Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)

Gödöllői járás

82 KISTARCSA téren 30 hónapig küzdött, megsebesült. Ki- ban orosz és oláh harctéren 25 hónapig (küz­dött. Kitüntetései: bronz v. é.,. Károly cs. kér. és hadtáp kér, Tóth Sándor. Koromlapusztán 1875-ben született, az asz­talosipart Kisbéren tanulta. Mint segéd 37 évig — 20 éven át a kistarcsai gépgyáriban — dolgozott. 1930-tól helyben önálló. há­borúban három fivére teljesített harctéri szol­gálatot. Ács: Bálint János. Bádogos: Kóhn Miksa. Nagykanizsán 1879-ben született, a bádo­gosipart u, ott tanulta. Mint segéd az or­szág különböző városaiban 34 évig dolgo­zott. Külföldi 'tanulmányúton négy és Tél évig volt. 1930-tól helyben önálló. A háború alatt a kistarcsai gyárban dolgozott. Kalmár Gyula. Biztosítási ügynök: Reményi Ist­ván. Bognár: Szabó Károly. 1906-ban született, a bognáripart Debre­cenben tanulta, 1928-ban szabadult fel. Mint segéd három évig dolgozott, 1931-ben hely­ben önállósította magát. Két fivére harctéri szolgálatot teljesített. Polokányi Mihály. Borbélyok: Werler Sándor. Tormaföldön 1905-ben született, borbély- ipart tanult. Mint segéd főként a vidéki vá­rosokban hat évig dolgozott. 1930-tól hely­ben önálló, 1928—29-ben a Nemzeti Had­seregben teljesített szolgálatot. Édesatyja a szerb harctéren küzdött. Martin Antal, Tilly András, Vogl Gyula. Bor-, sör- és szeszkereskedő: Stara­kor szky János. Cement- és mészkereskedők: Berger Péter. Riákosszentmliháiyon 1905-ben született, négy gimnáziumot Bpesten végzett. Gépla­katos- és .szerelőipart iRákosszemtmiihályon tanult, mesteri képesítésit 1930-ban, motor- „ kezelésről szakvizsgát a bpesti ipantestület- nél 1926-ban nyert. Jelenlegi cementáru- és építőanyagtelepét 1926-ban alapította. Rafc. sportegyesület, Rsztmihályi Önk. Tűzoltó Testület é9 Rsztmihályi Crédó Egyesület tag­ja. Saját találmányú szivattyújára szabadal­ma van. Édesatyja négy évig orosz fogság­ban volt.- Farkas János. Cipészek: Aistäder Árpád. Bpesten 1896-ban született, cipész ipart ta­nult s nyolc évig segédeskedett. 1922-től helyben önálló. Az Iparos Kör és Cinkotai Ipartestület tagja. Az orosz és olasz harc­téren 30 hónapig küzdött, megseebsült. Ki­tüntetései: bronz V. é., Károly cs. kér és seb. érem. Kovács József. Komáromban 1892-ben született, technoló­giai szakvizsgát tett. A oípészipart Komá­romban tanulta, mint segéd öt évig dolgo­zott, 1921-től helyben önálló. A helyi Ipa­ros Kör vál, tagja. Az orosz harctéren hét és fél hónapig küzdött, beteg lett s mint 55 százalékos rokkant leszerelt. Ár mos József, Juhász József, Ploán János, Kovács István. Cukrász és cukorkakereskedő: An­tal Imre. Divatárukereskedő: Fodor József né. Építési vállalkozó: Szakalits Mihály Fakereskedők: „Mátra“ Fakereske­delmi Vállalat, kistarcsai fiókte­lep. Alapították 1921-ben, Területe 600 négy­szögöl s az építkezéshez szükséges összes anyagokat raktáron tartja. Jelenlegi veze­tője: Ádler Jakab, csabai községben (Nyitra m.) 1877-ben született, iskoláit Nyitrán végezte. 25 éven át gazdálkodással foglalko­zott. 1931-től vezetője a fatelepnek. A Fa- kereskedelmi Csarnok r tagja, A háborúban a szerb, oláh, olasz harctereken küzdött s mint törzsőrm, szerelt le. Kitüntetései: nagy ez,, kis ez. v. é., német vas kér., Károly cs, kér. Spitzer Béla. Földbirtokosok: Bellus József 24 kh., Bellus Mihály 20, Csicseri János 22, Kovácsy György 30, Ko­vács József 24, Bapavi József 24 kh. Földhaszonbérlő: Lexa Ferenc a váci püspökségtől 214 kh., lejár 1932-ben. Fűszer- és vegyeskereskedők: Fuchs J enő. Pomázon 1891-ben született, négy közép­iskolát Bpesten végzett, A kereskedést édes- atyjánál Pomázon tanulta. 1911-ben nyitotta helyben üzletét s sütődét Í9 akkor alapított, melynek egy fióküzlete van. Fűszerkereske- dők Egyesületének alcímüké, Hitközségi el­nök. A háborúba 1916-ban vonult be és az olasz fronton három és fél (hónapig küzdött. Schlachta Imre. Bpesten 1886-ban született, négy középis­kolát és keresk. könyvelési tanfolyamot vég­zett. A kereskedőszakmát Büdszenlmihályan tanulta. Mint segéd Bpesten hat évig dolgo­zott. három évig a Margit sziget-forrás kép­viselője, hat évig pedig a Magy Köztisztvi­selők Szöv.-nek központjánál tisztviselő volt. Üzletét 1927-ben alapította helyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom