Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Pesterzsébet
180 PESTERZSÉBET Az 1879. évben az elöljáróság elhatározta, hogy úgy Erzsébetfalva, mint Kossuth-falva telepek vagyona külön, önállóan kezeltessék. Ezen időben a telepnek 333 tizenhat éven felüli és 173 tizenhat éven aluli lakosa volt. A lakóházak száma 95 volt, három gyárral és 25 gazdasági épülettel. CM Az 1880. évben Pók Ignác és Tollner Jakab elöljárók megvették a régi 'ségliáz telket, (amelyen a jelenlegi Kossuth Lajos- u. és Széchenyi-utsa sarkon levő áll. polgári iskolai épuiet áll) 615 négyszögölet 100 törtért. Hitel Márton örököseitől. Ezen elöljárók, élükön Suda Jánossal fásították az utcákat, szorgalmazták a zimonyi MÁV vasútvonalon a megállóhely létesülését és szorgalmazták a Budapest Közúti Vaspálya Társaságnál, hogy a közlekedést a telep területére is terjessze ki. Ezen időtől vette kezdetét a telep területén az éjjeli őrszolgálat is. Ugyanezen évben megalakult a telepen az első olvasóegylet. Az ez év végén megtartott népszámláláskor Erz&ébetf alvónak még csupán 585 lakosa volt. A közlekedési minisztérium 1881-ben a MÁV vonalán a megállóhely létesítését elrendelte. A telep történetében nagyobb jelentőségűnek méltán mondható az 1882. év, mivel ezen évben közadakozásból felépíttetett a telep székháza is, azon a helyen, ahol jelenleg a már fentebb említett állami polgári iskolaépület áll. Ezen időben a telep fejlődése már oly rohamos volt, hogy a tűzrendészet ellátásáról is kellett gondoskodni. Suda János ügyvéd kezdeményezésére ezen évben megalakult az Önk. Tűzoltó Testület is. A rohamos építkezések magukkal hozván a telep lélekszámának növekedését is, ezen időtájban az iskolákat úgy Erzsébetfalva, mint Kossuthfalva. telepen fokozatosan fejlesztették. A telep vezetőségének fáradtságot nem ismerő utánjárása folytán az 1887. évben megnyílt a helyiérdekű vasúti közlekedés és az 1889. évben a róin. kath. egyház önkormányzati ügyét is rendezték. Már ezen időben a két telep lakosainak a száma csaknem elérte az anya- község lakosainak számát, — már maga ez a körülmény is elég volt arra, hogy a telep polgárai az önálló nagyközséggé való alakulás eszméjét állandóan felszínen tartsák és annak mielőbbi megvalósulása mellett kardoskodjanak. Az. önállósítási mozgalom élén Suda János ügyvéd és Gráner Sándor állottak. Az önállósítási hétéves küzdelem nem volt meddő, amennyiben a telep a m. kir. belügyminiszter az 1897. évi április hó 13-án kelt 27985—1897. V. számú rendelete alapján nagyközséggé szervezkedett és mint ilyen első képviselőtestületi közgyűlését az 1897. évi szeptember hó 20-án meg is tartotta. Erzsébetfalva telepnek elsőfokú közigazgatási hatósága a ráckevei főszolgabírói hivatal volt. A ráckevei főszolgabírói hivatal hatásköre alá tartozott a telep később mint nagyközség is, mindaddig, míg községünk az újonnan felállított kispesti, járáshoz nem csatoltatott. Az 1870. évi június 14-vel alakult telep nagyközséggé csupán az 1897. évben szervezkedett és mint ilyen működését az 1898. évi január 1-vel kezdette meg. Tehát 27 évig mint telep Soroksár volt anyaközség közigazgatása alá tartozott. ; A telep alapításakor a volt anyaközség a legtávolabbról sem sejthette, hogy a telep rövid idő múlva fejlődésében, kultúrájában és minden más tekintetben fölül fogja múlni az anyaközséget és talán ezen körülmény volt oka annak, hogy a volt anyaközség a telepet nem kezelte azon gonddal, melyet a telep, illetve a község jövője méltán megérdemelt volna. Midőn a volt Gubacs pusztának egyes vevői az általuk megvett területekre a volt anyaközségtől a legelső parcellázási engedélyeket kérték, ezen engedélyeket nem lett volna szabad kiadni mindaddig, míg az egész községre egy egyöntetű^ parcellázási és szabályozási terv nem készül. Ez esetben a községnek oly szép, tágas és egymást derékszögben átszelő utcái lehettek volna, mint vannak Csepel és Kispest községeknek. A telepről azonban ily egyöntetű tervezet nem készíttetvén, minden parcellázó saját kénye és kedve sze rint osztotta ki a házhelyeket s ezen körülmény idézte elő azt, hogy ma a városnak keskeny, görbe ucal sőt zsákutcái is vannak. A város vezetősége ma mái a legnagyobb jóakarattal megtesz mindent, hogy a múltak hibáit pótolja, ma már a városnak megvan az egész határra vonatkozó szabályozási terve, — ezen terve keretébe beilleszkedőleg szabad parcellázni és a kellő gond és figyelem megvan úgy az utcák egyenes iránya, kellő szélessége, mint a közterek létesítésére is. Annak idején a nagytömegű parcellázások alkalmával a mai árakhoz viszonyítottan, úgyszólván potom áron lehetett volna gondoskodni kellő nagy-