Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)

Kispest

258

KISPEST

a 70-es években parcellázta és házhelyeknek eladta. E terület Kispest mag- vával egyidejűleg épül, függetlenül Kispesttől, s tulajdonosáról Törökfalvá- nah nevezik nemcsak a kispestiek, de az ekkor készült tréképek és lexikonok is. Ma csak a Török-utca őrzi alapítójának emlékét. Özvegyétől, Törökné Nébfürt Saroltától vette a község a mai Kossuth-téri piacot és a polgári fiúiskola hatalmas telkét, az egykori Sárkány-utcán túl, Erzsébetíalva felé sem a mai kispesti területen, sem a mai Wekerletelepen egyetlen ház sem volt még akkor. Ez utóbbi területnek, mintegy 200 holdnak Sárkány József ügyvéd, Sárkány kúriai bíró atyja volt a tulajdonosa s rajta bolgár- rendszerű kertészetet űztek fa viskókban élő kertészek; éppígy nem állt egy ház sem a mai Kispest Vas Gereben-utcán túli részén, melynek Cséry Lajos volt a birtokosa s melyet Bódy János mérnök parcellázott fel a 900-as évek elején.

Mindaz, ami eddig történt Kispest kialakulása körül, csak ideiglenes szervezési kísérlet, előkészítés volt, mert a vármegyei közgyűlés is alig vett tudomást az 1871. július 11-iki megalakulásról, tisztviselők megválasztásáról stb. 1873 július 20-án Tassy Kálmán, ez alkalomból kiküldött főszolgabíró elnöklete alatt alakul meg tulajdonképpen végérvényesen Kispest község, az 1871. évi KV III. t.-c. rendelkezésének megfelelően. Az ez alkalommal tartott közgyűlésen a főszolgabíró megállapítja először a virilistákat, a legtöbb adót fizetők közül számszerint tizet: 1. Lónyay Menyhért, 2. Egert József, 3. Rózsa Lajos, 4. Spiegl Bernét, 5. Oberfrank Antal, 6. Weidinger Nándor, 7. Weidin- ger György, 8. Ott Mihály, 9. Mózer Mihály és 10. Kreisz György személyében. A község egybegyűh lakossága pedig megválasztja köz,felkiáltással az első tíz képviselőt: 1. Horváth András, 2. ifj. Pencz József, 3. Bürger Antal,

4. Lukács István, 5. Fasching Vencel, 6. Jankó Zsigmond, 7. Formanek Ferenc,

8. Renner József, 9. Pancz Hermann és 10. Vörös Antal kispesti lakosok személyében.

Az elnöklő főszolagbíró a jegyzőkönyv szerint a képviselőtestületi tagok .,újból“ való megállapítását rendelte el. Ez a kitétel okozott kételyt eddig arra nézve, hogy 1871-től, vagy 1873-tól számítható-e Kispest község megalakulása, mert az líj választás csak az 1871-ben tartott választásra vonat- kozhatik. Igaz, hogy 1873-ban nem az 1871-ben választottakat választották újra. Inkább az deríthető ki ebből az újraválasztási formából, hogy Kispest elöljáróságának első alakulása éppen az 1871. évi XVIII. t.-c. országgyűlési tárgyalása alatt folyt le. Az új községi törvény végrehajtása időbe került s a vármegye sok ú.j feladat között csak 1873-ban foghatott a két év óta húzódó Kispest község megszervezéséhez. Ez azonban nem ok arra. hogy Kispest község születését ne 1871 január ll-i.ki. első alakuló közgyűlésétől számítsák.

Két hét múlva, 1873 február 2-án tartja meg Kispest törvényesen és véglegesen megalakult képviselőtestülete első közgyűlését, amelynek első teendője volt a községi bíró megválasztása. A választás Berán Antalra esett, kit egyúttal a község pénztárosi teendőivel is megbíztak. E gyűlés Csér.u Lajost, Lőrinc és Kispest legnagyobb birtokosát tiszteletbeli esküdtnek választotta. Szentlőrinc legvagyonosabb polgárának tiszteletbeli eskküdté választása első mozzanatnak tekinthető Szentlőrinc pusztának Kispesthez való csatlakozásában, mely 1873 december 9-én meg is történt. A kispesti képviselőtestületnek e napon tartott ülésén terjesztette elő Berán bíró a szentlőrincpusztai lakosok nyilatkozatát, melyben Vecsés község közigazgatásából a közelebb fekvő nagyobb és gyorsabb fejlődés előtt álló Kispesthez való csatlakozást kívánják. A képviselőtestület örömmel fogadta a csatlakozást. A vármegyénél is elő volt készítve az ügy, mert alig egy hónap múlva, január 10-én Bellay István jegyző már bejelentette a község képviselőtestületének hogy Pestvármegye törvényhatósági közgyűlése 1873. évi 313. számú határozatával jóváhagyta Kispest képviselőtestületének azt a határozatát, mellyel magát nagyközségnek nyilvánította, s szervezési szabályrendeletét is. 1875 január 24-én pedig bejelentette a közgyűlésnek, hogy a vármegye 1874 november 17-én kelt végzésével Pusztaszentlőrincnek Vecsés községtől való elszakadását tudomásul vette s azt jóváhagyta.

Az 1873 december 9-iki közgyűlésnek jegyzőkönyve Kispestnek még egy más területben és lélekszámban jelentékeny szaporodásáról is számot ad. Kimondotta e napon u. i. Törökfalvónak Kispesthez való csatlakozását is, mert „e Puszta résznek Török részrőli csatlakozása iránt, különösen azon okból, hogy már eddig is — noha nem törvényesen — közigazgatásilag és törvénykezésileg is idetartoztak“ — nem merült fel semmi akadály.

Kispest törvényes intézkedésekkel területileg is lélekszámban is csaknem megháromszorozódott, de sem területét, sem lakosainak számát pontosan meghatározni nem lehet ez időben. Galgóczy 1877-ben, 3 évvel később