Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Pesterzsébet
PESTERZSÉBET 179 »égért, mellyel a nekem szánt telek ügyében merénylett eszmémet elfogadta. Hogy kire essék a választás? ehhez hozzá,szólani még a legtávolabbról sincs igényem. De minthogy Ön engem egy oly nemével a gyöngédségnek, melyet igen nagyra becsülök, saját jócselekedetének részesévé óhajt avatni, nem tartozékodon kijelenteni, hogy választását igen szerencsésnek tartom, azt feltétlenül helyeslem s az adományozáshoz szándékolt kikötésekhez, a mennyiben nevemre vonatkoznak, teljes készséggel adom beleegyezésemet. A szeretetnek Istene áldja meg Ont jóságáért legjobb áldásaival. Tartson meg szíves emlékezetében s fogadja érzékeny hálámat a jóakaratért, melylyel elhalmozott. Maradóik állandóul barátja Kossuth Lajos“ A Kossuth-telekkel azonban nemsokára baj történt. Biroy a parcellázott telkekre a vételárral részben adós maradt, sőt midőn Biroy ellen 1876. évben a csődöt elrendelték, a Kossuth-telek is bírói árverés alá került. Ekkor érdekes esemény történt. A törvény tiltja az árverelők összejátszását és ennA dacára Löwy Mór az összes hitelezőkikel és Biroyval egyetértve, hogy .megakadályozza a Kossuth-telek idegen kézre jutását, — 5 frt-ért megvette a Kossuth- telket és azt nyomban 10 írtért özv. Sebess Emilné Sz. Jankó Rizának, a 48-as honvédőrnagy özvegyének eladta. Özv. Sebess Emilné a Kossuth-telket 1892 okt. 1000 írtért eladta Szabó Zsigmond és nejePolacsek Erzsébet és Gallé István és neje Dezső Viktória budapesti lakosoknak. A 48-as honvédőrnagy özvegye azonban biztosítani kívánta azon kegyeletteljes emlékeket, amelyek ezen telekhez fűződnek és ezért az adásvételi szerződés 2-ik pontjábamkikötötte a következőket: .,2. Nevezett vevők a fentebb leírt birtokot a fent kitett vételárért átveszik, mely vételárnak teljes lefizetését vevők azonnal eszközük és eladó ezen szerződés aláírásával a lefizetést nyugtatta; feltétlenül kiköttetik, hogy azon esetben, ha a vevők e telken házat építenek, a ház falába helyezett kőre „Kossuth-telek“ felirat tétendő örök emlégül. Ezen kőlap költségeinek fedezésére a vételárból öt forint visszatartatik.“ A pestvidéki törvényszéknek, mint telekkönyvi hatóságnak 15435—92. tk. számú végzésével a Kossuth-telekre, amely az újonnan nyitott erzséhetfalvai 805. sz. telekkönyvi betétbe a t 1. sor. 4015 helvr. szám alatt átvitetett. — ezen kikötmény be is kebeleztetett. Azóta a 4015. helyrajzi számú ingatlant hat részre felosztották és különböző feleknek eladták. Ez Kossutbtalva n’^plaoításának hitess története. A 70-es években Fischer J., Gráner Sándor, Englert József járultak hozzá parcellázásaikkal a telep gyors fejlődéséhez. Az alapítást követő három évben az építkezés rohamosan megkezdődött és mint első építkezők Szikrássy Alajos kir. törvényszéki tisztviselő és Török Flóris honvéd százados iá-rtciV elől a ;ó példával. A telep gyors fejlődését a közlekedési eszközök teljes hiánya és az országos mostoha pénzügyi viszonyok korlátozták. A telep mindezek dacára annyira fejlődött, hogy már az 1874. évben Soroksár anyaközségtől előljárósági kirendeltséget kapott s ezen kirendeltség látta el a helyhatósági elöljárói teendőket. A telep első elöljáróiul Tóth Kálmán mérnök, mint helyettes bíró. Weisz Lipót, Kaltenecker József és Máger József, mint esküdtek választattak meg. A telep lakói már ezen időben iskolát is tartottak fenn. Az 1875. évben Tóth Kálmán a telepről elköltözött, helyére Weisz Lajos választatott meg helyettes bíróvá. Az új helyettes bíró Török Flóris és Kaltenecker Józseffel karöltve buzgólkodtak azon, hogy a telep vallás- és közoktatás ügye rendeztessék. Nevezettek eredményes buzgóíkodásn. folytán az 1876. évben épült fel a régi templomtéren a kápolna. Ugyancsak az 1876. évben ajándékozta Móricz Pál az erzsébetfalvai köztemetőt. Az 1876. évben halt meg a község egyik alapítója, Hitel Márton, ki az első iskolatelket és a ref. egyház részére a templomteret ajándékozta. Az 1877. évben úi elöljárói választások elletvén meg. helyettes bíróvá Kaltenecker József, elöljárókká Pók Ignác, Pecker Károly, Máger József, Bazsics János és Horcher Ignác választattak meg. A telep elöljárósága az 1877. évben a közlekedés érdekében a Hitel Márton utcában (inai Kossuth Lajos-utca) a patak fölé kőhidat építtetett. Már az 1877. évben felépült a telep első iskolája a Hitel Márton által ajándékozott telken, teljesen közadakozásból. 12*
