Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)

Kispest

254

KISPEST

nevét beírta a XIX. század mágnás-jótevői közé. Széchenyi István gróf pél- lájára ő is jelentékeny összeget adott a Magyar Tudományos . Akadémia

alapításához.

III. Antal herceg 1841-ben halt meg. Halálával kihalt a mesés pályájú család férfiága, az óriási vagyon megingott, úgy hogy a leányági örökösök gróf Viczayak, kik a gödöllői uradalmat 1851-ben a monarchia egyik leggazdagabb emberének, a görög eredetű, dúsgazdag levantei kereskedőnek. báró Sina Györgynek adták el. Sina György 1. Ferenctől magyar nemességet (hodosi és kizdiai) és báróságot kapott. Egyébként Széchenyi Istvánnak hűséges munkatársa, s a Lánchíd felépítésében nagy része volt. Neve az alapítók között ma is olvasható a Lánchíd egyik emléktábláján. Fia, Simon báró nemzeti intézményeinknek (Magyar Földhitelintézet, Köztelek, Nemzeti Múzeum, Kereskedelmi Akadémia, Nemzeti Színház, Lipótvárosi Bazilika stb.) alapításában fejedelmi adományokkal vett részt.

Báró Sina Simon a Hatvani, Gödöllői és Szentlőrinc-pusztai uradalmat 1864-ben 7,800.000 forintért eladta a belga „Banque de Credit foncier et indus- triel“-nek. Ezzel kezdődik ennek a területnek különféle célokra való felparcellázása.

Mielőtt ennek az óriási birtoknak kisebb részekre való tagozódásáról és az ezeken ina virágzó lakótelepeknek, elsősorban Kispestnek kialakulásáról szólnék, vessünk egy pillantást azon részeire is, melyeknek területén ma Pesterzsébet, Kispest megyei városok és Pestszentlőrinc községek alakultak.

Az egykorú források közül csupán Galgóczy Károly Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye monográfiájában találunk nyomokat ezen terület egyes részeinek akkori állapotáról. 1877-iki kiadásának elszórt adataiból rekonstruálhatjuk, hogy a soroksári Dunaágtól nyugat-keleti irányban Kőbánya keleti széléig, másrészt a mai Pesterzsébet és Budapest, majd ehhez csatía- kozólag Kispest és Budapest határain húzódó Határút és folytatólag csatlakozó Mátyás király-úttól húzott egyenes vonaltól délkeleti irányban a mai Pestszentlőrinc nagyközség Vecsés község határáig (a Csirkefogó erdőig) elterülő kevéssé szabályos négyszögű területen, a múlt század hatvanas, hetvenes éveiben, az előbb említett belga bank parcellázásai nyomán egyes merész vállalkozók bizonytalan jövőjű percellázásokat kezdenek, a főváros drága bérkaszárnyáiból kertes családi házakra vágyakozó kisemberek számára.

A Duna közelében a Gubacsi pusztán 2465 kát. hold területet egyes vállalkozók és konzorciumok megvesznek a belga banktól s házhelyeknek kiparcellázzák. A Gubacsi pusztából a Dunához közel fekvő egyik csoport 179 drb. 300 négyszögöles házhelyet egy 1868-ban megtartott árverésen, nagyobbrészt budapesti lakosok, megveszik, maguk közt szétosztják és a rajtuk épített házakkal alapját vetik meg Erzsébetfalvának, a mai Pesterzsébetnek.

1870-ben egy másik konzorcium Pesterzsébet irányában, de a Dunától távolabb, Pesterzsébet és Kispest között, 219 drb. 300 négyszögöles hellyel megalapítja Kossuthfalvót.

Mindkét telep közigazgatásilag Sorokság anyaközséghez tartozott. 1897-ben mindkét telep önállósíttatott és Erzsébet falva nagyközséggé szervezhetett, a világháború után Pesterzsébet nevet vette fel.

Szentlőrinc puszta területe, mint említettük, már Zsigmond király idejében kulturált telep lehetett, másként nem adhatta volna a gavallériájáról híres császár-király feleségének, Cilley Borbálának nászajándékul. Szentlőrinc puszta határa a vecsési határtói Pest határáig terjed, 6300 hold területtel. A Grassalkovichok kezelésében a XVIII. század közepétől a XIX. század közepéig mintaszerű gazdálkodás folyt itt. Szépen faragott határkövei, melyek Kispest és Budapest határán ma is láthatók, főúri allűrökre vallanak. A XIX. század elején nagy vadaskertje, vadaserdeje terült itt el a Budapest—szolnoki vasútállomás környékén, ezek azonban az 1848-iki szabad sagbare idején elpusztultak. Az egész nagybirtok több majorra oszlott, melyek mintaszerű bérgazdaságot folytatlak. Az uradalmi főmajorban 30 különböző főépület állott; kastély, gazdasági épületek, középütt a Grassalkovich herceg által Szentlőrinc tiszteletére épült kápolna foglal helyet, alatta sírbolt^ Nem messze ez épületektől, a major legkiemelkedőbb pontján, a Pestszentlőrinciül Soroksárpéteribe vezető úton a mai napig fennmaradt nevezetes Gjoriett áll, ezt III. Antal herceg építtette, a Napoleon uralmát felszámoló 1815-iki bécsi kongresszus (Szentszövetség) fejedelmi vendégei: /. Ferenc császár, Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király tiszteletére. Grassalkovich herceg fényes ünnepségeket, Ferenc császár hadgyakorlatot rendez a fejedelmi vendégek tiszteletére. Ez utóbbit a mai napig fennálló Gloriettből néz-