Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)

Kispest

KISPEST 257 bizony eeker a (kirándulókat nem igen biztatta letelepülésre ez a kispesti közlekedési ügy. Kiüt csakhamar a jegyzőválság is. Gyöngyösi Alajos ideiglenes jegy­zőt 1872 január 15-én 3 liavi ikegydíj megszavazása mellett menesztik. A já­rási főszolgabíró, Bellágh Imre, a későbbi vármegyei főügyész, Bellán Ist­vánt küldi ki ideiglenes jegyzővé. Ugyanez évben adnak engedélyt az első mészárosnak, mert a sertés- és húsvágásra, továbbá az első ital méréssel összekötőit vendéglőre Bauer Ede szatócsot hozzák felsőbb helyen javas­latba. Ez utóbbi engedély körül azonban nagy pörösködése támad az ideiglenes szervezettel működő kisközségnek, amellyel az országgyűlésig akarnak menni ; a jogaikra féltékeny kispestiek. Ugyancsak 1872 február 25-én délután ment j végbe érzékeny beszédek kíséretében a temető beszenrelése, melyet Tamásfy Mátyás haraszti plébános vitt véghez. Az ideiglenesen megalakult Kispest község egyházkormányzatilag Soroksárhoz tartozott, mint .annak leányegy­háza. A hivők, a kispesti első polgárok áldozatkészségben méltók patrícius! szerepükhöz. Pénze a községnek akkor sem volt, mert kevés volt a ház, a lakos. Úgy segítenek tehát magukon, ahogy tudnak. Kölcsönt kérnek, az ideiglenes köz­ségház lakbérére, temető-felszerelését közadakozásból hozzák össze. Az első köz­ségi kölcsönt, 150 frt.-ot a három parcellázó földesúrtól, Egertől, Bózsa és Hereiektől kérik, kik a mai távlatból a gyermekjátéknak látszó „községesdit“ minden eszközzel előmozdítják, hiszen az ő érdekük, hogy a telepítés mielőbb kiterjedjen s a hatalmas pusztai terület belső házhelyekké váljon. Megadják a kölcsönt részletfizetés mellett. Ingyen adják a cseperedő községnek a temető területét is. A temetőbe a keresztet Szabó Pál ácsmeser, ahhoz a feszületet Udvardy János, a kereszt tetejére az esőmentő bádogot Vustlich Mátyás, többen pénz, képet és csengetyűt adnak a városháza berndezéséhez, Egertek 100 frt.-ot, Herrich a királyi pár arcképeit, Fischer Antal egy faliórát adnak a községházának. 1872 szeptember 22-én megállapítják az utcák neveit, melyekben már sűrűn, vagy ritkásabban lakóházak állnak. Galgóezy előbb említett müvében az öt évvel későbbi (1877-iki) állapotokról azt írja, hogy „Kispest alakzata több egyenes és széles, hosszába és keresztbemenő utcával egészen szabályos, középütt egy nagy térrel (Templomtér), melyből a fő-utcák széjjelsugárzanak. A házak eleje sík helyen akácfával kiültetett. Épületeinek anyaga többnyire kő és tégla, azután ezekkel vegyes vályog. De van kevés számban tiszta vályog és vert fal is. A tető túlnyomóan cserép, csak kismértékben fazsin­dely. Az építési modor városias, csinos. E községnek gyors és szép ki fejlésre lehet kilátása. Budapest körül a pesti határon kívül mostanában keletkezett új telepek közül a legsikerültebbnek látszik. Azonban most (1877) ez is nagyon megérzi a pénztelenre változott idők beállását, mely körülmény meg­akasztotta és visszavetette fejlődésében, miután sokan, akik telket vásároltak és építkezni kezdtek, adósságba keveredvén, összébbszorulni, vagy szerzemé­nyüket eladni kénytelenek.“ Az 1872 szeptember 29-iki ülés jegyzőkönyvéből megtudjuk, hogy mely utcák álltak ekkor már Kispesten. Ezen ülésen kaptak nevet az Üllői-útra merőleges utcák: 1. Rákóczi-, 2. Hunyadi-. 3. Báthory-, 4. Kisfaludy-, 5. Fő­utca, 6. Batthyány-, 7. Petőfi-, 8. Nagy Sándor-, 9. Árpád-, 10. Kossuth-, 11. Zrínyi-, 12. Jókai-, 13. Rózsa-utca; az Üliői-úttal párhuzamos utcák: 14. Géza-, 15. Kiss Ernő-, 16. Egert-, 17. Lőrinc-utca. Az előbbiek, ma is ugyan­azon néven szerepelnek, míg az Üllői-úttal párhuzamos utcák részben más nevet, részben más elhelyezést kaptak, e közlésből megállapítható hogy Kis­pest 872-ben Pest felől haladva az Üllői-út jobboldalán a mai Rákóczi-utcával kezdődött és a Rózsa-utcával végződött. Ez képezte Kispest magvát, ehhez illeszkedtek később a többi utcák, melyek két térből, a községháza előtt lévő Petőfi-térből és a Fő-utca (ma Horthy Miklós-út) közepén kihagyott templom­térből indultak ki a további település és építkezés során. Kispest ezen mag- vával szemben az Üllői-út baloldalán a Wekerle-utcától Szentlőrincig egyet­len ház: az 1880-ban épült s a Bocskay-utcában az utcavonalával ma is dacoló Briicklerné-féle majorház áll. Épp így teljesen üres volt az Üllői-út jobb olda­lán a határúitól a Rákóczi-útig terjedő szakasz, mely szántóföldekből állott, egyetlen ház nélkül. Ezt a háromszögű földdarabot először a Lottáge társaság bírta, majd ennek bukása után Krausz Mayer nevű polgár vette meg. Leg­utóbb pedig Varjú Kálmán, Vadász Márton és Édelmann József dr. szerezték meg és parcellázták fel házhelyeknek. Az Üllői-úti csárdától kezdve, az Üllői-út baloldalán a Kossuth-térig, illetőleg a Wekerle-utcáig terjedő terü­letnek egyetlen tulajdonosa Török Ferenc volt, ki e háromszögalakú tömböt. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom