Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Pesterzsébet
178 PESTERZSÉBET Újabb fellendülést nyert ezen vidétk a gödöllői, hatvani és szentlőrinci uradalmak eladásával az 1864. évben. Ugyanis báró Sina György íia báró Sina Simontól ezen évben megvette a három uradalmat Andre Langrand Domonceau, — brüsszeli „Banque de Credit fonder et industriell teljhatalmú cégvezetője 7,800.600 forintért. A belga bank ezen uradalmak mezőgazdasági művelésével csakhamar felhagyott és megkezdte az uradalmak részletes eladását. Gubacs-puszta alsó részeit már az 1865. évben megvették Soroksár község lakosai egyes nagyobb birtoktesteikre, konzorciumokra alakítván. Az 1867. évben eladattak a Szentlőrinc felőli részek nagyobb, a Budapest Soroksári útra dűlő részek kisebb részletekben egyeseknek. Azonban ezen eladások még mindig nem idéztek elő letelepedési kedvet, amíg végre a már akkor céget változtatott bank, vagyis annak jogutóda, a londoni „General Compani for the promition of Land Credit Limited“ budapesti igazgatósága elhatározta, hogy a puszta testét kisebb részletre osztva nyitja meg az eladásokat. Ekkor, vagyis 1868. évben néhai Ivánka Imre, bankigazgatósági tanácsos, Tóth Kálmán központi mérnökkel ötholdas részletekre és dülőutakra tervet készíttetett és ezen tervek alapján a helyszínen nyilvános árverést tartatott, melyre Móricz Pál, Papp Lajos, kölesei Kende Kanut, Domaliidi Ferenc, Jókai Mór, báró Simonyi Lajos, id. Muraközi László, Steiger Gyula, Suda János, if j. Muraközi László, Cserhalmi N., Schédel István, Sinkovits János stb. barátjait, országgyűlési képviselőket, budapesti vagyonos polgárokat és ismerőseit meghívta. Az ekként egybehívott érdekeltség az összes parcellákat rövid idő alatt megvette és a vevők közül néhányan az építkezést meg is kezdették. A megtartott árveréseken megvásárolt ingatlanokon az 1870. évben nagyobb parcellázásokat vittek keresztül Suda János ügyvéd és Hiti Márton, kik 179 drb egyenként 300 négyszögöles házhelyet hasítva ki, kezdeményezői lettek Erzsébet királyné nevéről elnevezett Erzsébet falva telepítvénynek, mely telepítvény az 1898. évi január 1-ig Soroksár anyaközséghez tartozott. Még az 1870. évben Suda János és Hiti Mártonnak akadtak követői a Blum, Heller és TUeiLféle konzorciumban, kik 219 drb egyenkint 300 öles házhelyet hasítottak ki. Erzsébetfalva telep Suda János és társai által ősi magyar szokás szírint nagy áldomás rendezésével az 1870. évi június 14-én alapíttatott meg. Ezen alapítási napon egyben elhatározta az érdekeltség azt is, hogy az alapítási nap emlékére a június 14-ét, mint búcsúnapot fogja évenként mindenkoron megünnepelni. A telepnek elnevezéséhez illetékes legfelsőbb helyről az engedély kikéretett és az a telepnek meg is adatott, sőt megboldogult Erzsébet királynénk későbben a községháza építéséhez adományával is hozzájárult. A Soroksári út mentén alakult Erzsébetfalva teleppel egyidőben védették meg alapját Kossuthfalva telepnek, amely a mai Pesterzsébet délkeleti kerületét alkotja. A fentebb említett londoni társulattól megvette a soroksári pusztagubacsi 2290. sz, telek jegyzőkönyvben 7630 hr. sz. alatt felvett 123 holdat 12784 frt 48 kr-ért 1868. évi .január 18-án Löwy Mór, aki azt I860, évben továbbadta Biroy Bélának és nejének Komjáthy Borbálának, Biroy 1870. évben a birtok egyrészét parcelláztatta és annak — az 1870. évben készüli terv szerint — „Kossuth Helység“ nevet adta, amihez az engedélyt Kossuth Lajos is megadta. De nemcsak a helység, illetve telep elnevezéséhez kért engedélyt Kossuth Lajostól, hanem arra is, hogy az egyik parcelláim v „Kossuth-telek“ nevet adhasson. Biroy ezen telket Kossuth Lajosnak ajándékozta, hogy ekkép a nagy emigráns magyar földbirtokos legyen, —Kossuth azonban a neki felajánlott telket el nem fogadta és javasolta, hogy Biroy ezt valamelyik 48-as hős családjának adományozza. Ez a történelmi nevezetességű, 7630-b—2—155. régi helyrajzi számú 1312 négyszögöl nagyságú saroktelek a Nagy Sándor- és Knezich-utcák sarkán van. Biroy Béla a „Kossuth-telket“ Kossuti: óhajának megfelelően Sebes Emil 48-as honvédőrnagy fiárvájának adományozta és ezt közölte Kossuthtal is, aki a következő levélben válaszod Biroynak: „1. Via sotto ripa Turin, Május 20. K. 1871.“ „Tisztelt Barátom!“ ,.E percben veszem f. hó 16-ról kelt becses levelét, melylyel azon elhatározásáról méltóztatik értesíteni, hogy a Kossuth-telket Sebess Emil fiárvájának adományozandja, ha választása helyeslésemmel találkozik. Válaszul csak annyit mondhatok — s ezt a legőszintébb érzéssel mondom — hogy én tartós mély hálával tartozom Önnek a nagylelkű-
