Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
270 CEGLÉD utána az Arad m,-i Konop (községben 21 éven át volt 'tanító. Hazafias magatartása miatt megszállásikor a románok elfogták, bebörtönözték, megkínozták. Szabadulása után Lökös- bázán, majd Bodzáson tanított 1900-ban, 43 évi közszolgálat után vonult nyugalomba, azóta Cegléden lakik. Károlyi József ny. Máv. pálya- felvigyázó, űr. Gombos L. u. 36. Vasmegyében született 1848-ban s előbb a kincstári erdészetnél —• mint kerülő erdő- attiszt — működött. A MÁV .szolgálatába 1913-ban lépett s Bán községben nyert beosztást, 1918-tól helyben működött. 27 és fél évi működés után 1922-ben vonu1 nyugalomba. A háború alatt vasút- és táviróezrednél orosz és olasz harctéren küzdött, m’nit őrmester szerelt le 1918-ban, Kemény Ede ny. Máv. főmozdony- vezető, Zöldfa u. 6. Helyben született 1871-ben. 1888-ban lépett a Máv. szolgálatába Bipest ny. íu.~oin, 30 évi szolgálat után 1914-ben vonult nyugalomba mint főmozdonyvezető, Vasúti baleset 'következtében sérülést szenvedett. Több kari egyesület tagja. Felesége családjából Walz Rudolf harctéren szerzett betegségében halit meg. Keserű István ny. Máv. mozdony- vezető, Zrínyi u. 16. Budapesten .született 1890-ben, A MÁV szolgálatába 1903-ban lépett Cegléden s 15 évi szolgálat után nyugdíjba ment. Háborúban mint badiszolgálátos vasutas vett részt. Özv. Kiss Jánosné sz. Szijj Anna, ny. tanító özvegye, Gr. Károlyi u. 8. Férje Hódmezővásárhelyen született 1846- ban. Érettségit ugyanott tett, a theológlát Debrecenben jogi tanulmányait Kecskeméten végezte. Letette a tanítói képesítőt, majd helyben és Gyulán 18 évig működött. A református hitélet körüli tevékeinykedéseért többszöri elismerésben részesült. Irodalmi tevékenységet is fejtett ki. 1908-ban hunyt el. Kiss László ny. csend, tiszthelyettes, Magyar u. 25. Abrudbányán 1885-ben született. Iskolái elvégzése után mint bányász dolgozott. 1906- ban bevonult a 12, hidász zászlóaljhoz. Mint főhidász szerelt le. 1909-ben a csendőrség kötelékébe lépett, A kolozsvári alt, tanfolyam elvégzése után Besztercenaszódra helyezték. Szolgálati helyei: Szászlokonoa, Kosnya, A1 sóbalázsfa 1 va, Magyaraemegye stb. Kos- nyán és több őrsön mint örsparancsnok szolgált. 1918-ban tiszthelyettessé lépett elő, 1924-ben vonult nyugalomba. Szolgálataiért két ízben tüntették ki. A Ceglédi Folg, Lövész Egy, tagja, Széchenyi Olvasókör tagja, a menekült székelyek egyesületének tagja. Háborúban az orosz harotére.n teljesített szolgálatot. Klein Izidor ny. Máv. távirász, Hollós u. 5. Helyben született 1884-ben. Középiskoláit ugyanitt, Nagykőrösön és Kiskunt élegyházán végezte. Távírda- és forgalmi vizsgát Budapesten tett. A Máv, szolgálatába 1910-ben lépett, Katonatelepen, ma j d iRákospalota-Uj pesten is állomásozott, 1922-ben nyugalomba va- nult. Háború alatt mint hadi távirász a MÁV kötelékében teljesített szolgálatot. Rokonai közül négyen küzdöttek a háborúban, kettő hősi halált balt. Kovács Ilona ny. tanítónő, Szív u. 2. sz. Helyben született, középiskolát ugyanitt, tanítóképzőt Bpesten végzett, ahol oklevelet nyert. Szlöjd tanfolyamat is végzett. Működését helyben kezdte és 28 évi működés után 1927-ben nyugalomba vonult. Több pedagógiai előadást tant ott. Tanítóegyesület tagja. Atyját, Kovács Antalt, aki sziíintén igazgató- tanító volt, 40 évi szolgálat után, érdemei elismerésiéül arany polg, érd. renddel tüntette ki a miniszter. Fivére, Ernő. a háborúban szerzett betegségében hősi halált halt, Antal mint aktív tiszt véigküzdöitíe a háborút. Kovács Mihály ny, ref. ig. tanító, Erdő u. 39. Helyben 1869-ben született. A tanítóképzőit Kiskunfélegyházán végezte. Pályáját Tolna megyében Matocsán kezdte. Működött Du- niaszentgyörgyön, Doporon, Bíhamagybajómban, Tíszaisáson stb. 1922-ben nyugalomba vonult, A Gazdasági Ismétlő Isk. vezetője. Az Olvasókör elnöke és ref. jegyző volt. A háború alatt kántori teendőket végzett. Krémusz Gyula ny. Máv. mozdony- vezető, Galamb u. 2/a. Dombóváron született 1889-ben, négy gimnáziumot végzett, lakatos ipart Orosházán tanult s 1906-ban szabiaduit fel, A MÁV szolgálatába 1907-ben lépett s a zágrábi MÁV műhelyben — mint lakatos — nyert beosztásit. Mozdonyvezető vizsgát 1914-ben Pécsett tett. A háborúban a vasúti ezrednél szerb, orosz , .albán harctereken küzdött, mint őrmester 1918-ban szerelt le, mely után szolgálattételre a rákos! fűtőházhoz osztották be. Mint mozdonyvezető vonul 28 évi szolgálat után 1925-ben nyugalomba. Katonai kitüntetései: kor, vas. iker,, bronz v, é.. szóig. vas. kér., Károly cs. iker., 1912—13. jub •érem és hatéves szóig, kereszt. Krizsik Bálint ny. MÁV. főkalauz, Széchenyi út 79. Szolnokon .született 1871-ben, a MÁV szolgálatába 1894-ben lépett. Működési helyei: Petrozsémy, Zsolna és Cegléd voltak — mint főkalauz vonult 39 évi szolgálat után 1920-ban nyugalomba. Szolgálatáéiért dicséretben részesült. Helyben 1905-től lakik. Kővári Géza ny. Máv. főmozdonyvezető, Szőlő u. 25.
