Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Központi járás
Üvegesek: Skolik Ferenc. Iparát Gyöngyösön tanulta és mint segéd úgy amott dolgozott. 1929 óta helyben önálló üveges és kópikeretező. A háborúiban 1914- töl a 32, gy.-e. kötél ékében 40 hónapig orosz és olasz frontom harcolt, egyszer sebesült, miint szakaszvez. szerelt le. Kitüntetése: bronz v. é., Károly cs. kér. seb. érem. Schach József. Az Iparát Bpesten íainulta, mint segéd Bpeisiten több helyen dolgozott 1898 óta helyben lalkiik' és 1941 óta önálló üveges- mesiter. Az Ipar testületnek elölj árósági, az Ömk. Tűzoltó Egy. és a Keresik. Köréinek választmányi tagja, A háborúban 1916-tól 11 hónapig harcolt. Négy fia, Gábor, Ferenc, József és Béla szintén résztvetitek a háborúban, Gábor háromszor sebesült. Szűcs Ferenc. Iparát Gartán tanulta -mint segéd Ausztriában és Bpesten 34 év’g dolgozott. 1908 óta helyiben lakk, 1930 ó'ta önálló üveges- miester. Az Ipartestületneik tagja A háborúban 1916-tóll 23 hónapig orosz fronton harcolt. Fia: vitéz Szűcs Rezső hdgy. ré'sztveitt a háborúban. Kitüntetései: nagy és kisez., bronz v. é., Károly cs. kér. seb. érem. Goldblett Farhas, Knep Antal. Vask-ereskedő: Weisz Adolf. Vendéglősök és korcsmárosok: özv. Dudás Dezsőné, szül. Szekeres Lidia. Néhai férje iskoláit Miskolcon végezte, majd 1920-ig a MÁV gépgyárban m at művezető működött. 1920-ban nyitotta vendéglőjét és azt férje halála óta 1929-től önállóan vezeti. A közs, képv. test, viril Is tagja, az Önlk. Tűzoltó Egy, Háztulajdonosok Egyleténék tagja, Kiss József. Közepi sík olá:-t Orosházán, Aradon és Szegeden 1913-ban végezte, majd a MÁV. kötelékébe mi:nt műszaki tisztviselő teljesített szolgálatot. 1920-ban helyben fűszer és vegye sikereslkedést nyitott, 1930 ó-ta vendéglős. A bpesti Fővárosi Operetfiszimházmál 2 évig, a Jóikat Színkörben 5 éviig minit baritonista működött. A háborúban a 2, homv. gy. e. kötelékében az orosz fronton 8 hónapig harcolt, majd megsebesült é9 miint t. főhadnagy szerelt le. Kitüntetései: nagyez., bronz v. ér., Károly os, iker., seb. érem. Becsey Pál, Csuzich József né, Eh- mann Béla, GÖssler László, Kantiéi' György, Komáromi Pál né, Léimért Adóm, Módiié István, Midii László, iff. Németh Ferenc, Nyirády István, Olajos Andor, Prém Ede, Behull József, Schuss-- ter Vilmos, ZAiolii Imre. A7! llany szer élők: Nagy Gyula. Iparált Bpesten tanulta, mint segéd Bpesten, Szolnokon és Romániában dolgozott. 1927 ót,a helyben önálló villanyszerelő, műszerész és üzlettulajdonos. A Nemzeti Hadseregben katonai szolgálatot teljesített. Vanek István. Iparát Bpesten tanulta, mint segéd Bpesten több helyen dolgozott. 1930 óta önálló villanyszerelő és (rádiótechnikus. A háborúban 1945-től a vasúti e. kötelékében oiiosz és olasz harctéren harcolt és m int tizedes szerelt le. Mayer János, Pásztor Sándor, Pen- lányi Ferenc. Zongoratanár: Hoff mami János. Vitézek: Babolcsay József számtiszt, Kovács Jenő alt., Kőhalmi János borbély, K eme házi Ferenc tisztv., Horváth Sámuel kalauz, Hortobágyi József gyógyszerész, Lovas Sándor ny. csendőr, Somos József portás, Szabó József postás, Szűcs Rezső tisztv., Vágvólyyi János tisztv. SOROKSÁR Nagyközség. A Csepel-sziget tel szemben, a Duna csatorna mellett fekszik. A község szerencsés helyzetének köszönheti fejlődését és mai viszonylagos jólétét, természetes.cn hozzájárult lakosságának szorgalma és józansága, A budapestvidéki h, é, vasútnak több megállóhelye van a községben. Az 1390—1429, évékben a Soroksári és az Adonyz-családoknák volt itt földesúri joguk. Ez időben Surcusar alakban szerepel. 1478-ban, mámt puszta, Haraszti Ferenc Szörényi bán birtoka, A XVII század közepén már elpusztult. 1668-ban a Waítoy-család pusztájaként szerepel. 1690-ben a körülötte fekvő helyekkel és pusztákkal a soltii járásban írták össze. 1724 táján Grassalkovieh Antal birtokába került, alkii németekkel kezdte betelepíteni. 1743—1751 között lett önálló községgé, 1759 szeptember 11-én országos vásárok tartásira nyert szabadalmat. A róm. kath. templom 1758-ban épült. A plébánt 1762-ben állították fel, de anyakönyvei már 1743-ban kezdődnek. A község legrégibb peosétinyomója 1751 -bö 1 való. Az 1770. évi úrbéri rendezéskor 70 egész órbértelelkkél mezővárosiként írták össze.
