Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Kispest
268 KISPEST kozott váltakozott. Épület hiányában sokat küzdött e jobb sorsra érdemes iskola; végleges elhelyezése, illetőleg saját öncélú iskolaépület felállítása a legközelebbi időben megtörténik, mert mind az állam, mind a város tetemes öszegekkel járult már hozzá a kérdés megoldásához. E kultúrintézmények szervezésével, a villamosközlekedés és világítás kiterjesztésével, az útburkolással, a kereskedelem és ipar kifejlődésével (1887-ben létesült a Biehn-féle kátránygyár, 1903-ban a Hoffher-Schrnntz-Clay- ton-Schuttlewort-féle világhírű gépgyár, majd a Teudloff és Dittrich-íéle szivattyúgyár, 1910-ben a Hunpárie Jar/warú-selyemszövőgyár, melyek több ezer munkásnak és tisztviselőnek letelepedését eredményezték) az’ ipar és kereskedelem alkalmazottai, a fővárosi lakásínség elől menekülő tisztviselők és kisexisztenciák is tömegestől telepednek le Kispesten, vesznek telket, építenek kis kertes családi házat. Az 1920-iki népszámlálás már 50.244 lelket talál Kispesten. A népszaporodás a fővárosi népszaporodási %-ot is felülmúlta s Kispestet az ország nyolcadik legnagyobb népességű helységévé emelte, s Kispestet 66%-os szaporodásával az ország legszaporább helységévé avatta. Nemzetiségre és vallásra nézve e népesség többsége homogén: magyarnyelvű 92%, 8% német és tót. Vallásra nézve 68% róm. kath., 17% ref., 7% ág. hitv. evang., 8% izraelita. Brandtner Pál céltudatos községfejlesztő politikája, a csendesen, csaknem titokban előkészített keretek felállításával készen állt a fejlődés felfogására, őt nem lepte meg semmiben az amerikai stílusú fejlődés. Már 1910-ben látta, hogy a fejlődés olyan arányokat öltött, mely túllépi a községi szervezetet s rövid idő múlva rendezett tanácsú várossá kell átalakulnia. Addig is azonban szükségesnek látta, hogy Kispest a távollévő monori járástól elszakíttassék s önálló járási székhellyé tétessék. 1911-ben ez is megvalósult. A vármegye Kispestet Erzsébetfalvával, Csepel, Soroksár, Pest- szentlőrinc és Dunaharaszti községekkel külön járássá szervezte s e járás székhelyévé Kispestet tette. Az új járás működését 1911 december 1-én, egyelőre a Wekerletelep egy munkás családi házában tényleg meg is kezdte. Kispest főszolgabírója látta el egyelőre a rendőrhatósági ügyeket is, 1912-ben azonban Kispest és Erzsébet.falva a budapesti államrendőrség hatáskörébe helyeztetett. A kispesti rendőrkapitányság Peregriny Sándor rendőr- tanácsos vezetése alatt u. a. évben megkezdte működését. Főszolgabíróvá: Némethy Jenőt, szolgabírókká: Beniczky Pétert és Kova Károlyt rendelték ki. A nagyközség a járási hivatalok elhelyezésére a községházával kapcsolatban ízléses emeletes épületet építtetett 1912-ben a Kossuth. Lajos-utcában, közelében pedig a főszolgabíró számára tágas, szép lakást emeltetett. Ez a megoldás egyelőre kielégítette a kispestieket; a járási székhely újabb intelligens elemek letelepedését, az idegenforgalom emelkedését s Kispestnek az állami rendszerű fizetésű tisztviselőkre nézve az V. lakbérosztályból egyszerre a III-ik lakbérosztályba való sorozását eredményezte. A fővároshoz való csatlakozás híveit e változás várakozásra bírta; nem így az önálló rendezett tanácsú várossá alakulás híveit, kik kísérletet tettek a legtöbb adót fizetők próbaszavazásával tervük keresztülvitelére, egyelőre azonban siker nélkül. Kispest rohamos népesedését nagymértékben elősegítette a pénzügyi kincstár által 1908-ban megkezdett Győri Ottmár főmérnök (ma min. tanácsos) tervei szerint készült kispesti Wekerle-munkástelep építése. A tervek, eszmék forrongását s magát a fejlődést megszakította az 1914 augusztusában bekövetkezett világháború. Kispest óriási áldozatokat hozott emberéletben. Hányán vettek részt a világháborúban, azt számszerint ma kimutatni nem tudjuk kétségtelen azonban, hogy az országos átlagon felüli számban vette ki részét, mert a sok ezer gyárimunkás nagyobbrészt abból a korosztályból került ki, mely lesrtöbb vért áldozott a világháborúban. A kispesti polgárság a háború alatti nélkülözéseket példás fes-yelemmel állta Kispesten egyetlen komoly zavargás nem merült fel a világháború alatt sem az élelmiszerellátás sem mások miatt. Az iskolák, különösen a leányiskolák növendékei páratlan lelkesedéssel és szorgalommal dolgoztak, hogy a téli hadjáratban a katonák szenvedéseit enyhítsék melegítő ruhák, pénzadományok gyűjtésével és küldésével. A község életében csak annyi változás esett a világháború alatt, hogy Gerber János bíró helyét az 1915-ben tartott bíróválasztás alkalmával Horváth István bíró foglalta el. 1916 április 24-én. husvét hétfőjén egy hatalmas felhőszakadás akkora víztömeget zúdított Kispestre hogy azt az árkok, nyitott csatornák nem bírták elvezetni. A víz elöntötte a község mélyebben fekvő területeit, a piacokat, lakásokat 1—1 és fél méterre elöntötte az ár. Több
