Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)

Kispest

272 KISPEST művész által készített hősök szobrát. A Horthy Miklós-út középúttestét és járdáit, valamint az. Üllői-utat egész hosszában aszfaltjárdával látta el, mely útvonalak nagyvárosi rendezettséget nyertek ezáltal. Két év alatt a nép­jóléti miniszter jelentékeny anyagi áldozata mellett a lakásínség enyhíté­sére 23 kislakást építtetett, amelyekhez makadám burkolatú utat építtetett és az egészet vízvezetékkel felszereltette. Jelentős anyagi segélyezéssel támo­gatta a világvonatkozásban is első klasszisu KAE és a kispesti professzio­nista football sportklubokat, melyeknek játékosai nemcsak a hazai, de az európai, sőt tengerentúli országokban is dicsőséget szereztek a kispesti és velük a magyar névnek. A vízvezeték fokozatos kiépítésével 1926. év végéig Kispesten, a Weker le telep kivételével, 34.000 méterre rúgott a vízvezetéki háló zat hossza. Az iparos tanonciskola telkének és épületének megvételével — addig bérelte a város — megvetette az önálló iparostanonciskola alapjait, szervezte a tanoncotthont és továbbképző tanfolyamokat. Mind számban, mind értékben óriási összegek beruházására volt szük­ség ezen alkotásokhoz. A fedezetet ehhez egyrészt az 1925. évben a m. kir. kormány által közvetített és garantált 300.000 dollárt kitevő amerikai (u. n. Speyer) kölcsön, másrészt a város rendes költségvetésében beállított össze­gek szolgáltatták. Túlzás nélkül mondható, hogy Válya polgármesterségé­nek ideje alatt 1922 július 22-től 1930 december 31-ig, nyolc év alatt, anya­giakban és szellemiekben többet gyarapodott, mint az elmúlt 50 év alatt együttvéve. 1924 december 14-én ismét jubileumot ült Kispest társadalma. E napon töltötte be Brandtner Pál főjegyző, helyettes polgármester kispesti működé­sének 25 éves évfordulóját. A kormányzó Signum Laudissal tüntette ki ez alkalommal, a főispán levélben üdvözölte hívét, a város polgárságának hálá­ját és elismerését vitéz dr. Válya Gyula polgármester nemes szavakkal fe­jezte ki az érdemes városfő előtt. E beszédből csak a következő klasszikus sorokat ragadjuk ki, melyekkel Brandtnert .és városát oly találóan jelle­mezte: „Ez a város 25 év előtt is a közéleti bajok és küzdelmek kemény, ölő hidegével, súlyos hóleplével volt borítva, és Te jöttél, mert azért küldtek, hogy rendet csinálj a közigazgatásban, a fejlődésben. Kemény feladat volt, férfinak való, és Te az voltál. Nem mennydörgő szóval, nem haragvó lélek­kel, de sokkal nagyobb, sokkal hatékonyabb erőkkel: a szeretet melegével, a megértés és megértetés kiegyenlítő energiájával a kötelességteljesíttetés és munkaszerettetés jó példájával. Pedig nehéz helyzeted volt. Mindenkinek ele­get tenni nem lehet és mégis tudatosan, akaratosan, kitartóan valósítani a közjót az érdekek és szertefutó törekvések és a közjó Scyllája és Charibdise között: ez volt a Te közszolgálatod nagy művészete“. Az 1930. év december 30-án megtartott polgármester választói közgyű­lés általános meglepetésül szolgált. A város társadalmának tiszteletétől kö­rülvett csendes, elmélyedő munkában nagy sikereket elért fiatal polgármes­tere nem kapta meg formai okból megfellebbezett és a közigazgatási bíróság által megsemmisített választás megismétlésekor a többséget. Válya a két választás között nem változott meg, hogy az első választáson nagy többséget kapott, a másodikon jelentékeny kisebbségbe került, ahhoz a fiatal, tetterős polgármesternek semmi köze nem volt. Ehhez a .itélyhez titkos szavazatokkal élő képviselő uraknak volt csak közük. Válya érdemeit legelőször közvetlenül megválasztott utóda, dr. Molnár József méltatta, midőn helyét elfoglalta, működésének emlékét azonban tar- tósabban azon alkotások fogják megőrizni, melyeket Kispesten hagyott. Két nagy műnek a befejezésére, a csatornázásra és a Deák Ferenc reál­gimnázium felépítésére már nem volt ideje. Ezek utódjára maradtak, de az előmunkálatok Válya már befejezte. A Dunába vezető főgyűjtőcsatorna meg­építésében Kispest és Pesterzsébet már megegyeztek s a két város részese­dési arányát is megállapították. Az előméretes költségvetés szerint Kispestet 70 százalék (82.000 P), Pesterzsébetet 30 százalék (180.000 P) terheli. Az egész kispesti csatornahálózat 50,000.000 P-be fog kerülni. A reálgimnázium megépítésében is meg volt már a megegyezés Kis­pest város és a kultuszminiszter között, mely szerint a város telekkel és 200.000 pengővel, ugyanennyivel (200.000 P) járulna az építési költségekhez a kul­tuszkormány is. Azon akadt fenn csupán az építkezés megkezdése, hogy a kormány a felajánlott telket keveselte. Ez és Pestszentlőrinc visszacsatolásának ügye maradt örökségül dr. Molnár József polgármesterre. Nehéz örökség a mai gazdasági helyzetben és a mai súlyos hitelviszonyok között! Kispesten az utolsó 1931. évi népszámlálás alkalmával 16.743 lakott ház­ban. 64.536 lelket, 31.068 férfit és 33.468 nőt'talált. Az utolsó tíz év gyarapo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom