Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Rákospalota
102 RÁKOSPALOTA (a mai magy. kir. leánynevelő otthon igazgatósági épületet gróf Ráday Gedeon, híres királyi biztos helyettesének, gróf Somariva Aurélnak oszlopos magashomlokzatú háza és kertje. A közlekedési viszonyok előnyös helyzete mindig több is több letelepülőt szerzett Rákospalotának. 'Tehát míg a 70-es években Palota egyrészről nyaraló közönség üdülő telepévé lesz, másrészt a kisipar fejlődésének első fázisai ezidőtájt mutatkoznak. — Nem kevésbbé jelentős gazdasági intézmény létesült a mai Istvántelek területén s ekkor használják először az Istvántelek elnevezést is, amikor az Országos Gazdasági Egyletnek majorosgazdákat képző és 1881-ben alakult intézete, 1875-ben megkezdte működését. Ez az intézet 150 magyar holdnyi területen feküdt, melyet gróf Károlyi István a palotai tagozás végrehajtása után ajándékozott az Országos Gazdasági Egyesületnek. Mielőtt a község további fejlődését vázolnánk, vessünk egy pillantást a községi háztartásra. A községnek jóformán egyetlen és országszerte legáltalánosabb jövedelmi forrása a községi pótadó. Azonban minden község csak azon mértékben volt jogosult lakosaira pótadót kivetni, amily mértékben kiadásait egyéb jövedelemekből fedezni nem tudta. Dicséretére legyen mondva Rákospalotának, hogy a megye azon községeihez tartozott, mely községek ezt az általános jövedelmi forrást nem vették igénybe, minthogy vagyonukból és egyéb jövedelmi forrásaikból képesek voltak költségeiket fedezni. Sőt 1877-ben, mint „erős vagyonú községet“ tüntetik fel Rákospalotát az akkori összeírások, melynek tiszta vagyona a 20.000 frtot is mcg-halad.ia. A megye községei közül Rákospalota volt az egyedüli, hol telepedési díjat szedtek a letelepülőktől. A házépítések tekintetében is modernizálódik Rákospalota: szaporodik a téglából épült és zsindelytetős házak száma és esökken a vertfalú és vályogtéglás, továbbá a nád és zsuptetősöké. Az utcái szabályosak és szélesek, a házak eleje pedig fával beültetett. Mindez az akkor működő „szépítő-bizottság“-nak érdeme. A közlekedési eszközök és a jókarban tartott utak nem kis mértékben járultak hozzá, hogy a fővárosiak vasár- és ünnepnapokon szívesen keresték fel szórakozás céljából a falut, sőt nem egy fővárosi család választotta a községet nyaralóhelyéül. A közegészségügyet 1877-ben két sebész látta el, a közegészségügyi körzet székhelye pedig Fót község volt. Ez évben kulturális téren óriási haladást tett a község: negyedi Szabó Alajos dr. megnyitotta az elemi, polgári és gimnáziumból álló magániskoláját és nevelőintézetét, melyet 1892. évben Wágner Manó vett át s mely intézet, a polgári iskola kivételével most is az ő vezetése alatt áll. A lakosság számban felette szaporodott. A török hódoltság után a tősgyökeres református községben a római katholikus hívők száma a protestáns felekezetekkel szemben emelkedést mutat: 1883-ban Rákospalota 1811 rom. kath., 953 feform., 720 ág. h. evang. és 101 zsidó lelket számlál. A római katholikus hívők számarányának emelkedése eredményezte, hogy Peitter Antal püspök 1884-ben a palotai róna. kath. hívők részére önálló lelkészséget szervezett és ebben gróf Károlyi Sándornak elévülhetetlen érdeme van, aki a püspök rendelkezésére bocsátotta éppen ez okból az eddig a fóti plébániához tartozó javadalmi földeket. A gróf azonban nemcsak a róm. kath. egyházat részesítette bőkezű támogatásban, hanem Rákospalota gazdasági fejlődését is sokban előmozdította, többek között 1885-ben Rákospalota község számára a regale jog megváltását lehetővé tette. A község vagyoni állagában bár változás áll be, ez azonban nem jelenti, hogy a község g’azdasági helyzete aggasztó. A kisbirtokosok száma ugyan évről-évre csökken, de viszont ennek arányában a kisiparosok száma emelkedik akik szoralmukkal és versenyképes munkájukkal a község gazdasági nívójának emelkedését mozdítják elő s már 1893-ban megalakítják az Ipar- testületet s így az iparosság hivatalos központja csak elősegíti a helybeli ipar s közvetve a község fejlődését. A község anyagi helyzete tette lehetővé, hogy 1893-ban felvetődött a vízvezeték bevezetésének eszméje s evégből bizottság is küldetett ki. annak tanulmányozására, miként volna lehetséges a székesfőváros által a községtől Ká- posztásmegyeren kisajátítandó területen tervbevett vízművekbe belekapcsolódni. Ez azonban részint a közigazgatás lassúsága, részint pedig a községnek fokozatosan való elszegényedése folytán nem következett be, úgy hogy még mai napig is nélkülözi ezt a gazdasági szempontból is fölötte jelentős tényezőt.
