Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Kispest
KISPEST 255 ték végig. Nagy szerencsié tlenség vet árnyékot e parádéra, a Pestről kiser ellett kíváncsi tömeg- nem veszi észre a szédítő huszárattakot, mely a domb túlsó oldaláról vágtat egyenesen a tömeg felé. Tizennégy halott, sok sebesült maradt a csatatéren. Ez azonban nem volt ok arra, hogy Európa uralkodói tovább ne mulassanak. A fejedelem előtt elvonultatják a .herceg 5000 darabból álló ménesét, 10.000 darabból álló gulyáját és 100.000 darabot kitevő birkanyáját. Ökörsütés, népünnepély folyik délután a lőrinci birtokos akkori bérlője' Meyerffy rendezésében. Vénasszonyok dísztelen versenyfutása fejezi be a népünnepélyt, melynek végén az öreg anyókák összeverekednek a versenydíjakon az akkori kor Ízlésének megfelelően. Á XIX. század elején a Szentlőrinci uradalom bérlői közül kiemelkedik ; Meyerffy Ferenc, a mai nap is fennálló s róla elnevezett „Ferihegyi“ bér- j gazdaság tehenészet alapítója, ki a század első negyedében a lőrinci pusztát gyönyörűen befásítja, mely fásítást a későbbi tulajdonos, Cséry Lajos folytatta," úgy hogy Kispest megalakulása idejében a Budapest—szolnoki megyei utat gyönyörű kettős hársfasor szegélyezi, az egyes dűlőket jegenyesorok szegélyezik és az egész vidéket sűrű, nagy erdőfoltok borítják. Ezeknek ma már csak az emléke él a még életben maradt kispesti ősilakókban, kik sokszor emlegetik ennek a vidéknek tájképi szépségeit. A legutoljára kiirtott ilyen erdőcsoport a leszerelt Lipták-vasgyár környékét, a mai Vas Gereben- és Rózsa-utca területén fekvő ,,Hattyúsziget“-et borította. Ezt a szigetet a 70-es években élelmes vendéglős egy hidacskával megközelíthetővé tette, a vadvizeken át, négy hattyút bocsátott a mocsaras erekbe, innen ragadt reá a Hattyusziget elnevezés. A fásítások sikerrel kötötték meg a Gubacsi puszta futóhomokját, mely a mindinkább terjeszkedő Budapest külső utcáit befújta. Ez ellen a főváros a XIX. század elején a híres Zsigmondy nevű kútfúró mérnökkel egy, a Dunától Kőbányán túl terjedő véderői telepíttetett a főváros déli és keleti határán. Ezen véderdők sarjaiból több részlet még ma is fennáll Budapest. Pesterzsébet és Kispest Határán, noha a kommunizmus alatt az utolsó szálig kivágták. A belga bank parcellázása nyomán megindult az egykori arisztokratikus Szentlőrinc pusztai uradalom kisebb érdekcélokra való feldarabolása. A mezőgazdasági művelésre alkalmas majorok eladattak, a főváros közelébe eső alkalmas területeket az Üllői út mentén Herrick Károly miniszteri tanácsos, oki. mérnök, gróf Lónyay Menyhért pénzügyminiszter és felesége Kappel Emilia, Rózsa Lajos ügyvéd, Eggert József mérnök, Cséry Lajos, Lónyay ügyvédje (ki birtokai javarészét Lónyay Menyhérttől ügyvédi honoráriumképpen kapta) vették meg. Az utóbbi 2600 holddal, Lónyay 1000 holddal szerepel a Lőrinc-pusztai birtokosok között. Ezeket azután felparcellázták házhelyekre és kisebb darabokban tovább adták. Az uradalom középpontját. Gödöllőt, a 100 szobás kastéllyal, melyet Grassalkovich Antal herceg 1741— 47-ben építtetett az akkor uralkodó franciás stílusban, és a hozzátartozott 18.415 hektár területű uradalommal a magyar állam vette meg, az 1868. évi V. t.-c. felhatalmazására, és 1. Ferenc József királynak mint magyar királynak koronajavat, koronázási ajándékul adta. A Lőrinci uradalom új birtokosai közül Lónyay Menyhért grófnak köszönheti a mai Pestszentlőrinc a Budapest-szolnoki vasútvonalon felépített vasúti személy- és teherpályaudvart. Lónyay e pályaudvar környékén Herrich Károly miniszteri tanácsos tervei szerint nyaraló mintatelepet létesített 100 hold felparcellázásával, melyeket az akkori idők országos kiválóságai (a többi között báró Eötvös Lóránt, Brázay Kálmán nagykereskedő, Országh Sándor képviselő. Havas Imre kir. főügyész-helyettes stb.) vettek meg nyaralóknak. Ezek a nyaralók ma is fennállanak s Pestszentlőrincnek legszebb részét teszik. A kispestieket legközelebbről Cséry Lajos, Herrich Károly, Egert Jó- szef, Rózsa Lajos, Sárkány József ügyvéd és Török Ferenc szatócs birtokrészei érdeklik, mert az ezek által parcellázott területen épült fel a mai Kispest. Mándi Bállá Zádor, Kispest egykori érdemes főjegyzője (1879—1891.) írja egy, 1897-ben megjelent díszalbumban (Rudolf-emlékalbum): „Herrich Károlyé az érdem, hogy Kispest létesült és amerikai gyorsasággal fejlődik. Ö volt, ki 1869. évben birtokának egyik részét szabályos utca és házhelyekké alakította és áruba bocsátotta. A koronációs évek alatt köztudomásúlag minden lendületet nyert. A budapesti iparosok örvendetes módon gyarapodtak. Szokatlan volt reájuk nézve a pénzbőség és örült, aki a kispesti házhelyekből vehetett. 1870. évben épült az első ház, melyet néhány év alatt száz és száz épület és kert alakítása követett, úgyhogy ma, e még csak gyermekéveit élő községben 1500 ház, 1200 lakos található“.