Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Kispest
260 / KISPEST kiadásaira, közművekre pedig pótadót emelni senki sem akar. A fejetlenség, mit az egymást sűrűn felváltó jegyzők és bírák nem tudnak megszüntetni, az 1879. szept. 20-án megválasztott inándi Bállá Zádor jegyzősége alatt némileg enyhül. Bár iskolai tanulsága kevés, — a katonaságtól őrmesteri ranggal távozott, — de nagy gyakorlati tapasztalással, ön- fegyelmezettséggel, tapintattal és finom érzékkel tudott hatni a hullámzó pártszenvedélyekre. Jegyzősége ideje alatt — noha a községnek semmi jövedelmet hajtó birtoka nem volt és a sok új ház adómentessége pedig csak csökkentette az adót — mégis sok beruházást végez a nagyközség és a legtöbb kulturális és társadalmi intézménynek alapjait megveti. Az ő jegyzősége idejére esik a község mintaszerű utcahálózatának megállapítása és jelenlegi vízelvezető árkok kiképzése, hidak, utcák nevekkel való ellátása, vízátereszek felállítása, a belső vadvizek levezetése, az első gyógyszertár felállítása, melynek jogát nagy rábeszélésre Hackl József kérte és kapta, az ő idejében létesül az első takarékpénztár; az állami népiskolát ő erőszakolja ki; a községháza építését. mely a mai Városháza földszintjének a nyugati szárnyát képezi, s melynek felavatási ünnepét Földváry alispán és több vármegyei notabilitás jelenlétében 1884 aug. 10-én tartják meg. Az ő utánjárásának eredménye, hogy a keresk. miniszter hetivásárokat engedélyez Kispestnek, annak helyéül a községház előtti Petőfi-teret és később a Kossuth-teret jelölik ki. Mindezek dacára a kispesti települések csak nem indultak meg olyan mértékben, hogy a mai Kispest egész területére elkészült utcahálózat lakóházakkal beépíttessék. A házak csak nagy ritkásan — mint Bódy írja — puskalövésnyire állnak egymástól, a külső területeken a kilométeres hosszúságú utcák legtöbbjében egy, két, sőt sokban egyetlen ház sem épült az első 15—20 évben. Az 1880-iki általános népszámlálás Kispesten még csak 1820 lakost talál. Ezek élete tengődés. A közlekedés lassúsága (fél nap kellett a fővárosba be- és viszautazásra), a kereskedelem hiánya, de legfőképpen a közegészségügy rendezetlensége nem igen csábították a települőket. 1887-ig nem volt orvosa Kispestnek. Ekkor választották meg dr. Nagy Károlyt, aki aztán életcéljául tűzte ki Kispest egészségügyének rendezését és lelkesedéssel fogott Kispest úri társadalmának kialakításához nem csekély sikerrel. Nagy Károly előtt egy évig egy ideiglenes orvas. Lux Károly dr. töltötte be a községi orvosi tisztet, elődjáről, Bicó Benjáminról az a hír keringett,^ hogy nincs is orvosi képesítése, mit drasztikus orvosi gyakorlata meg- erősíten látszott (katonai sebész volt). Kocsmában fogadta a betegeket, már akikben bizalmát képes volt felkelteni. Igaz, hogy a tiszteletdíj, mit a községtől kapott (egy szoba-konyhás lakás. 120 frt. évi fizetés és 40 krajcár beteglátogatási díj) sem volt olyan, melyre képesített orvost lehetett volna kapni. 1888- ban a szentlőrinci téglagyár, minthogy a kátyus Üllői-úton, szinte lehetetlenné vált a tégla beszállítása Budapestre, engedélyt kapott egy kes- kenyvágányú iparvasútra. A vasút csakhamar megépült s két óránként indított egy-egy járatot, A teherkocsikhoz két személykocsit is kapcsoltak, ez csakhamar rendszeres személyközlekedést teremtett Szentlőrincen, Kispest és Budapest között. Ettől kezdve vasár- és ünnepnaponkint sűrű rajokban sok budapesti kiránduló keresi fel Kispestet, mind több és több ember kap kedvet a letelepedésre és kertes családihő: építésére. A téglaszállító kisgőzös, a „Maki“, ahogyan a jókedélyű kispestiek elnevezték, nemsokára abbahagyja a téglaszállítást, s mint jól jövedelmező vállalkozás, tisztán személyszállító eszközzé válik. Sőt a 20 krajcáros szállítási díjat 1 krajcárral emelni és a bérletjegyeket törölni próbálta. Erre azonban a kispestiek bojkottálták a „Mukit“. A nép kövekkel h^jigálta meg a kupékor az asszonyok a sinekre feküdtek. Egyidejűleg megindul a tárgyalás a község elöljárósága részéről egy bérkocsi vállalattal. Erre a vasúttársaság is észbekap és visszaállítja a régi árakat. A letelepedések azonban annyira felszaporítják Kispest lakosságát, hogy néhány év múlva a keskenyvágányú gőzvasút sem képes már a forgalmat lebonyolítani. 1889- ben Hegedűs Béla ügyvédet választják meg községi bírónak. Bállá Zádor jegyző — ki megszokta, hogy a község vezetésében az ő szava döntsön — nehezen tudja megszokni a nagy jogi tudással rendelkező, épp ezért a saját lábán járó bíró gyámkodását. Örömmel veszi hát 1891-ben a soroksáriak meghívását, elhagyja Kispestet. A kispestiek megtanulták, hogy a magasabb képesítésű vezetők mennyire nagyobb hasznára vannak a község igazgatásának. Bállá távozásával helyére a jeles jogtudóst, Kecskemét volt kir. ügyészét, a Magyar Tudományos Akadémia tagját, Madarassy Lászlót választják meg jegyzőnek. Madarassyt a vármegye alispánja, Földváry Mihály küldi Kispestre rendet csinálni. Madarassy nagy idealizmussal fog feladatához. A kedélyeket lecsillapítja, szép programmot dolgoz ki a nagyra hiva-
