Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
I|f ipiippppip HI ....... 11 111IPH' 'I * - -- mr? SZ ENTMÁRTONKÁTA—TÁPIÓBICSKE 145 Hangya szöv., Steiner Sándor, Steiner Zsigmond, Szalamani- desz Pál, Varga Pál. Kádár: Kovács János. Kerékgyártók: Asztalos János, Sza- lamanidesz József. Kézműárukereskedők: Büchler Li- pót, Kovács Béla. Kovácsok: Bartha József, ifj. Csonka János, Hardi Sándor, Mikus Ferenc, ifj. Varga László. Kőmíves: Szabó István. Lisztkereskedők: Hangya Szöv. Kertész Jenő, Preisz Antal, Steiner Sándor. Malomtulajdonos: Lipták Emil. Marhakereskedők: Laszép András, Schweitzer Sándor, Székely Imre. Pékek: Kertész Jenő, Rakusz István. Rövidárukereskedők: Büchler Li- pót, Kovács Béla. Szíjgyártó: Hóimán Gyula. Temetkezési vállalkozók: Bukovics Dezső, Gedai András. T ii zelőany agkereskedők: K ertész Jenő, Kovács Béla, Preisz Antal, Steiner Sándor. TAPIOBICSKE Nagyközség1 A Bicske nemzetség ősi fészke, melynek tagjairól 1250-ből van első adatunk. 1275-ben a nemzetség tagjai kénytelenek voltak Bicske felét Papi családnak átengedni, de már 1281-ben visszaszerezték ezt a részt. 1275-ben villa Bikchey, 1390-ben Bykche néven említik az oklevelek. 1467—1482-ben a Rozgonyiak voltak földesurai. Az 1633—34. évi török kincstári adólajstromokban a váczi nahije községei között szerepel, két adóköteles házzal. A református egyház az 1626—29. években már fennállott. A XVIII. század második felében elpusztult. Bicske 1690-ben és 1695-ben az elpusztult helysége/c között szerepel. 1715-ben 13, 1720-ban 24 adóköteles magyar háztartást vettek fel itt az összeírásban. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Beleznay János tábornok, Bohus János, Bichkey István, Bichkey Ferenc, Bichkey József, ifj. Bichkey István, Bichkey Sámuel, Bichkey András, ifj.. Bichkey András, Bichkey Boldizsár, Cserrtyus Pál és Friebeisz Jánnos voltak itt birtokosok. Ezenkívül még számos nemes ember lakott a helységben, mint Horváth István, ifj. Horváth István, Molnár Pál. Bárdy Mátyás, Bárdy András, István, György. János és Balázs, Szabó Lőrinc és Mátyás„ Nagy János, Bottka István, Arky István, Barmos József és István. A Beleznay János tábornoktól épített kastélyt 1840 táján a bicskei nemesség elpusztította. 1770-ben 5124/32 úrbértelket írtak itt össze. Ekkor báró Hellenbach János és Beleznay Mihály voltak a helyiség földesurai. A községben a tagosítás a Bichkey és Bárdy családokkal kötött egyezség alapján, 1860-ban történt. 1832 március 12-én majdnem az egész község elhamvadt. 1849 április 4-én e helység határában folyt le ama nevezetes ütközet, mely mintegy bevezetése volt a két nappal később vívott isaszegi döntő ütközetnek. A hadiszerencse kezdetben az osztrákoknak kedvezett, s Rastics tábornok Klapka hadait egész Nagykátáig verte vissza, de Görgey és Damjanich csakhamar visszafoglalták Tápióbicskét, s az osztrákokat Ságon túl üldözték. A róm. kath. templom még a XVIII. század elején épült. Jelenleg nagyobb birtokosok: Gombos Géza és Goldner Sándor. A világháborúba bevonult katonák száma: 500, a hősi halottaké :152r hadiözvegyeké: 35, hadiárváké: 23. A hősi halottaknak emlék állítatott fel. — Az ellenforradalmi mozgalomban elesettek: Trumpdai János csendőrőrm., Domonkos Imre csendőrőrm., Hosszú István és Pozsgay Sándor földmívesek. A földreform folytán az igénylők 80k. holdat kapnak. Országos vásárt február és május 7-ikét megelőző hétfőn és október 15-ét megelőző kedden tartanak. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság: Az 1920. évi népszámlálás szerint 4185 lélek. Színmagyar. Róm. kath.: 3879, ref.: 159r Házak száma: 1050. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 4631 lélek és 1049 ház van.
