Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
278 CEGLÉD Ceglédre került iS a város szolgálatában mint írnok működött. Később adótiszíté lépett elő. 1916-ban vonult nyugalomba. Fia, Áron az orosz harctéren hősi halált halt. Tálas Péter ny. cső. tiszthelyettes, Lövölde-szél 7. Jászladányban született 1883-ban, A katonaság szolgálatába — önként — 1992-ben lépett s a debreceni 7-es huszároknál 3 évig teljesített szolgálatot, majd a III, az. Csendőrkor. debreceni (Számyafjarancsnokság kötelékébe lépett, A taníolyamot Bpesten végezte, mely után Debrecenben 1910-ig szolgált, majd a nagyváradi altiszti tanfolyam elvégzése után a bpesti kér. székhelyhez osztották be. További állomáshelyei Kiskunhalas és Tiiszaipáti voltak, hol mint őrs és járásparancsnok teljesített szolgálatot. 20 évi szolgálat után 1920-ban vonult nyugalomba. Jelenleg a városnál — mint a javadalmi hivatal ellenőre — teljesít szolgálatot. A háborúban orosz harctéren küzdött, fogságba esett, s ott mint kémet halálra télitek, ahonnan élete veszélyeztetésével megszökött. Szóig, ideje alatt a III. kér. parancsnokságtól dicsérő oklevéllel tüntették ki. Temesváry Gyula ny. Máv. főmozdonyvezető, Dr. Gombos L. u. 22. Szolnokon született 1868-ban. Iskoláit Szolnokon végezte, géplakabosiipartt áis o|tt tanult. A Máv. kötelékébe lépett 1885-ben Szolnokon, majd Debrecen, Nagyszombat voltak állomáshelyei, míg 1920-ban nyugdíjba ment. A Nemzeti Munkavédelmi Egyesület tagja. Több egyesület tagja. Háború alatt a Máv, kötelékében teljesített hadi- szolgálatot. Tibold Anna ny. áll. óvónő, Hunyadi u. 10. Ceglédi szüléetsű, Bpesten 1879-ben végezte, az orsz, óvónőképzőt. Helyben 7 évig, Kőrösladányban mint óvoda vezető 29 évig működöt. 1916-ban 36 évi óvónői működés után vonult nyugalomba. Tóth Ciprián ny. Máv. főkalauz, Cukor u. 18. Vágselyén született 1864-ben, 4 polgárit Érsekujvárott végzett. Cipészipart Érsekújváron tanult, 1880-ban szabadult fel. Ebben az időben elnöke és vezetője volt az ottani Kafholiikus Körnek. A Máv. szolgálatába 1887-ben lépett s Érsekújváron mint vonatkísérő nyert beosztást. Kalauznak 1896-ban, főkalauznak 1903-ban léptették elő s mint ilyen, 31 évi szolgálat után 1918-ban vonult nyugalomba. A helyi Katholiikus Kör tagja. Tóth József ny. Máv. fűtő, X., Biró dűlő. Cegléden született 1884-ben. Máv. szolgálatába 1906-ban lépett, helyben ési Bpesten teljesített szolgálatot.. Nyugdíjba ment 1931-ben. Háború .alatt mint vasutas teljesített hadiszolgálatot. Sógorának 2 fia küzdött a háborúban, egyik fogságban volt 6 évig a másik hősi halált halt. özv. Tóth Jánosné, ny. Máv. főtáv- irász özvegye, Liliom u. 12. Férje Cegléden született 1871-ben, a Máv, szolgálatába 1897-ben lépett. Távirásznak 1902-ben, rövid idő múlva fő távirásznak léptették elő. Mint ilyen vonult 28 évi szolgálat után 1925-ben nyugalomba. Szolgálatai elismeréséül dicsérő oklevéllel tüntették ki. Me g halt 1928-ban. Tóth László ny. tanító, Bercsényi u. 16. Komáromban született 1874-ben, tanítói oklevelet Léván nyert. 1893-ban, Működését Pátrohán kezdte, majd 1893-ban Negyeden 1 éviig Nagyöltőn 3 évig. Tószegen 3 évig felekezeti tanító volt, 22 évig Bánfalván, — mint községi tanító — működött. 29 évi szolgálat után 1921-ben vonult nyugalomba, azóta helyben lakik. A tanfelügyelőség dicsérő oklevéllel tüntették Iki, iBánfialván az! Ifjúsági Egyesületi Dalárda elnöke volt. Nép- művelődési előadásokat tartott. özv. Tóth Sándorné, ref. tanító özvegye, Alszegi út 41. Férje Cegléden 1887-ben született, tanítóképzőt Nagykőrösön végzett. Működését Sós Kert.ke községben kezdte, majd több állomáshely után 1921-ben Ceglédre nevezték ki. 4 évi itteni működés után 1921-ben mérgezésben meghalt. Működéséért több ízben elismerés és kitüntetésben részesült. Az Ipartestületi. Dalkörnek, Nőegylet Énekkarnak Tagja volt. A háborúban családjának több tagja küzdött, Finita Zoltán — mint zászlós — az orosz harctéren hősi halált halt. Trangucz István ny. Máv. főmozdonyvezető, Mező u. 25. Cegléden született 1882-ben, géplakatos ipart tanult s 1898-ban szabadult fel. A Máv. szolgálatába — mint mozdonyvezető gyakornok — 1937-ben lépett, mozdonyvezetőnek 1911-ben, főmozdonyvezetőneik 1921-ben lépett elő. Állandó működési helye Cegléd volt, 1925-ben 18 és fél évi szolgálat után vonult nyugalomba, A háborúban fivére és sógora küzdött. özv. dr. Traub Józsefné, v. tiszti főügyész özvegye, Árpád u. 38. Helyben született. Iskoláit u. itt, az óvónőképzőt Bpesten végezte, A M, A. N. Sz. volt tagja, a bpesti Mensa Adalbertinum patronense. Férje helyben született 1873- ban. Kecskeméten gímn. érettségit tett, Budapesten, 1896-ban jogi doktorátusit nyert. Helyben ügyvédi irodát nyitott, majd 1904- bem a város főügyészévé választották meg. Minit ilyen 26 évig állott a város szolgálatában. A Ceglédi Kát, Egyházközség tanácstagja, az oláh megszállás alatt a város polgármestere. a Hangya fel ügy. biz, tagja.
