Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Kispest
KISPEST 271 segély és a város pénze is közben el-elapadt ugyan, míg végre 1926 .iunius 19-én gróf Klébelsberg Kunó és a vármegye főispánjának, dr. Preszly Elemérnek — ki mindvégig hathatós támogatásban részesítette Válya terveit — jelenlétében felszentelik és felavatják nagy ünnepséggel a régen óhajtott ' iskolát, melynek 16 tantermében 20 osztályt, közel ezer tanulót helyeznek el í váltakozó délelőtti-délutáni tanítási rendszer mellett. Az új, modern iskola élére modern, tetterős igazgatót állít a kormány Kovácsy László személyében, ki egyike volt azon jeles, megszállt országrészekből menekült tanerőknek. kik a főváros környékének népoktatását pár év alatt kiemelték a régi elhanyagolt állapotból. A minisztert megdöbbentették az elhanyagoltság méretei Á felavatás után pár napra a polgármester megkapta a miniszter f 45.389 926. VIII. A. számú rendeletét, mely elrendeli, hogy a meg nem felelő j s elegendő számú helyiséggel — még a váltakozó rendszerű beosztás mellett ; — sem bíró bérépületek helyébe magának a város belterületének két és a | Szemeretelepnek ugyancsak két pontjában egy-egy, összesen négy, egyenkint nyolc tantermet, igazgatói irodát, tanácskozó és ^ szertárszobát,^ továbbá igazgatói és szolgalakást magábafoglaló elemi isk. épület emeltessék a szükséges melléképülettel és a még megállapítandó egyik belterületiben tornateremmel együtt. A rendelet ezután közli, hogy 4.300,000.000 korona segélyt utalványoz e célra, ha a város a 6.450.000.000 korona szükségletből, 2.150,000.000 kor. fedezését magára vállalja s négy, egyenkint legalább 1200 négyszögöl telket ad, s a Kossuthtéri elemi iskola tornaterméhez csatlakozó telket szerez. A város a hatalmas befektetéshez megszavazza a hozzájárulást öt éven át. Törlesztendő évi ötszázmillió korona építési költséggel. A telkeket a község Brandtner előrelátó politikája mellett már évekkel azelőtt megszerezte. így jutott Kispest egy csapásra öt gyönyörű iskolapalotához, melyekben 64 tanterem, 89 osztályában mintegy 8000 tanuló részesül oktatásban. Kispest ezen iskolaszervezésekkel és építésekkel valamennyi főváros környéki várost felülmúlta. Az 1923. évben országra szóló ünnepség keretében ünnepelte meg Kispest városa félszázados fennállását a Kossuthtéri állami polgári iskola ösz- szes termeiben és az előtte elterülő hatalmas Kossuth-téren impozáns méretű kiállítással, melyet Horthv Miklós kormányzó személyesen nyitott meg, József kir. herceg, a kormány, a vármegve és város reprezentánsainak jelenlétében. A fővárosi sajtó pedig kiadós cikkekben foglalkozott Kispest 50 éves múltjával, s valósággal felfedezték ezen iparára (különösen európai hírű műbútorkészítményire) büszke várost. E felfedezésnek látható jelei csakhamar mutatkoztak a kormány támogatásában is (iskolaépítkezéseknél: szociális építkezésekhez nagy téglaadományok, vasúti állomás a Budapest— Szolnoki vonalon, postapalota építése, járásbírósági székhely szervezése stb.). Örökemlétkű marad Kispest lakossága előtt a Flóra mozgószíuházban tartott jubileumi díszközgyűlés, melyén az ország és vármegye képviselői jelenlétében, zsúfolt ház előtt, Brandtner Pál főjegyző felsorolta azokat az intézményeket, melyeket Kispest a jubileum emlékére létesíteni szándékozik. Sokan mosolyogtak akkor a nagy fogadkozáson, ma már azonban el is készültek s áldásos működésük érezhető Kispest közéletében, ezek: napközi otthon, mentőegyesület, szülőnő otthon, népkönyvtár. Ebben és a reá következő években létesültek a következők is: több ezer gömbakác- és nemes lombfával Kispest több útvonalai fásíttattak. a város tíz katasztrális hold ingatlant szerzett, újra szervezte az e sorok írója által 1914-ben létesített ískolánkívüli népművelést (Szabad Lyceum), mely évekig több ezer hallgatóval működött a Kossuthtéri áll. polgári iskolában s mely a háború utolsó évében megszűnt, azonban 1923 óta nagy városi és vármegyei támogatással tovább folytatja áldásos kultúrmunkáját. A Templomtérnek és az ahhoz vezető Horthy Miklós útnak ízléses parkozással bármely világvárosba beillő esztétikai látképet adott. A világítási hálózatba bevezette a nappali villanyáramot, addig csak éj jeli áramszolgáltatás volt Kispesten. Megépítette a emelőben a modem ravatalozó helyiséget, gőzfertőtlenítő intézetet, mentőegyesületi székházat építtetett, anya- és csecsemővédő, valamint tüdőgondozó intézetet szervezett, melyekben sok ezer ember és csecsemő nyer állandóan gondozást. A Szent Alajos árvaházat évi 30—40 milliós városi segéllyel Bráz Jánosné nemes buzgólkodásával a város legáldásosabb szo- . ciális intézményévé tette, melyben sok hadiárva nye ellátást és nevelést a Mária Testvérek kiváló gondozása alatt. Szervezte Cziegler László százados hathatós közreműködésével az évek óta húzódó Levente-intézményt, mely ma mintául szolgálhat bármely városnak. 1928-ban felállította a város legszebb terén a Hybl József szobrász
