Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Ujpest
8 ÚJPEST pap nélkül jártak. Geduly Lajos vette aztán kezébe másodszor a szervezés munkáját s talpraállította az evangélikus egyházat. Negyven esztendőnél többet töltött az egyház élén. Érdemei elismeréséül esperességet nyert. 1931-ben halt meg. Az egyház most van papválasztás előtt. Sajnos, a papválasztás izgalmai próbára teszik az egyházat. Az izraelita hitközség szintén majdnem 100 éves múltra tekinthet visz- sza. Már 1840-ben hitközségi iskolájuk volt. Ma az ország egyik legnépesebb hitközsége. Igen sok kulturális és jótékony intézményt tart fenn. Az aut. orthodox hitközség külön imaházzal és lelkésszel rendelkezik. A baptista egyház ez évben tölti be 30 éves fennállását. A jelenlegi lelkész 9 éve nagy buzgalommal vezeti az ügyeket. Az egyháznak külön egyházi zene- és énekkara van. A város kibontakozása. Újpesten 1874-ben még megostromolták, felgyújtották és lerombolták a községházát. 1890-ig, az államrendőrség hatáskörének Újpestre való kiterjesztéséig ez a község alig volt híres egyébről, mint hamis hatosairól s az idemenekült alvilági alakok cselekedeteiről. De hova-tovább mind több gondot fordítottak a lakosság gondozására, nevelésére. Egymásután szervezték az iskolákat. Ezek eleinte községi és felekezeti jellegűek voltak, bérházakban úgy-ahogy elhelyezve, felszerelve. Mády Lajos református lelkész fáradozott legtöbbet a községi elemi iskolák államosításáért. Ez meg is történt. Az állami iskolák első igazgatója a tanítói oklevéllel is rendelkező református lelkész lett, majd, amikor az amerikai iramban íejődő város kulturális igényei is tovább fejlődtek, tizenhárom igazgató vezetése alá osztották be az új, modern épületekbe elhelyezett iskolákat. Az elemi iskolákon kívül szerveztek óvodákat is. Ezek községi jellegűek ma is, a város nagy áldozatába kerülnek, de a magyarosítás terén az iskolákkal együtt felbecsülhetetlen értékű munkát végeztek. Természetes, hogy a fejlődő város nem érhette be az elemi iskolákkal. Az idén már harmincéves jubileumát ünnepelte a Könyves Kálmán reálgimnáziuma. amely a nehány lelkes újpesti ember szívós munkája következtében nagy vajúdások után megteremtett egy osztállyal megnyílt községi gymnáziumból fejlődött az ország egyik minta-intézetévé. Az első igazgató Kiima Lajos volt, aki a város életében jelentős szerepet töltött-be egész a korumün kitöréséig. Az újabb történések krónikása emlékezik meg az állami polgári iskolák felállításáról. Először egy vegyes volt. Mády Lajos igazgatása alatt ma három fiú- és két polgári leányiskola működik Újpesten s a háború után megnyílt az állami Kanizsay Dorottya leánygimnázium (lyceum) is. Egyik nevezetes intézménye az Egyetemi Szociálpolitikai Intézet. 1912. évben létesítette a Főiskolai Szociális Telep nevén működő egyesület a magyar settlementmozgalom első intézetét. Elnöke: ^ Páilffy Sándor gróf volt. Az intézet felépülése után megindult munkát túlnyomórészben megszakította a háború, amennyiben az épületet a kormány hadikórház céljára igénybevette. A munkálat zavartalanul csak az 1920. évben indulhatott meg, mert ekkor kapcsolta azt magához a Szociálpolitikai és Közgazdaságtudományi tanszék gyakorlati szerveként az akkor létesített Egyetemi Közgazdaságtudományi Kar. Az intézet ez átszervezése mellett is megtartotta settlement jellegét. A intézetben a szociális kérdés területén tudományos kutató és gyakorlati munka folyik, melyet a nyert eredmények feldolgozása kísér. A munkában egyaránt résztvesznek az Intézet tanulmányi otthonának 16 bennlakó tagjai, valamint a bejáró munkatársak, akiknek száma ezidő- szerint 102. Tevékenysége három főcsoportra tagozódik: 1. Népművelési osztály, 2. Szociális egészségügyi osztály, 3. Általános népvédelmi osztály. Az intézet igazgatósága mellett osztályközi szervként dolgozik a Statisztikai Csoport. Munkájáról az intézet évkönyveiben, kiadványaiban számol be. Az intézet igazgatója: dr. Erődi-Harrach Béla egyetemi ny. r. tanár, adjunktusa: dr. Hilscher Rezső egyetemi m. tanár. Osztályvezetők: dr. Somogyi Zsigmond e. ü. tan., főorvos és dr. Hilscher Rezső egyetemi m. tanár. Újpest ipari és kereskedelmi város. Csak természetes, hogy az iparospályára ment ifjúság iskolai oktatása is élénk gondját képezte mindenkor az,
