Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Kispest
KISPEST 295 1000-re becsüli Kispest lélekszámát, nem számítva bele a környező majorok lakosságát. A lakosok közül sokan a lőrinci pusztán és a főváros határában föld- míveléssel foglalkoznak. A lakosság legnagyobb része azonban kisiparosokból, majorosokból, tehenészekből, fuvarosokból, kertészekből, gyárimunkásokból, napszámosokból és kisebb vállalkozókból áll. A törökfalvi részen 50, a régi Kispesten 800-nál több házhelyet találni. A házak értéke 1000-0000 forint között váltakozik. Kispest fejlődésének perspektívája ezen összeolvadásokkal nagymértekben kitágult, noha jövője a világvárossá fejlődött Budapest tőszomszédsá- ; gánál fogva teljes bizonytalanságban maradt. A nagyközség első, érdemes és tekintélyes főjegyzője a már idézett mándi Bállá Zádor ezt írja ' róla: „Ez a község úgy indult, oly szerencsés fekvéssel bír, hogy már néhány év múlva várható, hogy a főváros bekebelezi, annak egyik külvárosát képezvén. Az állami és városi nyugdíjasoknak rendes, kellemes otthont fog ■ nyújtani.“ Baliának ez a jóslata nem teljesült mind a mai napig, de olyan mértékben erősödhetik, amilyen mértékben közeledik közmüvekben, gazdasági új kulturális berendezésekben a főváros nívójához. Már pedig ebből a döntő szempontból még ma is igen sokba kerülne Budapestnek ez a bekebelezés. A nagyközség megalakításával járt a nagyobb lélekszám arányának megfelelő képviselőtestület megalakítása is. A virilisták számát 20-ra emelték; ugyanennyi választott képviselője is lett a közgyűlésnek. Az előbbiek névsorát és adóját a következőkben közöljük. 1. Cséry Lajos oki. ügyvéd — — — — 4.050 frt 60 kr 2. gróf Lónyay Menyhért nyug. miniszter 3.35.3 „ 76 „ 3. Herrich Károly min. tanácsos — — — 1.578 „ 08 „ 4. Sárkány József ügyvéd — — —• — 690 „ 04 „ 5. Rózsa Lajos —< — — — — — — 331 „ 22 „ 6. Egert Lajos oki. mérnök — — — — 285 „ 02 „ 7. ifj. Török Ferenc ügyvéd — — — 240 „ 66 „ 8. Szemler Ferenc — —* — — — — 205 „ 09 „ 9. Soncheit Ferenc — —* — — — — 131 „ 83 „ 10. Hartmann Ferenc — — — — — 92 „ 30 „ 11. Schubert Pál — — — — — — — 85 „ 31 „ 12. Gottl Ferenc — — — — — — — 62 „ 40 „ 13. Schweier János — —• — — — — 58 „ 14 „ 14. id. Török Ferenc — — — — — — 52 „ — „ 15. Gerstenbrein György — — — —■ — 49 „ 72 „ 16. Chladek Ede — — — — — — — 39 „ 93 „ 17. Czur János — — — — — — — 39 „ 93 „ 18. S oly mossy Ignáiz — — — — —• 39 „ 93 „ 19. Thomann Pál — — — — — — — 32 „ 31 „ 20. Schaffer Ferenc — — — — — — 27 „ 02 ,, A közgyűlés megválasztotta a lemondott Berán bíró helyébe Molnár Sámuelt, a nyomtalanul távozott Ballag István, majd Ritter István helyettesjegyző helyére pedig Tassy Morcéit; ez utóbbi kettő szakmáját értő hivatalnok volt már kik a községi közigazgatást megalapozták, a szabályrendeleteket, adó- és egyéb könyveket lefektették, szóval a normális adminisztrációt lehetővé tették. Ezután egy hosszú, meddő küzdelmekben és sikertelenségekben gazdag korszak következett Kispest történetében szinte 1888-ig, teljes 16 évig. E korszakban. bár a lakosság lassan gyarapodik számban, az elöljáróság és a képviselőtestület szakadatlan vádaskodással és pártoskodással minden haladást megakaszt. A lakosság közlekedés közvilágítás és egyéb közmunkák, iskolák létesítését sürgeti. E korszakot Bódy János (Kispest Szentlőrinc II. évfolyam 33—45. számában) a következőkép jellemzi: „Sajnos a közigazgatás körüli bajok csak nem akarnak megszűnni. A jegyzők egymás kezébe ad iák a tollat. A pohrárság elégedetlen az elöljárósággal, kik szerintük a fejlődést akadályozzíik. Nincs olyan bíró aki egy ciklus után helyén tudna maradni. A kedves, intim társadalmi életben természetszerűleg bekapcsolódnak az új települők és akaratlanul is kasztokra robbantják szét azt. A „falut“ fővá^os- szerűen karja kiépíteni mindenki. Minden asztaltársaság ülésezik, minden egyesület forrong mindenki elégedetlen, de senki sem karja beismerni, hogy a házosztály utáni csekély pótadó-jövedelem alig elég a közigazgatás személyi 17*
