Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
/ KISTARCSA 81 Kistarcsa és Környéke Iparos Kör. Elnök: Szakatics Mihály. 918. Batthyány Cserkészcsoport. Parnok: vitéz Jeney István. Hangya Fogy. Szöv. Igazgató: Veress Ferenc. Üzletvezető: Maiina Mihály. Kistarcsán 1890-ben született, iskolái elvégzése után gazdálkodott. 1921-től a helyi „Hangya“ Fogy. Szöv( önálló üzletvezetője. A háborúban szerb, majd 11 hónapig orosz fronton küzdött, fogsága esett. Egyszer sebesült. Kitüntetései: kíis ez., bronz v. é., Károly cs, kér. és kétszer dicsérő oklevél. „Koznuni“ Fogy. Szöv. Vezető: Nagy Sándor. Vajdahunyadon 1894-ben született, iskoláit is ott végezte, A kereskedést Déván tanulta, segédéveit az ország különböző városaiban töltötte. 1921-tő1 előbb a Háztartás Szöv.-nél, majd 1927-től helyben a Kom- zumnál önálló üzletvezető. A helyi Székely Antal társaság és Magyar Üzletvezetők Egye- nületének biz. tagja. 1915-től az olasz harctéren 12 'hónapig küzdött, fogságba esetit. 1919-ben, mint őrvezető, szerelt le. NYUGDÍJASOK, özvegyek özv. Gellei Jánosné sz. Kropáts Etelka. Négy középiskolát végzett Selmecbányán. Néhai férje posta és táviinda ellenőrző altiszt volt. Bpesten 28 évi teljesített szolgálatot, 1926-bam halt meg. Tagja volt a MO VE-naik, A háborúban mint tábori postás törzsőrmester teljesített szolgálatot, Kazay László ny. telekkönyvvezető. Szászfalván 1873-ban született, hat középiskolát Nagyváradon végzett. Pályáját — mint jegyzőírnolk — Antón kezdte. majd 1896-ban Székelyhídon az igazságügy szolgálatába állott, 1917-ben Gyulára helyezték át — miint telekkönyvvezetőt. 35 évi szolgálat után 1930-ban vonult nyugalomba. Telekkönyvvezetők Orsz. Egyesületének vál, tagja. Neje a helyi Stefánia Szövetség igazgatósági tagja. Kürthy Mária ny. tanítónő. Máramarosszigeten született, középiskolai házi iparmunka és tornatanítóinői képesítéssel bír. Működését Újvidéken kezdte, majd Szarvason és Bárffán tanított. A csehek kiutasítása után Kapuvárott, Újpesten és Kispesten működött, 27 évi szolgálat után nyugalomba vonult, Péter István ny. MÁV fűtő. Tarnaérken 1874-ben született s mozdony- kezelői szakvizsgát tett. Iskolái1 elvégzése után édesatyja 60 holdas birtokán gazdálkodott, katonai éveinek letöltése után a csendőrség, majd 1903-ban a MÁV szolgálatába lépett. 26 évi szolgálat után 1922-ben nyugdíjazták. Reményi János ny. MÁV főkalauz. Bpesten 1863-ban született, 4 reálosztályt u. ott végezte. Mészáros és hentes- ipart tanult, melyet 4 évig folytatott. A Máv. szolgálatába 1887-ben lépett s 26 évi .működés után 1913-ban nyugalomba vonult. 1917-től a Trieszti General biztosító képviselője. János fia végigküzdötte a háborút s mint fegyvermester őrmester szerelt le. Salamon Árpád ny. áll. pénztári igazgató. Gyergyószentmi kilós om született 1865-ben. A főgimnáziumot Csiksomlyón, jogot a kolozsvári egyetemen hallgatott. Működését a Csíkszeredái adóhivatalnál kezdte mint gyakornok. 1885-ben nevezték ki adótisztté Magyarbába sra. 1887i—1893-ig íSzamosújváron volt adótiszt, majd Orosházán, Csiikszere- dán, Szamosújváron mint ellenőr, 'főpónztá- ros, adóhivatali főnök működött, 1918-ban nevezték ki állampénztári igazgatóvá. Megszállásikor az oláhok hivatalából elűzték, 1922-ben menekült és a kunszenitmiklósi 1- lampémztárhoz nyert beosztást mimt igazgató. 1922 végén pedig Újpestre helyezték át főnöki minőségbein. 1924-ben vonult nyugalomba. 1929-ig gróf Hadik János seregélyesi birtokán volt főszámvevő, A helybeli székely asztaltársaság elnöke, úgyszintén elnöke az áll. isik. gondnokságálnak. A háborúban három fia: Béla, Imre és László hősi halált haltak. Szárnyéi Albert ny. Bszkrt kocsi- mester. Vácon 1869-ben született, lakatosipart Újpesten tanult. Mint segéd külföldön dolgozott, majd Újpesten hét évig önálló volt. 1898-ban lépett a Bszikrt szolgálatába s mint kocsimester 33 évi szolgálat után 1930-ban nyugalomba vonult. BETÜSOROS CÍMTÁR Asztalosok: Katona Mihály. Aradon 1885-iben született, asztalosipari tanult .s Aradon 1900-ban szabadult fel. Mint segéd különböző városokban 24 évig dolgozott. 1924-től helyben önálló, A cinkotai Ipartestület, helybeli Iparos Kör választmányi tagja, A háborúban — mint hidász — a szerb és orosz harctéren 11 hónapig küzdött. Szalkay István. Kismányán 1907-ben született, iparát helyben tanulta s 1925-ben szabadult fel. Segédéveit Bpesten töltötte. 1930-tól helyben önálló asztalosmester és temetkezési vállalkozó. Szőke Fazekas György. iBpesten 1897-ben született, asztalos ipart Kistarcsán tanult. Máit segéd 13 évig dől-
