Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Kispest
KISPEST 267 vette s hozzáfogott a Wekerle pénzügyminiszter nevéről elnevezett állami munkástelep építéséhez. Brandtner főjegyző a többi kikötések között egy polgári tiú- és leányiskola építését is feltételül tűzte ki. Minthogy a Wekerletelep építésében 1911-ben súlyos politikai változások folytán depresz- szió állott be, az orsz. költségvetés e tételt leszállította. Ezzel a wekerletelepi polgári iskolák felépítése is halasztást szenvedett. Ezt a passzív helyzetet Brandtner felhasználva, ajánlatot tesz tetemes anyagi hozzájárulással egy polgári fiúiskola és leányiskola felállítására, ha az nem a munkástelepen, hanem Kispest területén állíttatik fel. A vall. és közokt. kormány Brandtner főjegyzőnek 1911 július 5-én kelt kérelmére a következő hónap (aug.) 5-én kelt 69.833 911. számú rendeletével válaszolt: „A kispesti állami polgári fiú- és leányiskolák I. a) és I. b) osztályainak az 1911—12. tanév kezdetével való megnyitását elrendelem oly feltétel alatt, hogy a község az iskolák ideiglenes elhelyezéséről saját költségén gondoskodik, s az iskolák végleges elhelyezésére telket ad, az építkezési költségekhez pedig kettőszázezer (200.000) korona összeggel hozzájárul. Budapesten, 1911. augusztus hó 5-én. Zichy s. k.“ Eg yidejűleg Reőthy Vladimir igazgatót a liptószentmiklósi áll. polgári iskoláktól és Gyulai István tanárt az újpesti áll. polg. fiúiskolától Kispestre helyezte. Az előbbit a polgári fiú-, az utóbbit a polg. leányiskola megszervezésével bízva meg. Brandtner az iskolák elhelyezésében mutatkozó „Kakucsi“ és Üllői-úti párt érzékenységét megneszelve, a polgári leányiskola céljaira ajánlott Sárkány-úti telek megtartására tett ajánlatot, a fiúiskola elhelyezésére azonban a Kossuth-téri telket ajánlotta. Ezzel az ajánlattal a már-már kitörő pártoskodást tapintatosan eloszlatva, nagy örömmel fogadták a kispestiek a két új iskola felállítását. Minthogy a két iskola első osztályainak elhelyezésére, megfelelő épület nem állott rendelkezésre, mindkét iskolát ideiglenesen a Petőfi-utcai áll. elemi iskolában helyezték el. Itt indult meg a polg. fiú- és leányiskola I. osztálya két-két párhuzamos osztállyal. Az 1912/13. tanévet mindkét iskola az Üllői-úti Máhr-féle bérházban töltötte, 1913 őszén megkezdik mindkét iskolapalota építését 10—10 tanteremmel, torna- és rajzteremmel és a szükséges összes mellékhelyiségekkel, szertárakkal, igazgatói és szolgalakásokkal. A kétemeletes iskolaépületek első modern kétemeletes épületei voltak Kispestnek. A polgári iskolák népessége is amerikai arányokban emelkedett. A 10 osztályra szervezett iskolák népessége az 1915 16. tanévben már az 500 főt is meghaladta, a polg. leányiskola tanulóinak létszáma 1918-ban már 1226-ra, a fiúiskoláé 585-re emelkedett; az előbbiben 32, az utóbbiban 20 tanár látta el a tanítást. Mindkét iskola u. i. Pestszentlőrinc és a Wekerletelep tanulóit is felvette. E túlzsúfoltságon úgy segítettek, hogy mindkét iskola 1920/21., illetőleg 1921/22-ben egy-egy rajt bocsátott ki a Wekerletelepen szervezett és az ottani elemi iskolákban elhelyezett új iskolákba. A létszám azonban ismét növekedni kezdett a pestszentlőrinci tamilok növekedésével. Az 1924/25. tanévben aztán Pestszentlőrinc is felállította az ő polgári iskoláit s így a kispesti polgári iskolák megint normális létszámokkal működhettek tovább. A polgári leányiskola 1916 szeptember-tői 1919 június végéig virágzó női keresk. tanfolyamoí, a fiúiskola pedig 6000 négyszögöles s-ya korlót éren kertgazdasági üzemet létesített, mely az 1921/22-ik tanévtől az 1926 27. tanévig szépen prosperált. 1919 szeptember 1-én nyilt meg három nárhuzamos osztállyal a régóta óhajtott kispesti állami gimnázium Petényi István igazgató szervezésében, egyelőre mint a budapesti X. kér. tisztviselői telem áll. gimnázium fiókja. Egyelőre az áll. polgári leányiskola által bérelt magánlakás átengedett helyiségeiben. Az 1922/23. tanév elején — nem férvén el a szaporodó osztályok a kis bérházban — az áll. polgári fiúiskolában helyeztetett el, de úgv, hogy a tanítás a polgáriban délelőtt, a Deák Ferencről elnevezett önállósított gimnáziumban pedig délután folyt. Ez a helyzet mindkét iskolát bénította működésében. Az áldatlan állapot csak az 1928 29. tanévben szűnt meg, amikor az időközben reálgimnáziummá alakított középiskola nyolc osztálya kiköltözött a polgári fiúiskola épületéből s a polgári iskolák, később elemi iskolák által bérelf és üresen maradt Mohr-féle bérpületbe költözött. Első érettségijét 1928 júniusában tartotta. 1926 óta, amikor az intézet első igazgatója és szervezője nyugalomba vonult. Pesch Aurél dr. igazgató vette át az intézet vezetését. A tanulók létszáma az intézet fennállásának első évtizedében 200—300
