Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Kispest
KISPEST 257 bizony eeker a (kirándulókat nem igen biztatta letelepülésre ez a kispesti közlekedési ügy. Kiüt csakhamar a jegyzőválság is. Gyöngyösi Alajos ideiglenes jegyzőt 1872 január 15-én 3 liavi ikegydíj megszavazása mellett menesztik. A járási főszolgabíró, Bellágh Imre, a későbbi vármegyei főügyész, Bellán Istvánt küldi ki ideiglenes jegyzővé. Ugyanez évben adnak engedélyt az első mészárosnak, mert a sertés- és húsvágásra, továbbá az első ital méréssel összekötőit vendéglőre Bauer Ede szatócsot hozzák felsőbb helyen javaslatba. Ez utóbbi engedély körül azonban nagy pörösködése támad az ideiglenes szervezettel működő kisközségnek, amellyel az országgyűlésig akarnak menni ; a jogaikra féltékeny kispestiek. Ugyancsak 1872 február 25-én délután ment j végbe érzékeny beszédek kíséretében a temető beszenrelése, melyet Tamásfy Mátyás haraszti plébános vitt véghez. Az ideiglenesen megalakult Kispest község egyházkormányzatilag Soroksárhoz tartozott, mint .annak leányegyháza. A hivők, a kispesti első polgárok áldozatkészségben méltók patrícius! szerepükhöz. Pénze a községnek akkor sem volt, mert kevés volt a ház, a lakos. Úgy segítenek tehát magukon, ahogy tudnak. Kölcsönt kérnek, az ideiglenes községház lakbérére, temető-felszerelését közadakozásból hozzák össze. Az első községi kölcsönt, 150 frt.-ot a három parcellázó földesúrtól, Egertől, Bózsa és Hereiektől kérik, kik a mai távlatból a gyermekjátéknak látszó „községesdit“ minden eszközzel előmozdítják, hiszen az ő érdekük, hogy a telepítés mielőbb kiterjedjen s a hatalmas pusztai terület belső házhelyekké váljon. Megadják a kölcsönt részletfizetés mellett. Ingyen adják a cseperedő községnek a temető területét is. A temetőbe a keresztet Szabó Pál ácsmeser, ahhoz a feszületet Udvardy János, a kereszt tetejére az esőmentő bádogot Vustlich Mátyás, többen pénz, képet és csengetyűt adnak a városháza berndezéséhez, Egertek 100 frt.-ot, Herrich a királyi pár arcképeit, Fischer Antal egy faliórát adnak a községházának. 1872 szeptember 22-én megállapítják az utcák neveit, melyekben már sűrűn, vagy ritkásabban lakóházak állnak. Galgóezy előbb említett müvében az öt évvel későbbi (1877-iki) állapotokról azt írja, hogy „Kispest alakzata több egyenes és széles, hosszába és keresztbemenő utcával egészen szabályos, középütt egy nagy térrel (Templomtér), melyből a fő-utcák széjjelsugárzanak. A házak eleje sík helyen akácfával kiültetett. Épületeinek anyaga többnyire kő és tégla, azután ezekkel vegyes vályog. De van kevés számban tiszta vályog és vert fal is. A tető túlnyomóan cserép, csak kismértékben fazsindely. Az építési modor városias, csinos. E községnek gyors és szép ki fejlésre lehet kilátása. Budapest körül a pesti határon kívül mostanában keletkezett új telepek közül a legsikerültebbnek látszik. Azonban most (1877) ez is nagyon megérzi a pénztelenre változott idők beállását, mely körülmény megakasztotta és visszavetette fejlődésében, miután sokan, akik telket vásároltak és építkezni kezdtek, adósságba keveredvén, összébbszorulni, vagy szerzeményüket eladni kénytelenek.“ Az 1872 szeptember 29-iki ülés jegyzőkönyvéből megtudjuk, hogy mely utcák álltak ekkor már Kispesten. Ezen ülésen kaptak nevet az Üllői-útra merőleges utcák: 1. Rákóczi-, 2. Hunyadi-. 3. Báthory-, 4. Kisfaludy-, 5. Főutca, 6. Batthyány-, 7. Petőfi-, 8. Nagy Sándor-, 9. Árpád-, 10. Kossuth-, 11. Zrínyi-, 12. Jókai-, 13. Rózsa-utca; az Üliői-úttal párhuzamos utcák: 14. Géza-, 15. Kiss Ernő-, 16. Egert-, 17. Lőrinc-utca. Az előbbiek, ma is ugyanazon néven szerepelnek, míg az Üllői-úttal párhuzamos utcák részben más nevet, részben más elhelyezést kaptak, e közlésből megállapítható hogy Kispest 872-ben Pest felől haladva az Üllői-út jobboldalán a mai Rákóczi-utcával kezdődött és a Rózsa-utcával végződött. Ez képezte Kispest magvát, ehhez illeszkedtek később a többi utcák, melyek két térből, a községháza előtt lévő Petőfi-térből és a Fő-utca (ma Horthy Miklós-út) közepén kihagyott templomtérből indultak ki a további település és építkezés során. Kispest ezen mag- vával szemben az Üllői-út baloldalán a Wekerle-utcától Szentlőrincig egyetlen ház: az 1880-ban épült s a Bocskay-utcában az utcavonalával ma is dacoló Briicklerné-féle majorház áll. Épp így teljesen üres volt az Üllői-út jobb oldalán a határúitól a Rákóczi-útig terjedő szakasz, mely szántóföldekből állott, egyetlen ház nélkül. Ezt a háromszögű földdarabot először a Lottáge társaság bírta, majd ennek bukása után Krausz Mayer nevű polgár vette meg. Legutóbb pedig Varjú Kálmán, Vadász Márton és Édelmann József dr. szerezték meg és parcellázták fel házhelyeknek. Az Üllői-úti csárdától kezdve, az Üllői-út baloldalán a Kossuth-térig, illetőleg a Wekerle-utcáig terjedő területnek egyetlen tulajdonosa Török Ferenc volt, ki e háromszögalakú tömböt. 17
