvezető özvegye, Árpád u. 25. Férje Liptószemtmiklóson született 1864- ben géplakatosipart tanult s a Máv, szolgálatába 1892-ben lépett. Mozdonyvezetőnek 1894-ben lépették elő, Ceglédre 1896-ban helyezték át. A szaktanfolyam elvégzése után 1905-ben főimozdonyvezetőnek léptették elő s m'nt ilyen vonult 30 évi szolgálat után 1920-ban nyugalomba. Szolgálataiért dicsérő oklevéllel tüntették ki, A háború alatt a katonaságnál helyőrségi szolgálatra osztották be. majd Losoncon fő gépé szí teendőkkel bízták meg. Meghalt 1929-ben. Szeleczky Ferenc ny. áll. pt. tanácsos, II., Magyar u. 27. Helyben 1876-ban született. Kecskeméten 1897-ben reálérettségit tett. Pályáját helyben 1900-ban kezdte az áll. pt.-nál, Szentendrén 2 és negyed évig működött, majd visszakerült Ceglédre az adóhivatalhoz, 1921-ben bevonult a szerb és a román harctéren küzdött, A forradalomkor szerelt le mint t, főhadnagy, Károly cs. iker, tulajdonosa. özv. Szerdahelyi Vilmosné ny. tanító özvegye, Csatorna u. 8. Néhai férje Hódmezővásárhelyen 1852-ben született, oklevelet 1870-ben Szegeden nyert. Működését Cegléden a íróm, bath, elemi iskolánál 1871-ben kezdte, 1914-ben szemvilágát elvesztve nyugalomba helyezték, 1922- ben meghalt. Több egyesületnek volt tagja. Unokaöccse a háborúban eltűnt. Szilágyi Pál ny. állami tanító, Vitéz u. 8. Cegléden 1881-ben születeiílt, tanítói oklevelét Nagykőrösön nyerte. Működését 1911-től állami tanítói minőségben ugyanitt kezdte. 1929-ben 28 évi szolgálat után vonult nyugalomba, A helyi Kaszinó tagja. A háborúban szerb és orosz harctéren küzdött. 1915-ben orosz fogságba esett., ahonnan 33 havi fogság után 1918-ban tért haza. Szijj Gyula ny. Máv. főkalauz, Wesselényi u. 2. Cegléden született 1854-ben, esztergályos ipart Bpesten tanult s 1873-ban szabadult fel. Mint segéd Bpest, Győr, Arad. Nagyvárad, stb. városokban dolgozott. 1880-tól helyben önállósította magát, A Máv. szolgálatába 1881-ben Lépett s előbb — mint vonatfékező — működött. 1887-ben kalauznak, 1889- ben fokai auznak léptették elő. Húsz évi szolgálat után 1901-ben vonult nyugalomba. A Ceglédi .'Ipartest ü lelnek tagja. Atyja 44 évig, nagyatyja 54 évig volt helyben tanító, Szijj János ny. Máv. főkalauz, Mátyás kir. u. 45. Cegléden született 1866-ban, könyvkötő- ipart u. itt tanult s 1885-ben szabadult fel. Mint segéd Nagykőrös, K’skunf élegyháza, Nagyszőlős és Bpesten dolgozott, 1893-tól Szolnokon önállósította magát. A Máv. szolgálatába 1896-ban lépett s minit fékező Szolnokon nyert beosztást; 1912-ben kalauznak, 1922-ben főkalauznak léptették elő. 1922-ben vonult nyugalomba. A helyi Kossuth Kör, M, Államvasutak Takarék és Segély Szövetkezetének stb. tagja. A háború alatt — mint vonatvezető kalauz — az Újvidék — Belgrád közötti vonalon teljesített szolgálatot. Szűcs Miklós ny. Máv. főkalauz, Selyem u. 10. Cegléden született 1863-ban, 4 polgárit u. itt végzett. A Máv, szolgálatába 1896-ban lépett s — mint vonatkisérő —■ helyben nyert bosztást, Bpesten 5 évig működött. Kalauznak 1914-ben, főkalauznak 1919-ben léptették elő. 4 évi szolgálat után vonult nyugalomba. A Rudolf Trónörökös Vasúti Nyugdíj Egyesületnek, iKansz-nak stb, tagja. Ferenc «fia. küzdötte végig a háborút, a harctéren szerzett betegségében meghalt. 3 árváját fent írt nevelte fel. Szűcs Sándor ny. Máv. főkalauz, Csatorna u. 18. Nagykőrösön született 1868-ban, cipész- ipart tanult, melyet Nagykőrösön — mint önálló mester — 8 éven át űzött. A Máv. szolgálatába 1900-ban — mint kisegítő fékező — tépett a szak- és altiszti vizsgák letétele után fokozatosan haladva főkalauznak léptették elő. Állandóan helyben működött s 33 évi szol gálát után 1924-ben vonult nyugalomba. A háború alatt Újvidéken teljesített .szolgálatot, Sándor fia küzdött a szerb, orosz, oláh és olasz harctéren s az ott szerzett betegségében 1920-ban meghalt. özv. Takács Ferencné, Máv. altiszt özvegye, Csikós u. 18. Ma gyárik ereszt uron (Sopron m.) született. Néhai férje Devecserben (Veszprém m.) született 1882-ben. A Máv. szolgálatába 1909-ben lépett, Bpesten a nyugati p.-u.-on teljesített szolgálatot, 1917-től Cegléden működött elhalálozásáig. Családjából többen küzdöttek a háborúban. Tanittó Áron ny. v. számtiszt, Pitli szél 8. Jászikiséren 1852-ben született. Iskoláit u. ott végezte. Pályáját mint napidíjas a jász- karajemői községházánál kezdte. 1891-ben.
