Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Kispest
264 KISPEST ke] kivonult s Herbacsek Bertalan elnöksége mellett megalault a Kispesti Polgári Társaskör. Elnöke: Balogh Béla ügyvéd. Helyiségei a Stefan-féle házban vannak. A gazdasági viszonyok javulása, a népesség szaporodása magával hozta a takarékpénztárak alakulását is. 1892-ben a Soroksár—Haraszti—Taksonyi Takarékpénztár fiókot, állított Kispesten, melynek kedzeményezői voltak: Ri- bényi Antal ,Ullmann Ferencné, Göttmann Károly, Vadász Mártom, Varjú Kálmán. A fiók vezetését 1895 jún. 1-től Gollowitz Győző kormány tanácsos vette át s vezeti ma is. 1896- ban többen kiválnak kötelékéből s Kispesti Takarékpénztár Rt. címen 100.000 K alaptőkével, mely később 1,150.000 K-ra emeltetett, alakították a másik takarékpénztárt Kispesten, ifj. Cséry Lajos, Vadász Márton, Ribényi Antal, Nagy Károly dr., Holzmann Ármin, Varjú Kálmán, Beretvás Tamás, Szántó Ferenc, Buchstabier Róbert, Dorfner Antal és dr. Deutsch Ignác igazgatósági tagokkal. Ez az intézet 1923-ban az általános gazdasági válság kényszere folytán fuzionál a Magyar Ált. Tak. Pénztárral s ez idő óta, mint ezen intézet fiókja működik. Ebbe az évtizedbe esik az utcai világítás megszervezése. 1896-ban Kispesten 60 és Lőrincen is 60 utcai petróleumlámpát állítanak fel. 1897- ben adnak Volent Andrásnak engedélyt a bérkocsi-ipar űzésére, megalkotják a köztisztasági és építészeti szabályrendeletet. 1897-ben kezd foglalkozni az elöljáróság és a képviselőtestület a villanyerőnek Kispest gazdasági és közlekedési érdekeinek szolgálatba állításával. Megkezdik a tárgyalást a „Részvénytársaság villamos és közlekedési vállalatok számára41 budapesti vállalattal s a szerződést 80 évre meg is köti a község 1898-ban. Ugyanezen évben hozzáfog a vállalat a sínek lefektetéséhez, a villanyvilágítási póznák és vezeték felállításához. 1900 aug. 1-én indul meg a „Kispest—Szentlőrinci Villamosvasút44 első kocsija, az első villamoségő 1901 nov. 1-én gyullad ki. A villamos a budapesti Szent István-kórháztól a pestszentlőrinci alsóállomásig, egyetlen vonalon közlekedett. Az üzem erőműtelepe a Kispesten mai napig fennálló villanytelepen volt. A közönség — mind a kispesti, mind a budapesti — nagy örömmel fogadta a technika e két nélkülözhetetlen berendezését, de a budapestiek nem akarták megszokni, hogy az Üllői-út végén nemcsak át kell szállniok. ha egyenes vonalban tovább akarnak villamosozni Kispestre, hanem külön jegyet is kell váltaniok. Megindult tehát az igények emelkedése és követelik az átszállójegyet. Az Üllői-útnak villamosítása felkelti a többi utcák, legelsősorban a Sárkányúti lakosoknak követelését, ^ hogy ők is villamossal járhassanak otthonukba. Kialakul a község életében a két érdekpárt, az. Üllői-úti párt és a „kakucsi párt“. Ezen névvel csipkedték a Sárkány-úton túl lakó telepeseket, kikre úgy ragadt e név, hogy amikor Kispestnek Sárkány-úton túli részén megindultak a parcellázások és telepítések, Kakucs pestmegyei községből 30 földmíves-család telepedett le egyszerre és. épített szerény otthont Kispest e részén. A kakucsi párt, látva, hogy az Üllői-útón, amióta ez kera- mittal lett burkolva és a villamos közlekedik rajta, oly rohamos tempót vett az építkezés,^ az üzletek oly sűrűn nyílnak meg egymás mellett, a vagyono- sodás, a jólét fővárosi méreteket 'ölt, mind erélyesebben követelte a község elöljáróságától a villamosvasútnak a Sárkány-utcába (ma Szent Imre hg. u.) való bevezetését. Ez hamarosan meg is történt, egyelőre azonban egy sínpárral, kitérő szakaszokkal A Sárkány-úti villamos az Üllői-útról ágazott el az első keresztutcán, a Damjanich-utcán át. Sokat zúgolódtak ezért a „kakucsiak“, míg egy súlyos kimenetelű szerencsétlenség a Toldi-utcai kitérőnél, melynél sok sebsiilés történt, megoldáshoz vitte a kérdést, mert a kereskedelemügyi miniszter kötelezte a villamostársaságot kettős sínpár kiépítésére. A villamosközlekedés óriási lendületet adott a kispesti településeknek. A házhelyparcelláknak most már hamar akadt vevője, az építkezés és a lakosság szaporodása rohamos lett. A reákövetkező decémium végén, 1910-ben a lakosság száma 9777-ről egyszerre 30.212-re szökött fel. Az építkezések lebonyolítására, a hitelügyek intézésére és megkönnyítésére megalakul az „Általános Munkáscsaládház Építő Egyesület“, melynek tervei a képviselőtestületben általános helyeslést keltettek. Sok kis családi ház épült fel Kispesten ennek az egyesületnek közreműködésével, úgy hogy a Beniczky-utcán túli részen csakhamar annyira megszaporodott a lakosság, ho^y az ott letelepült lakosság és munkások társadalmi életének szolgálatára 1897-ben megalakult Geiger Károly gyógyszerész elnöksége mellett a Kispesti Polgári Társaskör, az „Uri Casinó“ demokratikus ellensúlyozásaképpen.
