Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)

Nagykátai járás

CEGLÉD 271 Cegléden született 1857-ben, géplakatos- ipa rt tanult s 1872-ben szabadult fel, M’int segéd előbb a Ganz-gyárban Bpesten, majd Zólyomban az állami javító műhelyben dol­gozott, 1881-ben mozdonyvezetőnek, 18%-ban főmozdonyvezetőinek léptették elő. 25 és fél­évi szolgálat után 18%-ban vonult nyuga­lomba, Szolgálatáért többször pénzjutalommal tüntették ki, Ladányi Aladár ny. bírósági fő­tiszt, Hold u. 2. Nagypaládon 1876-ban született, gimná­ziumot Sárospatakion 1895-ben végzett, A bíróság szolgálatában — mint díj nők — Ra-hóin, 1895-ben lépett hol 9 évig, Felsővi- són — mint h. tiszt — 4 évig, Máramaros- szigeten mint főtiszt — 10 évig működött. Az oláh megszállás alatt menekülnie kel­lett, 1921-ben Újpestre osztották be, ahon­nan 28 évig szolgálat után mint a közp. irodák vezetője — 1924-ben vonult nyuga­lomba. özv. Lakatos Ferencné főkocsimes- ter nyugdíjas özvegye, Szőlő u. 12. Helyben született, néhai férje Doroszlón (Bács m.) született 1854-ben, Máv. szolgá­latába 1872-ben lépett. iBpest -/Ferencváros­ra Bipesit-Kel enfold ivódtak állomáshelyei, 1909-ben elhunyt.' A iMáv, igazgatóságától több elismerést kapott. özv. Lányi Lajosné szül. cselticzi és váli Vály Kornélia, jbíró özve­gye, Széchenyi u. 22. Cibakházán szül. [gimnáziumot Szegeden végzett a 1910-ben ment férjhez. 'Férje: Nyá­regyházán 1881-ben született, gimnáziumot u. ott, jogakadémiát Máramaro&szigeten végzett. Működését íNyiregybázán kezdte, majd Dévára helyezték át, ahol — mint törvényszékik jegyző, ügyészi megbízott — működött Járásbírónak 1914-ben nevelzték ki, s mint ilyen Petrozsényben működött. A háborúban — mint hadnagy az orosz harctéren küzdött, fogságba esett, ahol 6 évet töltött. Hazatértében tífuszba esett s Cseljabinskben 1921-ben meghalt.. Sign. Laudissal a vit, érem szalagján tüntették ki. özv. Lengyel Gyulámé sz. Lengyel Josef in, ny. Máv. intéző özvegye, Börtön u. 3. iKisvárdai születésű. Férje Mádon szüle­tett 1860-ban. Iglón tett gimm, érettségit, majd Bpesten 2 évig műegyetemi hallgató volt, 1887-ben Lépett a MÁV. szolgálatába. A pesti, majd a miskolci ü. v.-nél teljesített szolgálatot. 1913-ban hunt el. Lehöcz Sándor ny. Máv. főkalauz, Csatorna u. 16. Kecskeméten született 1879-ben, 4 kö­zépiskolát Bpesten végzett. »Pályáját mint műszaki tisztviselő kezdte, 10 évi működés után 1918-ban a Máv, kötelékéibe lépett Pozsony-rendezőn mint felvigy, gyakornok, majd Pozsony, Pozsony-újváros és Bpesten teljesített szolgálatot, í92í-tői helyben mű­ködött. 1929-ben nyugdíjba tmentj. Háború alatt Miskolcon Debrecenben és Kassán teljesített szolgálatot. Ludrovszky Ödön ny. főmozdony­vezető, Csikós u. 18. Torches-Fehér pa tak on (Márm. m.) szüle­tett 1870-ben. Középiskolát végzett. A Máv. szolgálatába 1907-ben lépett. Majd 24 évi szolgálat után. m’nt főmozdomyvezető nyug­díjba ment. Háborúban rövid katonai szol­gálatot teljesített, majd mint vasutas Ceg­léden a személy forgalomnál szolgált, Lupták György ny. Máv. főkalauz, Fátyol u. 17. Zólyommócsán született 1874-ben, ci­pészipart tanult, melyet 1902-ig folytatott, A Máv. szolgálatába í 902-ben lépett s mint kisegítő fékező működött majd a vizsga letétele után kalauz, később főkalauznak léptették elő. Állomáshelyei: Rákosrehde- ző p, u,. Pozsony, Nagyszombat és Bpest voltak 1914-ben Ceglédre helyezték át, ahol 33 évi szolgálati idővel 1924-ben nyu­galomba vonult. Szolgálataiért a Máv. üz­'etvezetőség elismeréssel tüntette ki. A há­ború alatt katona vonatokon teljesített szol­gálatot. Lugosi Benő ny. Máv. főkaluz, Bede u. 15. 1867-ben született Cegléden,, 4 középis­kolát is helyben végzett. 1895-ben lép a Máv. szolgálatába Cegléden 35 és fél évi szolgálat után vonult nyugalomba, mint fő­kalauz 1920-ben. özv. Magó Ferencné, Máv. főkalauz özvegye, Buzogány u. 9. Férje Cegléden született 1873-ban. A Máv. szolgálatába lépett s előbb helyben, majd Bpesten téliesített szolgálatot. 1913-ban halt meg. A háborúban ve:je vett részt, Mannka József ny. Máv. mozdony- vezető, Körösi u. 17. Mezőtúron született 1886-ban, géplakatos- ipart u. ott tanult s 1903-ban szabadult fel. Ä Máv. szolgálatába 1911-ben lépett s Debrecenben, a vasúti műhelyben mint la­katos nyert beosztást. A mozdonyvezetői vizsgát 1912-ben Bpesten, forgalmi vizsgát Debrecenben tett. Működési helyei a deb­receni és bpesti ü. v. területén volaik, Ceg­lédre 1919-ben helyezték át. nyugalomba 1923-ban vonult. 1927-től a helyi ..Közpon­ti Szálloda főportása. A vasúti „Szárnyas- kerék” Egyesület tagja. özv. Marchart Gyuláné, Máv. moz­donyfelvigyázó özvegye, Törteli u. 9. Férje Győrben született 1853-ban, laka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom