Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Rákospalota
104 RÁKOSPALOTA Az ófalú a parasztoké, ujfalu a tisztviselőké, iparosoké, munkásoké. Egyrészről a vagyonos földmíves, másrészről pedig a nincstelen tisztviselő, iparos és munkás áll, de nem egymás mellett, hanem egymással szemben. Az előbbi félti a rögöt, azt a kis darab földet, az idegentől, az utóbbi pedig ösz- tönszerűleg ellenszenvez azzal, aki nem szívesen fogadja otthonába az új jövevényt. Ezt az új jövevényekkel szemben tanúsított ellenszenvet és ellenteteket a róm. kath. egyház bölcsen és nagyszerűen iparkodik áthidalni, mert az új viszonyok folytán megváltozott helyzet magaslatára emelkedve, igen szép, ékes új templomát a régi és újfalú szívében a Tavasz-utca tengelyeben helyezte el, fényesen dokumentálván ezzel, hogy egyenlő szeretettel öleli keblére úgy a régi, mint az újfaluban lakó hiveit. Ugyancsak a római katholikus egyház siet az ujfalusiak segítségére s szeretettel öleli keblére a jövevényeket, amikor két tantermes iskolát ad Újfalunak s azt még áldozatok árán is fenntartja. E tekintetben a református egyház sem marad hátra, mert az Újfaluban szintén gyönyörű iskolát építtet és tart fenn, mely az ott közelben lakó hívek részére ideiglenesen imaházul is szolgál. A község folytonos fejlődése, de kivált a főváros irányába való kiépülése — természetszerűleg hozta magával ipari, kereskedelmi és gazdászati szempontból is azon óhajt, hogy necsak Újpesten keresztül, de közvetlen összeköttetése is legyen Budapesttel, ±takos palota közlekedési politikájában Vác felé és a Széchényi teleoen keresetül Budapest felé iparkodik jövőt teremteni, közlekedési gócpontot akar itt. létesíteni, hogy Vácig kiépítendő közlekedési hálózatával a Vácig közbeeső községekkel fenntarthassa az összeköttetést míg Széchényi telepen keresztül Budapestiéi kíván kapcsolatot teremteni. Ezzel megveti alapját Rákospalota fejlődési irányának. Mintha sejtené, hogy Újpest felé el van zárva az útja, tehát más irányban keres kibontakozást. Ez sarkalta a község képviselőtestületét ama törekvésében, hogy az Erzsébet királyné útja kiépíttessék, s annak villamos vasútja a községbe bevezettessék, sajnos ez utóbbi ma. kétévtized múltán is még jámbor óhaj. Felvetik a Budapest-rákospalotai-váci villamosvasút megvalósításának eszményét s az eszmét rövidesen tett követi, mert a magyar lovaregylet e célra ingyen területet és 20.000 koronát ajánlott fel. Ez önzetlen ajánlkozásnak eredménye is volt. mert 1903-ban már megkezdik a földmérési munkálatokat a vasút kiépítésére, amely 1910-ben befejezést is nyert, s a vonalat átadták a forgalomnak. Palota felismerte a közlekedési hálózat kiépítésének szakszerűségét s hogy ezen tervek tudatos közlekedési politikáról tettek tanúságot, misem igazol ja jobban, mint az a körülmény, hogy különösen 1903—1904-ben a helyi sajtó jóformán csak ezzel a kérdéssel foglalkozott. Nagy horderejű esemény volt 1902. évi február havában az Istvántelki vasúti főműhely építkezésének megkezdése s vele kapcsolatban a Máv. igazgatóságának kérelme, melynek alapján engedélyt kapott a mávtelepi lakóházak megépítésére. A község a fejlődés útjára lépett s már akkor bontakoztak ki a várossá alakulás körvonalai. A vallás és közoktaJ‘-süwi miniszter 1902. ^vi március hó 18-án. 19.122. számú rendeletével megengedte, hogy az izraelita hitközség kiváljék az újpesti hitközség kebeléből és önálló hitközséggé alakuljon. Kezdetben a hitközség a Rádai-utcai imaházban tartotta istentiszteleteit, majd a hitközség 1910-ben 60 négyszögöl nagyságú telket ajándékozott a hitközségnek templom céljaira, mely telken 1926. június 6-án az épülő templom alakőve tétetett le s még ugyanez évben a templom rendeltetésének átadatott. Az eddig csupán a felekezetek által fenntartott iskolák hovatovább nem bírják; befogadni a tanköteles gyermekek számát, különösen a III. kerület rohamos fejlődése okozott nagy gondot az ovodák, de különösen az elemi iskolákat illetőleg s mind hangosabbá és hangosabbá kezdett növekedni a kívánság: „Állami iskolát az Újfalunak!“ Jogos volt, méltányos volt a kivánság, hiszen a fővárost környező valamennyi idegen ajkú községe, de különösen a szomszédos Újpest egyre-másra kapta az állami iskolákat. Az 1902. esztendő hozta meg a községnek a nyilvános 8 osztályú gimnáziumot, a vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyanis július hó 10-én kelt rendeletével nyilvánossági jogot adott ;a Wágner-féle gimnázium mind a 8 osztályának. Érettségi vizsgák megtartására a vkm. 1906. évben adta meg a jogot, A , . Kulturális fejlődésről tesz bizonyságot, hogy ez évben nyílt. meg az első „Zenészeti tanfolyam“ is, zongora, cimbalom, ének és zeneelméleti szakkal.
