Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Rákospalota
RÁKOSPALOTA 103 Ha ezen a téren nem is tudta szándékát a község megvalósítani, annál körültekintőbb és ínesszeágazóbb közlekedési politikának vetette meg alapját, amidőn a budapesti közúti társaságot — amely 1894-ben engedélyt szerzett vonalainak elektromos üzemre való átalakítására — teljes megértéssel támogatta s ezzel lehetővé tette, hogy a társaság még ez évben a Budapest-Ujpest- Rákospalotai vonalát is, az u. n. „Búr“ vasútat kiépíthesse. Ez a körülmény rendkívül módon megkönnyebbítette a fővárossal való személyforgalmat. Nemcsak a közlekedés efcen ágában tette meg a község jelentős lépését, hanem 1895. ev folyamán nem szűnt meg a máv. igazgatóságánál tárgyalni az újfalusi megállóhely létesítése végett, amit különösképen sürget az újfalusi résznek lélekszámban való rohamos emelkedése. A községnek ily módon való fejlődése kívánatossá tette a villamos világítás bevezetését s az elöljáróságnak dicséretére legyen említve, hogy Székely György budapesti lakossal a villamos világítás ügyében tárgyalást kezdett, ami, mint annyi más szép terv, csak terv maradt még hosszú éveken át. A villamos világítás pedig felette jelentőséggel bírt volna a község szempontjából, mert utcái, különösen az újfaluban rendezetlenek, ez okból kénytelen 1899-ben a község közgyűlése újfalu utcáinak, továbbá a még rendezetlen ófalusi utcák rendezése iránt intézkedni. Az utcák rendezetlensége, továbbá a világítás hiánya .különösen a köz- biztonsági állapotokra volt káros. E miatt a község a hat emberből álló helybeli rendőrség létszámának ha+ rendőrrel való szaporítása iránt a magyar kir. belügyminiszterhez javaslatot tett és e létszámemelés költségeihez 400 frt. hozzájárulási összeget szavazott meg. Az 1896-iki milenáris istentisztelet alkalmával a plébános a néppel ünnepélyes fogadalmat tett, hogy a rém, kath. templomot felépítik s mint mile- niumi emléket a Magyarom Nagyasszonya tiszteletére szentelik. A következő év tavaszán hozzáfogtak a hatalmas romántsilü bazilika építéséhez. A templom építési költségei 508.592 koronát, berendezési költségei 73.100 koronát tettek ki, mely utóbbiakat közadakozásból fedezték. Tanügyi téren is nagy szükséglétéit mutatkoztak. Ennek folytán 1898-ban hat ovoda felállítását és államosítását határozták el. A gazdatársadalom egy részének, földjeik házhelyekké való parcellázása s így ősfoglalkozásuk felhagyása miatt bekövetkezett elszegényesedése és másrészről a főváros perifériáin rohamosan fejlődő gyáripar folytán ide kényszerült kisiparosság számbeli emelkedése szükségessé tette az iparos-tanonciskola felállítását. Ezzel szemben sajnálatos körülmény, hogy a kultuszkormányzat által felállítani rendelt gazdasági ismétlőiskolák megszervezése nem mutatkozott szükségesnek, mert már 1898-ban a község lakosságának zöme nem földmivelő. Az ujfalu lakosságának számbeli gyarapodása eredményezte, hogy már 1898-ban a postahivatal felállítása iránt a tárgyalások megkezdődtek. Ugyancsak szóba került az Újpesten tervbevett királyi járásbíróság és telekkönyvi hatóság Rákospalotára való Kiter.iesztese is. A két községrész lakóinak látszólag ellentétes érdeke érlelte meg az újfalusiakban különváló tömörülés eszméjét s ez év júniusában megalapították a Polgári Kört, mely azóta sok üdvös eszmének volt kezdeményezője s a község politikai ügyeinek, mondhatjuk ma is irányítója. A nemzeti újjászületés ez évtordulóján ünnepelte a község azt az örvendetes tényt is, hogy fejlődésének újabb periódusához ért, amikor a Szé- chényi-telepnek nevezett rész épülni kezd: egyik családi ház íi másik után emelkedik s a hozzájuk tartozó befásított kertekkel egy tetszetős fejlődésben levő, jövő kertvárosnak képét mutatja. Rákospalota ujfalusi része azonban rohamosabban fejlődik, inint az új-telep; de társadalmi szempontból sajnálatos körülmény, hogy az ófalu ellenséges szemmel nézi a falu másik részének, Újfalunak fejlődését. Ez a találó elnevezés, hogy „Újfalu“ mindent kifejez. Jelenti, hogy a falunak e részében újvilág kezdődik; egészen más világ; ellentéte az ófalu világának. Mig az ófalu a maradiságával és történeti emlékeivel éli derűs és egyszerű életét, addig az újfaluban, nem a régi gyökerek hajtanak új viragof, hanem az újvilág eredeti és új problémáinak gyökereit ereszti bele az ősi talajba. Az újfalú világát más emberek, más életproblémák foglalkoztatják, mint az ófaluét. Ott a világot az egyszerű földmíves derűs és nyugodt tekintetével vizsgálgatja és hidegen méri végig a betolakodott idegent. Az újfaluban gondterhes tisztviselők, verejtékező munkások és törekvő kisiparosok készítenek új otthont. A fővárosból jönnek ide, mert itt olcsóbb az élet, jobb a levegő.
